Közélet, hírek

A II. világháborúban elesett XII. kerületi polgári áldozatok emlékére — a szoborpályázat eredménye

1/2

a nyertes terv, Bencsik István szobrászművész és Rádóczy (f) László építész

Hirdetés
?>
a  nyertes terv, Bencsik István szobrászművész és Rádóczy (f) László építész
?>
a nyertes terv, Bencsik István szobrászművész és Rádóczy (f) László építész
1/2

a nyertes terv, Bencsik István szobrászművész és Rádóczy (f) László építész

A II. világháborúban elesett XII. kerületi polgári áldozatok emlékére — a szoborpályázat eredménye
Közélet, hírek

A II. világháborúban elesett XII. kerületi polgári áldozatok emlékére — a szoborpályázat eredménye

2008.03.04. 11:56

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Rádóczy (f) László

Vélemények:
1

A XII. kerület önkormányzata tavaly írt ki pályázatot egy olyan emlékmű felállítására, amellyel a II. Világháborúban elesett polgári áldozatoknak állítanának emléket. Egyhangúan Bencsik István szobrászművész és Rádóczy László építész beadott pályázatát tartotta a legjobbnak a zsűri. Bemutatjuk a nyertes munkát.

A II. világháborúban elesett XII. kerületi polgári áldozatok emlékére című szoborpályázati felhívás eredménye
(részlet a jegyzőkönyvből)

Budapest XII kerület Hegyvidék Önkormányzata a II. világháborúban Budapest ostromakor elesett XII. kerületi polgári áldozatoknak külön emléket kíván állítani. Egy új, emlékezésre méltó helyszínt a harci cselekményekben elesett kerületi katonai áldozatok emlékhelyének megőrzése mellett.

A Szoborbizottság a beérkezett 23 darab pályamunkát megtekintette. Egyetértett a Budapest Galéria válogatásával, az általuk javasolt öt munkát elfogadta, amelyek a következők:


A Szoborbizottság a javasolt munkák közül egyhangúan Bencsik István szobrászművész és Rádóczy (f) László építész beadott pályázatát tartotta a legjobbnak, továbbgondolásra, illetve felállításra alkalmasnak, kiemelve, hogy ilyen jó pályamunkával az utóbbi évek bírálatai során egy bizottság munkájában sem találkoztak.

a  nyertes terv, Bencsik István szobrászművész és Rádóczy (f) László építész
1/2
a nyertes terv, Bencsik István szobrászművész és Rádóczy (f) László építész

a nyertes terv, Bencsik István szobrászművész és Rádóczy (f) László építész
2/2
a nyertes terv, Bencsik István szobrászművész és Rádóczy (f) László építész



A pályázatra kijelölt hely forgalmas út (Alkotás) mellett helyezkedik el. Jelenlegi formájában nem alkalmas az elmélyült gondolkodásra, a magányos sétára, az emlékezésre.
Ezért üdvözölendő, hogy a pályázat az adott terület egészét veszi figyelembe, építészetileg a teret elkülöníti a forgalomtól, ezáltal jó lehetőséget teremt arra, hogy
egy viszonylag védett környezetbe lehessen felállítani a szobrot.
Az emlékmű fókuszába helyezett szobor témája, az emberi kéz tenyérbe nyomódó körmeinek felnagyított, kiemelt részlete újszerű, eredeti és hatásos „fájdalom-szimbólum".
Elmondható, hogy a szobrász és az építész egymást inspiráló kapcsolatban hoztak létre egy városépítő, környezetalakító, szellemes emlékművet. Városformáló elem, mely illeszkedik a kialakított környezetbe, és egyben emeli is annak minőségét. Érdekes kompozíció, kiemelkedő munka, melyhez fogható kevés van az országban az eddig felépült emlékművek sorában. A téma és a látvány tiszta együttállása kétségtelen.

A pályázat javaslatot tesz a terepplasztika, a térfelszín, az utcabútorok, a díszvilágítás, a csapadékvíz-elvezetés és a zöldterület kialakítására egyaránt.


A Szoborbizottság tagjai:
Farkas Ádám szobrászművész
Pauer Gyula szobrászművész
Nagy Tamás építész
Vargha Mihály építész
Az Önkormányzat részéről a bírálatban részt vettek:
Lovas Pál alpolgármester
Gonda Attila közművelődési referens

Vélemények (1)
gaspar_bonta
2008.03.04.
22:10

sic transit gloria mundi - így múlik el a világ dicsősége.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk