Nézőpontok/Vélemény

Tiszaug régi és új hídjai

1/21

Tiszaug és Lakitelek között, hosszú előkészítés után 1927-re készült el az acél rácstartós, szegecselt Tisza-híd, amely mellé 2001-ben egy egyszerűbb, kétsávos közúti híd is épült. A távolabbi, ferdekábeles autópálya-híd 2021 decemberre készült el.

Az autópálya hídja ugyan csak egy a Tisza fél tucat, hasonló, új átkelője közül, mégis országos hírnevet szerzett az egyedülálló, ellipszis formájú pilonjaival. Formája, és erőtani felépítése Dr. Teiter Zoltán munkája.

Az új híd nem teljesen előzmények nélküli, a Tranzit '86 nevű hadgyakorlaton ezen a helyen vágták ki az ártéri erdősávot, és helyeztek el ideiglenes vasúti hidat a honvédség műszaki alakulatai (Csanádi Sándor gyűjteményéből)

Az 52 méter magas pilonok arányaiban hatalmas erőket vesznek fel, a hazai ferdekábeles hidak közül elsőként nem vasbeton doboz szerkezettel (Megyeri híd) vagy acél szekrénnyel (Komárom), hanem tömör vasbetonból készültek.

A híd egyik különlegessége, hogy a feszítőpászmák nem párosával vannak a pilonokba horgonyozva, hanem a hagyományos függőhidakhoz hasonlóan, egy darabból állnak, keresztülvezetve a vastag vasbeton tartón.

Alul, a pályalemezen túlnyúló, erős kereszttartóknál végződnek a kábelek, ahol a ferdekábeles hidaknál megszokott módon, a hasznos hosszuk és így a feszességük utólag is pontosan beállítható.

A pilonokhoz hasonlóan, az útpálya is vasbetonból készült, acél szekrénytartós alsó szerkezettel. Ez a mintegy 300 méter hosszú egység csak a két végén támaszkodik az ártéri pillérekre, egyébként a súlya nagy része csak a kábeleken függ.

A kapuzatok folyamatosan változó ívének zsaluzása rendkívüli feladat volt, amit a Panama-csatorna új zsilipjeink építésénél is használt Peri SCS zsaluzattal sikerült megoldani.

Ha 2010 előtt épül meg, akkor 152 méteres fesztávolságával a Tisza legnagyobb nyílású hídja lehetne, azonban a tizenegy éve álló Móra Ferenc híd 180 méteres, szintén ferdekábeles nyílása a második helyre teszi.

Az előírásokat követve, járda is mindkét oldalon épült, de csak a szükséges legkisebb, 1,4 méteres szélességgel, lejáratok nélkül.

A hiányzó gyalogosforgalom ellenére, a függesztő kábelek két és fél méteres magasság alatt a hasonló hidakon megszokott tokozást kaptak, ami erős, rongálásbiztos védelmet ad a kábelek létfontosságú korrózióvédő bevonatának.

Pilononként és oldalanként nyolc kábel, nyolc síkban vezetve hordozza az útpályát.

A híd szomszédságában áll a Tisza egyik legszebb acél rácstartós hídja, amelynek felépítése a folyami hídépítés száz évvel ezelőtti, jellegzetes megoldásait prezentálja.

Az 1927-re elkészült híd, számos társához hasonlóan vegyes forgalomra készült, széles útpályáján a vonatok elhaladása közti időszakban közúti forgalom zajlott, váltakozó irányban.

A 44-es főút forgalmát 2001-re választották el a vasúttól, a meglévő pillérek szélesítésére támaszkodó, könnyű, acél szerkezetű közúti híddal. Mára egyetlen vegyes forgalmú folyami híd maradt Magyarországon, Kisköre mellett.

A híd különlegessége, távolról sem egyedi, de mai szemmel már egzotikus felépítése: a több ezer kisebb-nagyobb rácsrudat közel tízezer szegecselt csomópont fogja össze, egy mai szemmel rendkívül karcsú és anyagtakarékos szerkezetté.

Emléktábla a lakiteleki hídfőnél. A második világháborúban felrobbantott két, egyenként száz méteres medernyílás közül az egyiket sikerült visszaemelés után kijavítani, a másikat 1947-re újból megépítették.

A szerkezet újramázolása előtt, 2007 őszén. A vasbeton pályalemez sínek közti részét a közúti híd elkészülte után bontották le.

Az összetett szerkezet vezető tervezője, Tantó Pál, a híd építésének befejezése után már hazánk első modern, hegesztett hídszerkezetén dolgozott, ami öt évvel később készült el a győri Mosoni-Duna fölött, már nagyságrendekkel egyszerűbb felépítéssel.

A négy nyílású mederhídhoz a bal parton egy klasszikus vonalú, 33 méteres ártéri híd is csatlakozik, párhuzamos övű, felsőpályás elrendezéssel, és a korabeli vasúti hidakra jellemző, elegáns korlátokkal.

Az eredeti korlátok, a különféle típusú rácsos tartók sora, és az őket összetartó szegecsek tízezrei a hídépítés múlt századi időszakának látványos emlékei.

?>
Tiszaug és Lakitelek között, hosszú előkészítés után 1927-re készült el az acél rácstartós, szegecselt Tisza-híd, amely mellé 2001-ben egy egyszerűbb, kétsávos közúti híd is épült. A távolabbi, ferdekábeles autópálya-híd 2021 decemberre készült el.
?>
Az autópálya hídja ugyan csak egy a Tisza fél tucat, hasonló, új átkelője közül, mégis országos hírnevet szerzett az egyedülálló, ellipszis formájú pilonjaival. Formája, és erőtani felépítése Dr. Teiter Zoltán munkája.
?>
Az új híd nem teljesen előzmények nélküli, a Tranzit
?>
Az 52 méter magas pilonok arányaiban hatalmas erőket vesznek fel, a hazai ferdekábeles hidak közül elsőként nem vasbeton doboz szerkezettel (Megyeri híd) vagy acél szekrénnyel (Komárom), hanem tömör vasbetonból készültek.
?>
A híd egyik különlegessége, hogy a feszítőpászmák nem párosával vannak a pilonokba horgonyozva, hanem a hagyományos függőhidakhoz hasonlóan, egy darabból állnak, keresztülvezetve a vastag vasbeton tartón.
?>
Alul, a pályalemezen túlnyúló, erős kereszttartóknál végződnek a kábelek, ahol a ferdekábeles hidaknál megszokott módon, a hasznos hosszuk és így a feszességük utólag is pontosan beállítható.
?>
A pilonokhoz hasonlóan, az útpálya is vasbetonból készült, acél szekrénytartós alsó szerkezettel. Ez a mintegy 300 méter hosszú egység csak a két végén támaszkodik az ártéri pillérekre, egyébként a súlya nagy része csak a kábeleken függ.
?>
A kapuzatok folyamatosan változó ívének zsaluzása rendkívüli feladat volt, amit a Panama-csatorna új zsilipjeink építésénél is használt Peri SCS zsaluzattal sikerült megoldani.
?>
Ha 2010 előtt épül meg, akkor 152 méteres fesztávolságával a Tisza legnagyobb nyílású hídja lehetne, azonban a tizenegy éve álló Móra Ferenc híd 180 méteres, szintén ferdekábeles nyílása a második helyre teszi.
?>
Az előírásokat követve, járda is mindkét oldalon épült, de csak a szükséges legkisebb, 1,4 méteres szélességgel, lejáratok nélkül.
?>
A hiányzó gyalogosforgalom ellenére, a függesztő kábelek két és fél méteres magasság alatt a hasonló hidakon megszokott tokozást kaptak, ami erős, rongálásbiztos védelmet ad a kábelek létfontosságú korrózióvédő bevonatának.
?>
Pilononként és oldalanként nyolc kábel, nyolc síkban vezetve hordozza az útpályát.
?>
A híd szomszédságában áll a Tisza egyik legszebb acél rácstartós hídja, amelynek felépítése a folyami hídépítés száz évvel ezelőtti, jellegzetes megoldásait prezentálja.
?>
Az 1927-re elkészült híd, számos társához hasonlóan vegyes forgalomra készült, széles útpályáján a vonatok elhaladása közti időszakban közúti forgalom zajlott, váltakozó irányban.
?>
A 44-es főút forgalmát 2001-re választották el a vasúttól, a meglévő pillérek szélesítésére támaszkodó, könnyű, acél szerkezetű közúti híddal. Mára egyetlen vegyes forgalmú folyami híd maradt Magyarországon, Kisköre mellett.
?>
A híd különlegessége, távolról sem egyedi, de mai szemmel már egzotikus felépítése: a több ezer kisebb-nagyobb rácsrudat közel tízezer szegecselt csomópont fogja össze, egy mai szemmel rendkívül karcsú és anyagtakarékos szerkezetté.
?>
Emléktábla a lakiteleki hídfőnél. A második világháborúban felrobbantott két, egyenként száz méteres medernyílás közül az egyiket sikerült visszaemelés után kijavítani, a másikat 1947-re újból megépítették.
?>
A szerkezet újramázolása előtt, 2007 őszén. A vasbeton pályalemez sínek közti részét a közúti híd elkészülte után bontották le.
?>
Az összetett szerkezet vezető tervezője, Tantó Pál, a híd építésének befejezése után már hazánk első modern, hegesztett hídszerkezetén dolgozott, ami öt évvel később készült el a győri Mosoni-Duna fölött, már nagyságrendekkel egyszerűbb felépítéssel.
?>
A négy nyílású mederhídhoz a bal parton egy klasszikus vonalú, 33 méteres ártéri híd is csatlakozik,  párhuzamos övű, felsőpályás elrendezéssel, és a korabeli vasúti hidakra jellemző, elegáns korlátokkal.
?>
Az eredeti korlátok, a különféle típusú rácsos tartók sora, és az őket összetartó szegecsek tízezrei a hídépítés múlt századi időszakának látványos emlékei.
1/21

Tiszaug és Lakitelek között, hosszú előkészítés után 1927-re készült el az acél rácstartós, szegecselt Tisza-híd, amely mellé 2001-ben egy egyszerűbb, kétsávos közúti híd is épült. A távolabbi, ferdekábeles autópálya-híd 2021 decemberre készült el.

Az autópálya hídja ugyan csak egy a Tisza fél tucat, hasonló, új átkelője közül, mégis országos hírnevet szerzett az egyedülálló, ellipszis formájú pilonjaival. Formája, és erőtani felépítése Dr. Teiter Zoltán munkája.

Az új híd nem teljesen előzmények nélküli, a Tranzit '86 nevű hadgyakorlaton ezen a helyen vágták ki az ártéri erdősávot, és helyeztek el ideiglenes vasúti hidat a honvédség műszaki alakulatai (Csanádi Sándor gyűjteményéből)

Az 52 méter magas pilonok arányaiban hatalmas erőket vesznek fel, a hazai ferdekábeles hidak közül elsőként nem vasbeton doboz szerkezettel (Megyeri híd) vagy acél szekrénnyel (Komárom), hanem tömör vasbetonból készültek.

A híd egyik különlegessége, hogy a feszítőpászmák nem párosával vannak a pilonokba horgonyozva, hanem a hagyományos függőhidakhoz hasonlóan, egy darabból állnak, keresztülvezetve a vastag vasbeton tartón.

Alul, a pályalemezen túlnyúló, erős kereszttartóknál végződnek a kábelek, ahol a ferdekábeles hidaknál megszokott módon, a hasznos hosszuk és így a feszességük utólag is pontosan beállítható.

A pilonokhoz hasonlóan, az útpálya is vasbetonból készült, acél szekrénytartós alsó szerkezettel. Ez a mintegy 300 méter hosszú egység csak a két végén támaszkodik az ártéri pillérekre, egyébként a súlya nagy része csak a kábeleken függ.

A kapuzatok folyamatosan változó ívének zsaluzása rendkívüli feladat volt, amit a Panama-csatorna új zsilipjeink építésénél is használt Peri SCS zsaluzattal sikerült megoldani.

Ha 2010 előtt épül meg, akkor 152 méteres fesztávolságával a Tisza legnagyobb nyílású hídja lehetne, azonban a tizenegy éve álló Móra Ferenc híd 180 méteres, szintén ferdekábeles nyílása a második helyre teszi.

Az előírásokat követve, járda is mindkét oldalon épült, de csak a szükséges legkisebb, 1,4 méteres szélességgel, lejáratok nélkül.

A hiányzó gyalogosforgalom ellenére, a függesztő kábelek két és fél méteres magasság alatt a hasonló hidakon megszokott tokozást kaptak, ami erős, rongálásbiztos védelmet ad a kábelek létfontosságú korrózióvédő bevonatának.

Pilononként és oldalanként nyolc kábel, nyolc síkban vezetve hordozza az útpályát.

A híd szomszédságában áll a Tisza egyik legszebb acél rácstartós hídja, amelynek felépítése a folyami hídépítés száz évvel ezelőtti, jellegzetes megoldásait prezentálja.

Az 1927-re elkészült híd, számos társához hasonlóan vegyes forgalomra készült, széles útpályáján a vonatok elhaladása közti időszakban közúti forgalom zajlott, váltakozó irányban.

A 44-es főút forgalmát 2001-re választották el a vasúttól, a meglévő pillérek szélesítésére támaszkodó, könnyű, acél szerkezetű közúti híddal. Mára egyetlen vegyes forgalmú folyami híd maradt Magyarországon, Kisköre mellett.

A híd különlegessége, távolról sem egyedi, de mai szemmel már egzotikus felépítése: a több ezer kisebb-nagyobb rácsrudat közel tízezer szegecselt csomópont fogja össze, egy mai szemmel rendkívül karcsú és anyagtakarékos szerkezetté.

Emléktábla a lakiteleki hídfőnél. A második világháborúban felrobbantott két, egyenként száz méteres medernyílás közül az egyiket sikerült visszaemelés után kijavítani, a másikat 1947-re újból megépítették.

A szerkezet újramázolása előtt, 2007 őszén. A vasbeton pályalemez sínek közti részét a közúti híd elkészülte után bontották le.

Az összetett szerkezet vezető tervezője, Tantó Pál, a híd építésének befejezése után már hazánk első modern, hegesztett hídszerkezetén dolgozott, ami öt évvel később készült el a győri Mosoni-Duna fölött, már nagyságrendekkel egyszerűbb felépítéssel.

A négy nyílású mederhídhoz a bal parton egy klasszikus vonalú, 33 méteres ártéri híd is csatlakozik, párhuzamos övű, felsőpályás elrendezéssel, és a korabeli vasúti hidakra jellemző, elegáns korlátokkal.

Az eredeti korlátok, a különféle típusú rácsos tartók sora, és az őket összetartó szegecsek tízezrei a hídépítés múlt századi időszakának látványos emlékei.

Nézőpontok/Vélemény

Tiszaug régi és új hídjai

2022.01.08. 10:42
1/21

Tiszaug és Lakitelek között, hosszú előkészítés után 1927-re készült el az acél rácstartós, szegecselt Tisza-híd, amely mellé 2001-ben egy egyszerűbb, kétsávos közúti híd is épült. A távolabbi, ferdekábeles autópálya-híd 2021 decemberre készült el.

Az autópálya hídja ugyan csak egy a Tisza fél tucat, hasonló, új átkelője közül, mégis országos hírnevet szerzett az egyedülálló, ellipszis formájú pilonjaival. Formája, és erőtani felépítése Dr. Teiter Zoltán munkája.

Az új híd nem teljesen előzmények nélküli, a Tranzit '86 nevű hadgyakorlaton ezen a helyen vágták ki az ártéri erdősávot, és helyeztek el ideiglenes vasúti hidat a honvédség műszaki alakulatai (Csanádi Sándor gyűjteményéből)

Az 52 méter magas pilonok arányaiban hatalmas erőket vesznek fel, a hazai ferdekábeles hidak közül elsőként nem vasbeton doboz szerkezettel (Megyeri híd) vagy acél szekrénnyel (Komárom), hanem tömör vasbetonból készültek.

A híd egyik különlegessége, hogy a feszítőpászmák nem párosával vannak a pilonokba horgonyozva, hanem a hagyományos függőhidakhoz hasonlóan, egy darabból állnak, keresztülvezetve a vastag vasbeton tartón.

Alul, a pályalemezen túlnyúló, erős kereszttartóknál végződnek a kábelek, ahol a ferdekábeles hidaknál megszokott módon, a hasznos hosszuk és így a feszességük utólag is pontosan beállítható.

A pilonokhoz hasonlóan, az útpálya is vasbetonból készült, acél szekrénytartós alsó szerkezettel. Ez a mintegy 300 méter hosszú egység csak a két végén támaszkodik az ártéri pillérekre, egyébként a súlya nagy része csak a kábeleken függ.

A kapuzatok folyamatosan változó ívének zsaluzása rendkívüli feladat volt, amit a Panama-csatorna új zsilipjeink építésénél is használt Peri SCS zsaluzattal sikerült megoldani.

Ha 2010 előtt épül meg, akkor 152 méteres fesztávolságával a Tisza legnagyobb nyílású hídja lehetne, azonban a tizenegy éve álló Móra Ferenc híd 180 méteres, szintén ferdekábeles nyílása a második helyre teszi.

Az előírásokat követve, járda is mindkét oldalon épült, de csak a szükséges legkisebb, 1,4 méteres szélességgel, lejáratok nélkül.

A hiányzó gyalogosforgalom ellenére, a függesztő kábelek két és fél méteres magasság alatt a hasonló hidakon megszokott tokozást kaptak, ami erős, rongálásbiztos védelmet ad a kábelek létfontosságú korrózióvédő bevonatának.

Pilononként és oldalanként nyolc kábel, nyolc síkban vezetve hordozza az útpályát.

A híd szomszédságában áll a Tisza egyik legszebb acél rácstartós hídja, amelynek felépítése a folyami hídépítés száz évvel ezelőtti, jellegzetes megoldásait prezentálja.

Az 1927-re elkészült híd, számos társához hasonlóan vegyes forgalomra készült, széles útpályáján a vonatok elhaladása közti időszakban közúti forgalom zajlott, váltakozó irányban.

A 44-es főút forgalmát 2001-re választották el a vasúttól, a meglévő pillérek szélesítésére támaszkodó, könnyű, acél szerkezetű közúti híddal. Mára egyetlen vegyes forgalmú folyami híd maradt Magyarországon, Kisköre mellett.

A híd különlegessége, távolról sem egyedi, de mai szemmel már egzotikus felépítése: a több ezer kisebb-nagyobb rácsrudat közel tízezer szegecselt csomópont fogja össze, egy mai szemmel rendkívül karcsú és anyagtakarékos szerkezetté.

Emléktábla a lakiteleki hídfőnél. A második világháborúban felrobbantott két, egyenként száz méteres medernyílás közül az egyiket sikerült visszaemelés után kijavítani, a másikat 1947-re újból megépítették.

A szerkezet újramázolása előtt, 2007 őszén. A vasbeton pályalemez sínek közti részét a közúti híd elkészülte után bontották le.

Az összetett szerkezet vezető tervezője, Tantó Pál, a híd építésének befejezése után már hazánk első modern, hegesztett hídszerkezetén dolgozott, ami öt évvel később készült el a győri Mosoni-Duna fölött, már nagyságrendekkel egyszerűbb felépítéssel.

A négy nyílású mederhídhoz a bal parton egy klasszikus vonalú, 33 méteres ártéri híd is csatlakozik, párhuzamos övű, felsőpályás elrendezéssel, és a korabeli vasúti hidakra jellemző, elegáns korlátokkal.

Az eredeti korlátok, a különféle típusú rácsos tartók sora, és az őket összetartó szegecsek tízezrei a hídépítés múlt századi időszakának látványos emlékei.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Tiszaug

Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.