Technológia

A hőszigetelés miatti pára legendája

1/3

?>
?>
?>
1/3

A hőszigetelés miatti pára legendája
Technológia

A hőszigetelés miatti pára legendája

2016.10.25. 11:45

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Cég, szervezet:
Bachl

Az épületek külső hőszigetelésével kapcsolatban visszatérő kérdés, hogy mi történjen az épületben keletkező párával, nem kell-e félni a túlzott páralecsapódástól, penészesedéstől, érdemes-e elvégeztetni a hőszigetelést?

A lakóházakban jelentős pára keletkezik naponta, mely egy négytagú család esetében átlagosan akár a 7 liter/nap mennyiséget is elérheti. Vegyük csak számításba, hogy családtagonként 15 perc zuhanyozással 2,6 liter, ruhaszárítással 50-200 gramm/óra, míg főzés és házimunka során 600-1500 gramm/óra nedvességet juttathatunk a lakótérbe. Új építésű épületeknél ennél is több nedvességre lehet számítani, hiszen a szerkezetekben a használatba vételt követően még számottevő technológia nedvesség maradhat.

Hogyan lehet elvezetni a keletkezett párát? Többnyire az első felvetés az, hogy a falon keresztül távozik a nedvesség, mivel a régi épületeknél korábban nem volt ilyen gond. A kérdés ennél jóval komplexebb, hiszen a régi épületek rosszul záródó nyílászáróinak akár 1 cm-nél is szélesebb résein szabadon tudott távozni a nedvesség, emellett csaknem 20-szor cserélődött ki a lakótér levegője óránként, azaz a párával együtt a meleg is kiszaladt. Amennyiben már korszerű nyílászárókra cseréltük régi ablakainkat, megszűnt a pazarló levegőcsere, de mi a helyzet a vízgőzzel? Vizsgálatok igazolták, hogy a belső térben keletkezett nedvesség maximum 2-4%-a képes a falon keresztül távozni, függetlenül attól, hogy van-e szigetelés az épületen vagy sem. A felvitt hőszigetelő anyag típusa volumenében nem befolyásolja az átjutott pára mennyiségét. Hagyományos szellőztetéssel vagy mesterséges elszívással a nedvesség 96-98%-a gond nélkül elvezethető. A falakkal szemben értelemszerű követelmény, hogy ne engedjenek át magukon levegővándorlást, hiszen az egyik feladatuk, hogy bent tartsák a hőt.

Az épületből elvezetett nedvesség mennyiségét mutató táblázat:

1/3


Tételezzünk fel 0 °C-os külső hőmérsékletet. Ekkor egy teremből elvezetett nedvesség tartalom 245,2 g/h, amiből a külső falon átjutó pára diffúziós mennyiség csupán 3,2 g/h és 242 g/h légcserével távozik a nyílászárókon át! Páralecsapódással kapcsolatban kulcsfontosságú, hogy a frontfalak belső felületének hőmérséklete nagymértékben megnő a külső oldali hőszigetelés hatására. Minél jobban tudjuk emelni a felület hőmérsékletét, annál több párát képes a levegő magában megtartani, azaz elkerülhető a falakon a páralecsapódás. Hőszigeteletlen épületeknél 7-8°C-os különbség adódik a fal felületi hőmérséklete és a belső levegő hőmérséklete között, ami nagyfokú páralecsapódást eredményez. Megfelelő mértékű hőszigeteléssel ez a hőmérsékletkülönbség az optimálisnak tekinthető 2-3°C-os szintre mérsékelhető.


2/3




A tények tehát azt mutatják, hogy a lakótérben keletkezett pára döntő többségét hagyományos szellőztetéssel, modern ablakokba épített résszellőzőkkel, vagy mesterségesen elszívókkal tudjuk elvezetni, továbbá a külső falak hőszigetelése segít megelőzni a páralecsapódást.

Homlokzati falaink gazdaságos és könnyen kivitelezhető hőszigetelő anyaga az expandált polisztirol (EPS). A hagyományos fehér polisztirol keményhabok mellett egyre népszerűbbek a szürke színű, grafitadalékos polisztirol elemek. A BACHL Kft. őszi akciójában 12 és 20 cm között mindkét változatban 2 cm-t ajándékba kapnak a vásárlól. 

BACHL Kft.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk