Fenntarthatóság

Természetes építőanyagok a 21. század építőiparában

1/4

Oszkó, építőtábor, 2016 – zsúptető. Fotó: Medvey Boldizsár

Hirdetés
?>
Oszkó, építőtábor, 2016 – zsúptető. Fotó: Medvey Boldizsár
?>
Four - Franciaország, vidéki település sportpályája melletti kis közösségi tér 2018-ból, jó példája a kortárs földépítésnek. Fotó: Medvey Boldizsár
?>
Oszó, építőtábor, 2016 – kéve minták. Fotó: Medvey Boldizsár
?>
Villefontaine - Franciaország, Lyonhoz közeli egyetemközi műhely melléképülete. Fotó: Medvey Boldizsár
1/4

Oszkó, építőtábor, 2016 – zsúptető. Fotó: Medvey Boldizsár

Természetes építőanyagok a 21. század építőiparában
Fenntarthatóság

Természetes építőanyagok a 21. század építőiparában

2021.04.08. 08:04

Cikkinfó

A Fenntarthatóság rovatot támogatja az 

Szerzők:
Bihari Ádám
Medvey Boldizsár

Címkék:
természetes építőanyagok

Dosszié:

Egyre növekvő figyelem övezi napjainkban a természetes építőanyagokat és felhasználási lehetőségeiket - mind a hazai építőiparban, mind világszerte. Számos tulajdonságuk van, amiknek a jelentősége a fenntarthatósági szempontok térnyerésével párhuzamosan növekszik, ezáltal felértékelve a sok esetben eddig is elérhető, létező anyagokat és építési módokat. Ebben az írásában Bihari Ádám és Medvey Boldizsár három fő szempontot kíván megvilágítani, amik meglátásuk szerint építőipari trenddé emelték a természetes építőanyagok használatát: a környezeti fenntarthatóság, a gazdasági fenntarthatóság, és a jólléti vetület.  

Elsőként érdemes tisztázni, hogy jelen írásunkban ‘természetes építőanyagok’ alatt azokat az építőanyagokat értjük, amiknek alacsony a feldolgozottsági szintje, vagyis amelyeknél a ma járatos termékekhez képest (égetett kerámia falazóelemek, vasbeton, acél) a felhasznált nyersanyag alacsony eszköz- és energiaigényű beavatkozással válik építőanyaggá. Továbbá élettartamuk végén a természet anyagkörforgásába közvetlenül vagy kis ráfordítással visszaforgathatóak. Ilyen anyagoknak tekintjük a vályogot, a szalmát, a kendert és a fát.

Four - Franciaország, vidéki település sportpályája melletti kis közösségi tér 2018-ból, jó példája a kortárs földépítésnek. Fotó: Medvey Boldizsár
2/4
Four - Franciaország, vidéki település sportpályája melletti kis közösségi tér 2018-ból, jó példája a kortárs földépítésnek. Fotó: Medvey Boldizsár

Környezeti fenntarthatóság

Manapság már szinte közhelynek számít, hogy az emberiség gyorsabb ütemben termeli a hulladékot, mint ahogy azt a környezet le tudná bontani. Kínos példája ennek az unásig hivatkozott, óceánokban felgyülemlő műanyaghulladék. A fogyasztói társadalomra jellemző szemlélet már évtizedekkel ezelőtt elérte az építőipart is, az épületek is termékké váltak, s hasonló könnyedséggel cseréljünk le őket újabb és újabb “modellekre".

A hétköznapi élet terén a korábban elképzelhetetlen mennyiségű hulladékot termelő fogyasztói szokásokkal szemben megjelentek a különböző hulladékmentes (zerowaste) mozgalmak, s az ilyen irányú igényeket kiszolgáló csomagolásmentes boltok. Ugyanez a szemlélet alkalmazható az élet más területeire, így az építőiparra is. A hulladékmentességet az építőiparban több irányból is közelíthetjük: a bontásból származó építési hulladék elkerülhető, ha megelőzhető a bontás (az épület újrahasználatáva) illetve azzal, ha az alkotóelemek újrahasználhatóak (pl. bontott tégla) vagy újrahasznosíthatóak (pl. vályogtégla). A természetes építőanyagok a fenti meghatározás szerint ezen a téren nagy előnyt nyújtanak az általánosan alkalmazott építőanyagokkal szemben.

Az alacsony feldolgozottságból következik, hogy az előállításhoz kapcsolható üvegház hatású gáz kibocsátás, illetve fosszilis energiaigény igen alacsony, ha egyáltalán van. A természetes építőanyagokkal dolgozó hagyományos építési módok gépesítése mondhatni gazdasági szükségszerűség, de egy vertfal készítéséhez használatos pneumatikus döngölő által használt energia egészen más lépték, mint az égetéshez szükséges hőmérséklet létrehozása vagy a cementgyártás energiaigénye.

A természetes építőanyagok többnyire helyben elérhető vagy előállítható anyagok, s amennyiben ez ténylegesen így valósul meg, úgy minimális a szállítási igény, ami az építőanyagokhoz kapcsolható környezetterhelés másik fő forrása.

Oszó, építőtábor, 2016 – kéve minták. Fotó: Medvey Boldizsár
3/4
Oszó, építőtábor, 2016 – kéve minták. Fotó: Medvey Boldizsár

Gazdasági fenntarthatóság

A fenntarthatóság szó nem csak környezeti értelemben lett jelszó napjainkban, hanem gazdasági értelemben is. Érdekes jelenség, hogy a természetes anyagok kapcsán ez a két nézőpont összekapcsolódhat, ugyanis a helyben hozzáférhetőség miatt ezek az anyagok a helyi gazdasági és műszaki infrastruktúrát “terhelik" és ezáltal a “gazdasági lánc" (a gyártótól, a végfelhasználóig) helyi marad. Ez amellett, hogy lecsökkenti a szállítással kapcsolatos költségeket - és környezeti terhelést - lehetőséget termet a kisiparos, helyi mestereknek és helyi vállalkozásoknak a piacszerzésre. Általuk pedig a haszon is helyben - de legalábbis országon belül - marad. Hasonló modell ez, mint az újhullámos, helyi kistermelő élelmiszeripari kezdeményezések, melyek a lehető legrövidebb ellátási lánc kiépítésére tettek kísérletet és kezdeményezéseiknek mára jelentős eredményei vannak. (lásd: kosárközösségek, Kislépték)

Egy napjainkban gazdaságilag is egyre inkább értelmezhető kifejezés a szellemi kulturális örökség. Bár az építészeti szempontból védett épületeink piaci értékének meghatározása alapvetően irreleváns, az ezekhez az épületekhez (lásd: skanzenek, tájházak, nemzeti emlékhelyek, stb.) kapcsolódó turizmus és “kultúrafogyasztás" eladhatóvá teszi a szellemi kulturális örökség jegyében megőrzött építőipari mesterségeket.

Hulladékgazdálkodás kérdése: Egy fontos, azonban kevest tárgyalt szempont, hogy a napjainkban épített családi házak, lakóparkok - melyek tervezett élettartama 20-50-100 év - mind olyan építőanyagból épülnek, melyek veszélyes hulladéknak fognak minősülni élettartamuk végén. A jelenleg elbontás alatt álló elöregedett épületeink is veszélyes hulladéknak számítanak, de ezek pont azok a 60-80-100 éves házak, melyek még alapvetően természetes anyagokból (vályog, kő, fa, mészhabarcs) épültek. Ezek hulladékkezelése lényegesen egyszerűbb: nincsenek bennük mérgező anyagok, környezetterhelésük alig értelmezhető, hiszen gyakorlatilag természetes úton lebomlanak, illetve nincsenek káros hatással sem a talajra, sem az élővizekre. Mivel nincsenek speciális hulladékkezelési igények, ezáltal az eltakarítási folyamat költségei is lényegesen alacsonyabbak lesznek.

Villefontaine - Franciaország, Lyonhoz közeli egyetemközi műhely melléképülete. Fotó: Medvey Boldizsár
4/4
Villefontaine - Franciaország, Lyonhoz közeli egyetemközi műhely melléképülete. Fotó: Medvey Boldizsár

Jólléti vetület

Tudományosan is bejáratott kifejezés mára a “sick building syndrome", azaz a beteg épület szindróma (SBS). Ez a kifejezés nem azt jelenti, hogy maga az épület beteg, hanem azt, hogy egészségtelen lakókörnyezetet biztosít a használóinak, akik nagy valószínűséggel fognak ehhez köthető megbetegedésektől szenvedni.

Kevesen tudják, de ma már nagyon sok tudományos kutatás igazolja a vályogfalak és vakolatok pozitív élettani hatásait. A levegőben lévő káros anyagok, illékony szerves vegyületek nagymértékű megkötése, semlegesítése az egyik ilyen kedvező tulajdonság. Egy másik rendkívül jótékony hatása a páraszabályozó képesség: képes a levegőből a párát nagy mennyiségben és gyorsan felvenni majd később leadni, ezáltal a belső tér páratartalma állandóan az ideális 45-55% között marad, minimális ingadozásokkal. Ezzel a páralecsapódás, penészedés veszélyét is elhárítjuk. Jól szemlélteti a vályognak ezt a tulajdonságát, hogy egy szabad vályogfelülettel rendelkező fürdőszobában a tükör egy “forróvizes" zuhanyzás során sem lesz párás, mivel a keletkező párát hamarabb magába szívja a vályog, mint hogy a tükör felületén kicsapódna.

Gyakorlati kérdések

A fejlett régiókban, mint az EU-ban az építőipari szabályozás főként a sorozatgyártott építési termékeket szem előtt tartva alakult ki, ami megnehezíti a helyi alapanyagokból, helyszíni - gyakran manuális - eljárással készülő szerkezetek alkalmazását. Ennek vannak előnyei és hátrányai, amiket egy későbbi cikkben bővebben is kifejtünk, viszont egyik következménye az, hogy az ilyen szerkezeteket jellemzően nem szabad tartószerkezetként betervezni. Ez a korlátozottság a három leggyakrabban alkalmazott természetes anyag, a vályog, a szalma és a kender esetén egyaránt a vázas rendszer felé mozdítja el az épületek alapvető szerkezetválasztását. Az egyes anyagokhoz kapcsolódó tipikus szerkezeti kialakításokat röviden át fogjuk tekinteni a soron következő írásokban.

Bihari Ádám és Medvey Boldizsár

 

Szerk.: Hulesch Máté

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk