Fenntarthatóság

Energiahatékony épületek: nem látszatzöld tévút, hanem az egyik legfontosabb fenntarthatósági stratégia

1/3

forrás: pixabay.com

Hirdetés
?>
forrás: pixabay.com
?>
forrás: pixabay.com
?>
forrás: pixabay.com
1/3

forrás: pixabay.com

Energiahatékony épületek: nem látszatzöld tévút, hanem az egyik legfontosabb fenntarthatósági stratégia
Fenntarthatóság

Energiahatékony épületek: nem látszatzöld tévút, hanem az egyik legfontosabb fenntarthatósági stratégia

2021.04.13. 18:09

Cikkinfó

A Fenntarthatóság rovatot támogatja az 

Szerzők:
Antal Miklós

Dosszié:

Energiahatékony épületek nélkül nincs fenntarthatóság: mivel nincs teljesen tiszta energia, muszáj csökkenteni a szektor igen jelentős energiafelhasználását. Már csak az a kérdés, hogy az energiahatékony épületek valóban csökkentik-e az energiafelhasználást, vagy a hatékonyság növelésének másodlagos – energiafelhasználást növelő – „visszapattanó hatásai" olyan jelentősek, hogy ezek visszafogása nélkül a hatékonyság növelése nem is igazán értelmes.

Takács-Sánta AndrásEnergiahatékony épületek: látszatzöld tévút?" című cikke az utóbbi álláspontot képviseli. Ez az írás rámutat, hogy valószínűleg téved: kevés okunk van feltételezni, hogy az épületek energiahatékonyságának fokozása ma Magyarországon kontraproduktív lenne. Ellenkezőleg: minden valószínűség szerint annak a kevés nyerő-nyerő stratégiának az egyikéről van szó, mely egyszerre szolgálhat környezeti és társadalmi célokat. Antal Miklós ökológiai közgazdász válaszcikke.

A kritikai rész előtt szögezzük le: (1) A „visszapattanó hatások" átgondolása fontos, hogy egy-egy stratégia rendszerszintű eredményeit megbecsüljük. A szakirodalom bizonyos energiahatékonysági stratégiák esetében igen jelentős visszapattanásokat azonosított. (2) Világos, hogy az épületenergetikai hatékonyság növelése önmagában nem elég a fenntarthatósági célok eléréséhez – ahogy egyetlen más stratégia sem. Rendkívül komplex világunkban nagyon sokféle fenntarthatósági stratégiára van szükség egyidejűleg. (3) A folytonos növekedés logikáját megkérdőjelezni igen fontos: ennek viszont az energiahatékony épületekhez csak akkor van köze, ha a növekedés kifejezetten a hatékonyság következménye. Egyébként a „mindig több" logikájából kivezető utakat külön érdemes tárgyalni (rossz hatékonyságú rendszer is tud folyamatosan növekedni).

„Már hogy lenne az épületenergetikai hatékonyság növelése látszatzöld tévút?" – kérdezte magától nem egy környezetvédelemmel foglalkozó kolléga Takács-Sánta András cikke láttán. A szerző három visszapattanási lehetőségről beszél: Egyrészt az energiahatékonyság megtakarítást eredményezhet, és a megtakarított pénzt elköltve okozhatunk energiafelhasználást máshol (angolul: „re-spending rebound"). Másrészt a nagyobb hatékonyság miatt lehet, hogy az adott energetikai szolgáltatásból (fűtés-hűtés, világítás, stb.) többet fogunk használni („direct rebound"). Harmadrészt lehet, hogy a hatékonyság egy cég versenyképességét növelve vezet a termelés növekedéséhez („economy-wide rebound").

A legtöbbször említett „re-spending" hatás szinte biztosan kicsi: várhatóan csak néhány százalékkal lesz kisebb a megtakarítás, mint amennyit másodlagos hatás nélkül várnánk [1]. Miért? Azért, mert ha egy forintot épületekben felhasznált energiára költünk, akkor jellemzően sokkal nagyobb mennyiségű energiafelhasználást generálunk, mint ha ugyanezt a pénzt másra költjük. Mai árak mellett pl. a földgáz energiaintenzitása kb. 400 kJ/Ft, míg az egész gazdaság átlagos energiaintenzitása kb. 30 kJ/Ft – vagyis az átlagos visszapattanás 7-8% lenne, ha ingyen lenne a hatékonyság növelése. De nincs ingyen – megtérülési ideje jellemzően több év – ami tovább csökkenti a visszapattanást. Még ha a gázfűtésen megtakarított pénzt teljes egészében autózásra is költjük, akkor sem lesz 30% fölötti a visszapattanás, mivel a benzin energiaintenzitása is csak 125 kJ/Ft körüli (az ár nagyobb része adó, nem energiaköltség). A gáznál nagyobb energiaintenzitása kevés dolognak van, de pont a szilárd tüzelőanyagoknak sokszor igen, ezért ezek felhasználásának csökkentése esetén még kisebb a visszapattanás. Szemét vagy lopott fa égetése esetében pedig nulla, hisz eleve nincs megtakarítás.

forrás: pixabay.com
2/3
forrás: pixabay.com

A direkt visszapattanás új építkezések esetében szintén nem tűnik nagy problémának. Irreális, hogy pusztán az energiahatékonyság miatt sokan annyival nagyobb házat építsenek, amennyivel az egy négyzetméterre eső energiafogyasztás leszorítható: az építési költségek mellett a jövőbeli energiafogyasztást a legtöbben nagyon kis súllyal veszik figyelembe [2]. A szabványok szigorodásával egyre inkább az energiahatékonyság elérésének módja és a kivitelezés színvonala lesz a kulcskérdés. Felújítások esetében a visszapattanás főleg a lakók viselkedésétől függ: pl. egy szigetelés után nem kizárt, hogy több helyiséget vagy magasabb hőmérsékletre fognak fűteni. Ez különösen valószínű – viszont egyáltalán nem baj – az energiaszegénységben élők esetében. Akik nem energiaszegénységből indulnak, azoknál a nagy visszapattanás kevésbé valószínű, hisz a magasabb komfortszint addig is elérhető lett volna és a felújítás egyik célja általában a spórolás. A hazai épületállomány alacsony hatékonysága és az ebből adódó akár 50% fölötti megtakarítási lehetőségek miatt a legfontosabb esetekben (szigetelés, nyílászárók cseréje, stb.) egy szakszerűen elvégzett energetikai felújítás nagyon nagy eséllyel pozitív hatású, még ha van is némi visszapattanás.

Az épületállomány kisebb részét kitevő nem lakóépületek esetében a másodlagos hatások a gazdasági rendszer működésén keresztül is felléphetnek, de a visszapattanás mértékét és előjelét nehéz meghatározni, mert túl sok feltételezésre van szükség. A szakirodalom olyan hatékonyságnövelő lépések esetén jósol nagy visszapattanást, ahol a fejlesztés a termelési/szolgáltatási lánc elején történik: pl. ha egy motor hatékonysága növekszik, akkor ez a technológia elterjedhet, és sok más területen fokozhatja a termelést vagy új termelési módokat tehet lehetővé. Végfelhasználási technológiák esetében – amilyen például az épületenergetikai hatékonyság – nem jellemzőek ilyen jelentős másodlagos hatások, ezért a visszapattanó hatástól sem kell annyira tartani.

Ide kapcsolódik, hogy Takács-Sánta András azért is gyanúsnak tartja a hatékonyság növekedését, mert szerinte az tökéletesen illeszkedik a nyereségközpontú világunkba. Ezzel két probléma van. Egyrészt nem igaz, hogy az energiahatékonyság külső szabályozás nélkül is nagy ütemben javulna a spórolás lehetősége miatt. Jól mutatja ezt a hazai épületállomány állapota vagy az a tény, hogy a felújítások során messze nem javul annyit a hatékonyság, amekkorát szakszerű tervezés és kivitelezés esetén javulhatna – évtizedekkel meghosszabbítva a rosszul felújított épületek magas kibocsátását [3]. A szakirodalomban fontos téma, hogy miért nem használják ki nagyon sokan a gazdaságilag nyereséges hatékonyságnövelési lehetőségeket sem [2]. Másrészt nem szerencsés, ha mindent gyanúsnak tartunk, ami nyereséges. A környezeti válság megoldásában a következő néhány évtized szerepe döntő: nyereséges megoldások nélkül esélytelen megfelelő ütemben csökkenteni a környezeti terhelést.

Végül a potenciális negatív mellékhatások mellett érdemes megemlíteni néhány pozitívat is. Magyarországon milliók egészségét károsítja a rossz hatékonyságú épületek fűtéséből származó füst, ami miatt egészségügyileg is központi jelentőségű, hogy a szilárd tüzelőanyagok égetését mielőbb visszafogjuk. Az energiaszegénység csökkentése szintén százezrek életminőségét javíthatja, és ez hatékony épületek nélkül szintén elképzelhetetlen.

forrás: pixabay.com
3/3
forrás: pixabay.com

Az épületállomány lassan változik, ezért nagyon fontos kérdés a felújítások sebessége, mélysége és minősége. Az elmúlt évek adatainak tükrében ezzel kapcsolatban minden bizonnyal érdemes lenne változtatni a jelenlegi ösztönzőrendszeren, hogy több és jobb felújítás valósulhasson meg. Ökológiai közgazdászként nem gondolom, hogy én tudnám kijelölni az építészek számára a legfontosabb feladatokat. Az viszont biztos, hogy az energiahatékony megoldások ára és a hatékonyság elérésének módja kulcsfontosságú: Milyen anyagokat használunk és mekkora ezek energiatartalma? Hogyan befolyásolja az épület használatát az adott technológia, és mennyire összeegyeztethető ez a környezettudatos életmóddal? Mi lesz az életciklus végén keletkező hulladékokkal?

Ha ezekre odafigyelve tudjuk növelni az épületek energiahatékonyságát, akkor várhatóan jó irányba fogunk menni. Közben pedig Takács-Sánta Andrással együtt küzdhetünk a szemléletváltásért, hogy a környezettudatosság ne csak a hatékonyságról szóljon, hanem arról is, hogy mi az elég: milyen hőmérséklet, mekkora ház, milyen életforma? Hisz az energiahatékonyság a fenntarthatóságnak valóban csak szükséges, de nem elégséges feltétele.

Antal Miklós ökológiai közgazdász, az ELTE Humánökológia mesterszakának oktatója

 

Szerk.: Hulesch Máté

 

Hivatkozások:

[1] Antal, M., van den Bergh, J. (2014) Re-spending rebound: A macro-level assessment for OECD countries and emerging economies, Energy Policy 68, 585–590.

[2] Greene, D.L. (2011) Uncertainty, loss aversion, and markets for energy efficiency, Energy Economics 33, 608–616.

[3] Sáfián, F. (2021) Ezermilliárdokat dobtunk ki 5 év alatt az ablakon a rossz lakásfelújításokkal, Másfélfok, 02.08, https://masfelfok.hu/2021/02/08/ezermilliardokat-dobtunk-ki-5-ev-alatt-az-ablakon-a-rossz-lakasfelujitasokkal/

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk