Épületek/Lakóépület

A Hideg-ház

1/15

A Hideg-ház, fotó: Béres Attila

A Hideg-ház, fotó: Béres Attila
A Hideg-ház, fotó: Béres Attila
A Hideg-ház, fotó: Béres Attila
A Hideg-ház, fotó: Béres Attila
A Hideg-ház, fotó: Béres Attila
A Hideg-ház, fotó: Béres Attila
A Hideg-ház, fotó: Béres Attila
A Hideg-ház, fotó: Béres Attila
A Hideg-ház, fotó: Béres Attila
A Hideg-ház, fotó: Béres Attila
A Hideg-ház, fotó: Béres Attila
A Hideg-ház, fotó: Béres Attila
A Hideg-ház, fotó: Béres Attila
A Hideg-ház, fotó: Béres Attila
A Hideg-ház, fotó: Béres Attila
?>
A Hideg-ház, fotó: Béres Attila
?>
A Hideg-ház, fotó: Béres Attila
?>
A Hideg-ház, fotó: Béres Attila
?>
A Hideg-ház, fotó: Béres Attila
?>
A Hideg-ház, fotó: Béres Attila
?>
A Hideg-ház, fotó: Béres Attila
?>
A Hideg-ház, fotó: Béres Attila
?>
A Hideg-ház, fotó: Béres Attila
?>
A Hideg-ház, fotó: Béres Attila
?>
A Hideg-ház, fotó: Béres Attila
?>
A Hideg-ház, fotó: Béres Attila
?>
A Hideg-ház, fotó: Béres Attila
?>
A Hideg-ház, fotó: Béres Attila
?>
A Hideg-ház, fotó: Béres Attila
?>
A Hideg-ház, fotó: Béres Attila
1/15

A Hideg-ház, fotó: Béres Attila

A Hideg-ház
Épületek/Lakóépület

A Hideg-ház

2013.07.02. 14:22

Projektinfó

Földrajzi hely:
Kőszeg, Magyarország

Építészek, alkotók:
Béres Attila, Balázs Jusztina

Vélemények:
9

Hideg-ház

URL:
Béres Építésziroda Kft.

Tervezés éve:
2009

Építés éve:
2012

Stáblista

épületgépészet: Garger Ferenc

Letölthető dokumentumok:

Béres Attila 2008 óta tagja a norvégiai Saunders Arkitektur csapatának, és az elmúlt években a legkülönbözőbb léptékű és funkciójú, négy kontinensen, gyakran szélsőséges klimatikus viszonyok között megvalósuló projektek tervezésében vett részt. A Hideg-ház Kőszeg határában a Béres Építésziroda - Béres Attila és felesége, Balázs Jusztina - első hazai munkája.

2009 decemberében keresett meg a Hideg-család egy különleges kéréssel: olyan házat szeretnének, amilyen még nem készült az országban. Szerencsére hamar kiderült, hogy kérésük hátterében nem a szomszédoktól való különbözés vágya állt. Olyan telken, olyan programot szerettek volna megvalósítani, ami szokatlan megoldásokat igényelt.

A Kőszeg határában található lenyűgöző fekvésű és környezetű telek első felkeresése alkalmából minden világossá vált.

A Hideg-ház, fotó: Béres Attila
2/15
A Hideg-ház, fotó: Béres Attila

A munkamódszer

Az első skicctől az utolsó villanykapcsolóig minden apró részletet közösen gondoltunk ki, döntöttünk el. Bizonyára ritka ez az összhang tervező és megrendelő között, de valószínűleg nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az eredménnyel mindkét fél maradéktalanul elégedett legyen. Az alapkoncepciótól a kerti bútor részletképzéséig kitartott a lelkesedés. A gyakori személyes megbeszélések mellett közel 600 email és sok órányi telefonbeszélgetés segítette a tervezés és kivitelezés 3 éves időszakát.

A Hideg-ház, fotó: Béres Attila
1/15
A Hideg-ház, fotó: Béres Attila

A szikla

Már első telefonbeszélgetésünk során szóba került a szikla. Ez a szó fontos szerepet játszik abban, hogy egyáltalán egymásra találtunk. Norvégiai és kanadai munkáim kapcsán meséltem egy interjúban arról, hogy miként viszonyul a skandináv építészet a természeti adottságokhoz, domborzati viszonyokhoz. Hideg Attila az interjú elolvasása után azonnal telefonált.

Kőszeg határában, a Szabó-hegyen lévő telek nem áltagos. Egyrészt nagyon meredek, a déli irányban elhelyezkedő út felé összesen 40 métert lejt. A területet az út felett nagyjából 10 méterrel elhelyezkedő sziklás rész uralja. Tekintélyt parancsoló formájával, színével és méreteivel azonnal magára vonja a tekintetet.

A Hideg-ház, fotó: Béres Attila
6/15
A Hideg-ház, fotó: Béres Attila

Mikroklíma, tájolás

A telek néhány percre a hangulatos kisváros központjától, csodálatos természeti környezetben található. A ház körül gyakran látni őzet, rókát, szalamandrát, a természet hangjai itt legyőzik a civilizáció zaját.

A nyugati irányba lassan emelkedő Mohás út északi oldalán található meredek telek déli irányba lejt. A terület úthoz közel fekvő része télen délidőben nem kap direkt napfényt, viszont a völgy mélyétől nem messze, a hegyoldalban - a szikla alatt - tökéletes benapozású, csak kevéssé lejtő plató kínálkozott az épület elhelyezésére. A reggeltől estig napfényben fürdő szikla változatos színei, és fény-árnyék játéka erről a részről érvényesül a legjobban.

A program

A keretbe foglalt épület két fő egységre oszlik. A megrendelő házaspár számára készült nagyonbb rész mellett különálló egységet alkot az alkalmanként hazalátogató egyetemista lányaik számára készített vendégház. A két tömeg között kialakított, két oldalról nyitott, fedett teraszról kiváló kilátás nyílik déli irányba és a telket uraló sziklafalra is.

A Hideg-ház, fotó: Béres Attila
9/15
A Hideg-ház, fotó: Béres Attila

Az első pillantásra talán szokatlan alaprajzi elrendezés egyfajta kísérlet. A tervező és a megrendelő közötti alapos és kitartó egyeztetés eredménye: személyre szabott megoldás, amely nem ragaszkodott semmilyen konvencióhoz - a Hideg család életmódjának egyfajta absztrakt lenyomata.

Anyagok, szerkezet

Részben az épület telken belüli elhelyezkedését, másrészt kivitelezhetőségi szempontokat figyelembe véve a szokványos építési megoldások nem jöhettek szóba a tervezés során. Az épület vázszerkezete vörösfenyőből készült a megrendelő saját kivitelezésében, milliméteres precizitással.

A falak és a tető is kéthéjú - átszellőztetett szerkezete miatt a sötét felmelegedő felületek nem adják át a hőt a belső tereknek. A falakat és födémeket kitöltő prémium minőségű üveggyapot hőszigetelés áltagos vastagsága 30 cm. Közel 100 m3-t használtunk fel, ami olyan alacsony téli fűtési igényt eredményez, hogy még az amúgy drágának számító elektromos infra-film fűtés is rendkívül gazdaságosan üzemeltethető. 

A 4x4 cm-es vörösfenyő lécburkolat kivitelezése különös gondosságot és türelmet igényelt.

A Hideg-ház, fotó: Béres Attila
11/15
A Hideg-ház, fotó: Béres Attila

 

Környezet és tudatosság

Az első pillanattól egyetértettünk abban, hogy a számunkra túl merev és életszerűtlen passzív- és aktívház elméleteken túlmutató – pontosabban "azokon innen" elhelyezkedő - épületet szeretnének létrehozni.

Egyfajta személyre szabott, helyi és mai, racionális-maximalista környezettudatosság jellemzi a házat. Egyaránt alkalmaztunk high tech és evidens öko megoldásokat. Igyekeztünk mind egyszerűség, mind költséghatékonyság tekintetében a realitások talaján maradni.

Hőhídmentes kialakítás, szokatlanul vastag - akár 50 cm-es - hőszigetelések, háromrétegű üvegezés, minimális hőigény, szoláris hőnyereség a kellő évszakban és helyiségekben. Fatüzelésű, konvekciós kandalló a rendkívül hideg napokra, elektromos infrafilm fűtés a kényelem és a jó szabályozhatóság érdekében.

Belső terek

Az épület szellemiségének megfelelően a belső terek is főként az egyszerűség és a praktikum rendező elve mentén készültek. Így érvényesülhet igazán a kinti látványt keretező ablakok elhelyezése. A fürdőkádból az éjszaka megvilágított sziklára látni, a lakóterek télen dirket napfénnyel telnek meg. Egyedileg készültek a beépített bútorok, az ágyak, asztalok és a tolóajtók is - így lehetett elérni, hogy kis alapterületen is nagyszerűen funkcionál a ház és a háztartás.

A Hideg-ház, fotó: Béres Attila
12/15
A Hideg-ház, fotó: Béres Attila

Első tapasztalatok

Az épület elkészülte óta folyamatosan figyeljük, hogy a kigondolt ötletek, megoldások beváltották-e a hozzájuk fűzött reményeket. Nagy örömünkre szolgál, hogy feltevéseink beigazolódni látszanak. Téli, nyári és átmeneti időkben is optimális a komfort. Mindez nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy a hétvégi ház azóta a hétköznapokban is igazi otthonná válhatott.

Béres Attila

A Hideg-ház, fotó: Béres Attila
15/15
A Hideg-ház, fotó: Béres Attila

 


A tervezőkről röviden

A Hideg-ház a Béres Építésziroda első önálló hazai munkája. Béres Attila 2008 óta tagja a norvégiai Saunders Arkitektur csapatának. Az elmúlt években a legkülönbözőbb léptékű és funkciójú projektek tervezésében vett részt négy kontinensen, nagyon változatos tájakon, gyakran szélsőséges klimatikus viszonyok között. Talán ennek köszönhető, hogy a fiatal építész munkáját egyfajta globális lokalitás jellemzi - a komplex gondolkodáson alapuló egyszerűsítő szemléletet és lényeglátást tartja elengedhetetlennek a tervezés folyamán. A Hideg-ház tervezésében felesége, Balázs Jusztina is fontos szerepet vállalt társtervezőként és kitartó támogatóként egyaránt. Keszthelyi építészirodájukban a számos külföldi projekt mellett jelenleg főként kisebb léptékű, alaposan kidolgozott hazai házakkal valamint épületek akadálymentesítésével foglalkoznak.

 

 

 

Vélemények (9)
Pákozdi Imre
2013.07.06.
10:06

Megnéztem a házat és igazat adok csontinak. Itt minőség van, minden más másodlagos. A Szabó-hegy aránylag szellősen, de mégis, nyaralónegyed-szerűen beépített völgyében, egy helyi kis sziklaképződmény alatt, mesterien elhelyezett nyaraló. A szórt sziklatörmelék már tereprendezés eredménye. A táj egésze barátságos, pannon jellegű, a szomszéd ház igényesen kivitelezett, alpesi stílusú, amely - közelsége miatt - kicsit "üti" a Hideg-házat. A valóságban is nagyon szépen érvényesül a tömeg áttörése, amely szervesíti a mögötte lévő, gyönyörű szikla-textúrát az épület homlokzatával. Gratulálok az épít(tet)őnek és a tervezőnek.

Pákozdi Imre
2013.07.05.
11:39

Amúgy egy átlagos utazónak is feltűnik, hogy a norvég vidéken mennyire jellemző a magányos létharcok építészete. A fjordok partján egymástól hegynyi távolságban sorjáznak a soliter tanyák, amelyeken hónapokra magukra maradva telelt át családjával a gazda. Ezek ma, a vízesések és a mélyzöld erdők vízbe érő lankái mellett, a legvonzóbbak a tájban. Nézik is, sokan és ha a Hurtigruten vagy a helyi túrahajó-társaság néhány száz vagy legfeljebb másfélezer tonnás kirándulóhajóiról teszik ezt, nincs is semmi baj. Velejéig torz - megkockáztatom, perverz - látvány azonban a festői, ám szűk fjordokba betüremkedő, ötvenezer tonnás böhönc szappantartó-óriások sora, fedélzetükön háromezeregynehányszáz pudvás seggű turistával, akik a reggeli tojás elfogyasztása közben lepillantanak a partmenti sziklafokra épített, kétszáz éves tanyaépületekre. Ahhoz, hogy ezekre a szörnyekre képesek legyünk a tájba illesztve tekinteni - jobban mondva, hogy a tájat ezektől valamelyest megszabadítva szemlélhessük - magunknak is több száz méteres magasságba kell felautóznunk, és a megfelelő kanyarulatban kialakított high-tech kilátóból szemlélődnünk. A norvég városi kikötők amúgy eredményesen védekeznek a túlméretes óceánjárók mindent lealacsonyító, az utcákat néhány órára "turista" siserehaddal teleokádó rontása ellen. Mind Bergen, mind Alesund kint, a belvárostól jó messze jelölt ki nekik horgonyzó- és kikötőhelyet. Hogy azonban ugyanez a böszmeség mennyire teszi tönkre Málta, Dalmácia vagy Szicília városait... már más kérdés. Más kérdés?

csonti
2013.07.05.
07:55

a legjobb cs.ház Mo.-n a H-ház óta. ennyit akartam mondani. nincs dac, minőség van.

Pákozdi Imre
2013.07.05.
08:01

@csonti: Nincs dac? Lehet. Nevezzük akkor drámai érzéknek. Mert ha valaki egy 40 méteres szintkülönbségű sziklatelket vásárol családi háza megépítésére, és norvég mintákon szocializálódott építészt hív, hangsúlyozottan eszköztelen (de egyetértek: sajátosan szép) háza megtervezésére - ez azért beszédes cselekedet. Alig várom a rossz időt, hogy a Balaton mellől odaautózzam. 

FenyvesiHK
2013.07.05.
08:58

@Pákozdi Imre: Hogy a ház jó-e? Igen jó. Láttuk már számtalan folyóiratban.(bár ez önmagában nem baj)

De itt nem ez a kérdés. Átugrottam a szomszédos Ausztriába és láss csudát egy darab házat is alig találtam ugyanebben a csodás, sziklás, erdős, őzes tájban. Nekem ez a "projekt" is arról szól, mint a többi hasonló. A hogy vegyük(együk) meg pl. most a Szabó hegyet.

A szalamandrák németül tanulnak és csomagolnak.

Pákozdi Imre
2013.07.05.
09:53

@FenyvesiHK: Márpedig, kedves FenyvesiHK, ez a fajta exkluzív módon területhasználó építészet létezik, sőt, még csak most jön el a kétszázalékos beépíthetőségi övezetek meghódításának igazi korszaka. Amire persze a válasz a 0%-os beépíthetőségű területek kiterjesztése lehetne. 

Ausztria pedig ennek a fajta természetrabló építkezősdinek a leglegleg-hazája. Nézze meg a síhelyek környékét! Az égigérő hegyeken, mindenhol, legalább a lombos erdők felső határvonaláig, csupa "magányos" ház a hegyoldal. Nem is igazán zavarók, talán csak este, amikor százfényű panoptikumként csillog a táj, ahelyett, hogy lenne szíves komoran sötétleni. De akár Burgenlandban is tudok olyan high-tech szállodát, amely kilométerekre a meghitt falutól épült és ontja maga köré - meglehet, a Magyarországról friss nyelvvizsgával áttelepült szalamandrákra is - a civilizáció kétes értékű sugarát.

FenyvesiHK
2013.07.05.
11:23

@Pákozdi Imre: Also ja.Persze most nem ugrottam akkorát, csak a közvetlen szomszéd servúdi erdőkbe. Ott még vadászgathat a labancok Robinja.

Nem gondolnám, hogy álnokabbak lennénk a Brudereknél (bár az sem kizárt,hogy azok vagyunk), csak szomorúságomnak adtam hangot. És ami Ausztriát illeti, lehet, hogy ott is nyomulnak az extremitást kedvelő jómódú népek, de mintha mégis lenne valami normális egyensúly. Elég elhagyni az országhatárt és egy mégoly kicsi településen áthaladni, a házak között máris kerítés néküli (használt,ápolt) zöldterületekkel találkozik az ember, sokszor a településen belül tartott állatokkal és az azokat ellátó kaszálókkal stb. Ha síterep, akkor St.Lorenzenben a Kreischberg lábánál is épülnek újak, de a rendkívül szigorú szabályoknak köszönhetően a meglévő település harminc éve szinte változatlan, ugyanazon a nyomvonalon tudunk hazasízni liftzáráskor az istállóból alakított panzióba minden évben, mint annakelőtte. Szóval az a kis egyensúly, mintha ott meglenne. Mert milyen jó volna, ha itt sem kergetnének harcrakész biztonsági őrök a svábhegyi erdő útjain, amikor az évek óta megszokott bringaúton tartok hazafelé, mondván ez mostantól MAGÁNterület.

Pákozdi Imre
2013.07.05.
12:23

@FenyvesiHK: Nyilván a balatoni kisördög íratja velem, de ha már a Kreischberg harmonikus építészetéről van szó, nahát azt pont "a magyar szálloda" órmótlanul fantáziaszegény, hórihorgas épülete bontja meg. Persze, csak ha ugyanarról a Kreischbergről beszélünk, Murau mellett.

És ha ugyanarról, akkor szintézisre is jutottunk, nemdebár. Még az ausztriai csúnya házaknak is magyar a tulajdonosuk :-)

Pákozdi Imre
2013.07.05.
05:43

Ez a fajta igényes, minimalista puritánság a körülményekkel dacolás szimbóluma. Kell-e, indokolt-e dacolni a körülményekkel a pannon táj szinte kényeztetően szelíd domborulatain? Ez csak egy helyszíni szemle során derülhet ki. Lehet, hogy az a szikla, lehet, hogy az a 40 méteres szintkülönbség megteszi Alpok-alji táj-ráncnak a közvetlen környezetet és megindokolja a diadalmas dac gesztusát...

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk