Épületek/Középület

A Kármán Tódor Kollégium felújítása

1/16

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
balról Vörös Ferenc DLA, Becker Gábor DLA és Sebestény Ferenc
?>
1/16

A Kármán Tódor Kollégium felújítása
Épületek/Középület

A Kármán Tódor Kollégium felújítása

2007.05.16. 11:08

Projektinfó

Szerzők:
Haba Péter

Építészek, alkotók:
Vörös Ferenc, Sebestény Ferenc, Sebestény Tamás

Vélemények:
4

Letölthető dokumentumok:

Megújult a Műegyetem volt "Ezres" kollégiuma a Petőfi-híd budai hídfőjénél.

Ha egy budapestinek feltennénk a kérdést, melyik egyetemi kollégium jut először eszébe, a válasz valószínűleg az „Ezres" lenne. A lágymányosi épület ismertségét sajátos történetének, az évtizedekig a földszinten működő híres diszkónak, s az idő előrehaladtával egyre ijesztőbb látványának, lakóhely számára egyre kevésbé alkalmas állapotának köszönhette.

 

A BME Gépészmérnöki Karának hallgatóit szolgáló kollégium a ’60-as évek második felében készült, a Petőfi-híd budai hídfőjénél, a Goldmann György téren és az Irinyi úton álló épületegyüttes részét képezi; a terveket Kisdi Pál és Perczel Dénes, a KÖZTI két építésze készítette. A manapság Kármán Tódor nevét viselő, tizenegy szintes, hosszan elnyúló építmény ugyanakkor közvetlenül hozzákapcsolódik ahhoz a homorú ívben meghajló lakótömbhöz, mely a környék egyik meghatározó „látványeleme".

 

 
 

A kollégium honlapja szerint az 1966. augusztus 20-án tartott átadást követően nem egyetemisták, hanem a Budapesten megrendezett Atlétikai Európa Bajnokságra érkezett újságírók szálláshelye volt, majd annak lezárultával nyitották meg a hallgatók számára. Állítólag közel ezren fértek be – a legenda szerint ezért Ezres az Ezres. Ekkor azonban még csak „diákotthon" volt, a kollégiumi címet 1968-ban nyerte el – tekintettel arra, hogy ahhoz hivatalosan elismert „jó közösségi tevékenység" szükségeltetett. A ’70-es években gyakran emlegették az intézményben működő, mintaszerűen szervezett Tudományos Diákköröket és Szakosztályokat.

 

   

A 2003-ban történt emlékezetes tűzeset jelezte, hogy az épület felújítását nem lehet tovább halasztani. A rossz állapotokat fokozta a zsúfoltság: az utóbbi években már a szobák ablakai elé is emeletes ágyakat állítottak, melyek az utcáról nézve egészen bizarr látványt nyújtottak. A homlokzatok meghatározó eleme lett az üvegfelületekre ragasztgatott sok-sok hőszigetelő/fényvédő fólia is, melyek lassacskán szakadozni kezdtek – betetőzve az épület amúgy is elszomorító összképét, egyszersmind rámutatva funkcionális hiányosságaira.

 

 

Néhány évvel ezelőtt már belefogtak az épület felújításába, ekkoriban a felső négy-öt szint szaniterhelyiségeit korszerűsítették. A közelmúltban azonban felmerült az intézmény teljes rekonstrukciójának lehetősége PPP konstrukcióban. A Műegyetem az Épületszerkezettan Tanszék munkatársait, Vörös Ferencet, Sebestyén Ferencet és Sebestyén Tamást bízta meg a tanulmányterv, illetve a kiviteli tervek elkészítésével. A munkálatok 2007 februárjában fejeződhettek be.

 

 

A ház külső megjelenése lényegesen nem változott meg, elsősorban a nyílászárókat és az üvegfalakat cserélték ki, a homlokzati felületeket hőszigetelték. A belsőben azonban a tartószerkezetek kivételével szinte mindent kiváltottak: újak a burkolatok, a nyílászárók, a liftek és a tűzvédelmi rendszer. E gyökeres átalakítást az épület elavultsága, erős lelakottsága indokolta. A vezető tervező, Vörös Ferenc szerint az épület szerkezete elvben lehetőséget ad arra, hogy a régi közös mosdók helyett minden szoba saját vizesblokkot kapjon, ám tekintettel arra, hogy az épület jelentős részében már megtörtént a szaniterek felújítása, ez a megoldás igen költséges lett volna. A kollégium felújítását nyilvános versenytárgyaláson a HÉROSZ zRt. nyerte el.

 

 
 

Az Ezres tehát marad a régi – legalábbis azok számára, akik továbbra is csak kívülről nézegetik majd. Lakóinak azonban végre emberibb körülményeket nyújt majd.

Haba Péter

 

Az írás megjelent a Budapest, a városlakók folyóirata korábbi számában


BME Kármán Tódor Kollégium
1111 Budapest, Irinyi J. u. 9-11.


Vagyonkezelő:
Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
1111 Budapest, Egry J. u. 20-22.

Építtető:
H-TECH-BUILD Kft.
1095 Budapest, Hídépítő u. 1-12.

Tervezők: BME Építészmérnöki Kar
felelős tervező: Vörös Ferenc DLA
építészet: Vörös Ferenc DLA, Sebestény Ferenc, Sebestény Tamás
belsőépítészet: Sebestény Ferenc, Sebestény Tamás (Sebesta-Loydolt Építészműterem)
tartószerkezet: Pattantyús-Ábrahám Ádám
épületszerkezetek: dr. Preisich Katalin, Fülöp Zsuzsanna, dr. Kakasy László, Dobszay Gergely,
tûzvédelmi tervezés: Takács Lajos
épületgépészet: Palócz Miklós, Viczai János
elektromos tervezés: Nagy Gábor

Kivitelező:
HÉROSZ Építőipari Zrt.
1095 Budapest, Hídépítő u. 1-12.

Vélemények (4)
Viczai János
2007.05.22.
09:40

Az árnyékolás hiányához szeretnék hozzáfűzni néhány dolgot: A felújításhoz készültek tendertervek, melyek be lettek költségelve. A PPP konstukcióban rendelkezésre álló keret alapján válogattak a felújítandó feladatrészek között. Az árnyékolás az első körben ki lett húzva minden tiltakozásom ellenére. Laktam az épületben, tudom ez mit jelent. A Zöld tanárúr tanszékén dolgozom, oktatom az árnyékolás fontosságát, de általában süket fülekre találok. A jelszó: nem lényeg, vagy majd szellőztetünk. Egy kis pozitívum a történet végére: jelentkezett nálam egy neves cég, amely esetlegesen vállalná az épület utólagos árnyékolását...

tewe
2007.05.16.
11:48

"A homlokzatok meghatározó eleme lett az üvegfelületekre ragasztgatott sok-sok hőszigetelő/fényvédő fólia is..."

nos, ez ezután is meghatározó lesz, mert már most látni alufóliázott ablakokat ... és nem hiszem, hogy most tisztán dizájn elemként v. megszokásból raknák ki a bentlakók

riken
2007.05.17.
08:30

@tewe: teljesen egyetértek. nyáron kb 40 fok van bent a szobákban hála a délkeleti fekvésnek. Komolyan nem értem miért spórolták ki az árnyékolórendszert, ez volt a legynagyobb diszkomfort, és ez is marad...

Hartmann György Sándor
2007.05.17.
10:06

@riken: Mert: Az építési engedély még az új hőtechnikai rendelet elött lépett jogerőre. (És csak zárójelben jegyzem meg, hogy ennek ellenére, mint közbeszerzésen elnyert munkánál, a terveknek meg kellettek volna felelni elsősorban az EU-s szabványoknak, és a erre már három éve kihirdetett MSZ szabványt senki sem érzi magára kötelezőnek. Nem Zöld tanárúr volt a gépész tervezője, aki legalább tudja, hogy mi is az a komfortérzet, amiről az építészek zömének fogalma sincs. Olvasd csak el a csatolt műszaki leírást, minderről (mármint a konfortról) egy szót sem ejtenek benne - viszont az épület jellegének amegtartását biztosító 40 cm kiülésű árnyékoló semmire sem jó (ez esetben csak a költségeket emelte feleslegesen). Mivel a szellőzés nem megoldott, a külső zaj elviselheteten marad az utólagos árnyékolás. Csak azt nem tudom, hogy amikor a "szakma" az éptészeti minőségről beszél, akkor mire gondol, mert megjelent egy másik hozzászólásban már az is, hogy az alaprajz kialakítása a csak smafú, semmi köze nincs az építészhez. Hát valahogy ide jutottunk!

Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk