Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Épülettervek/Hallgatói terv

A. Király András: LTP., Gazdagréti lakótelep, 2005

1/11

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/11

A. Király András: LTP., Gazdagréti lakótelep, 2005
Épülettervek/Hallgatói terv

A. Király András: LTP., Gazdagréti lakótelep, 2005

2005.10.12. 12:22

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
A. Király András

Letölthető dokumentumok:

Részlet a diplomamunkából, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Képgrafika Tanszék, 2005. Témavezető tanár: Baranyay András

A. Király András: LTP., Gazdagréti lakótelep, 2005
(Részlet a diplomamunkából, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Képgrafika Tanszék, 2005
Témavezető tanár: Baranyay András)


Az alkotás célja
A szocializmus lakásépítési programja keretében létrejött panelrengetegek "élhetőbbé" tételére történtek próbálkozások képzőművészek bevonásával. Alkotásomat elsősorban nem ebbe a körbe sorolom, hanem gondolatébresztőnek, figyelemfelkeltőnek, egy adekvát helyen elhelyezett műnek szánom.

11/11

Célom mintegy tükröt tartani az itt élőknek, a ház külső falán megjeleníteni a falakon belül zajló életet. A köztéri kiállítás közös élménye az együvé tartozás élményét, sőt a lokálpatriotizmust is felkeltheti az itt lakókban. A tizenegy emeletes betonház mint installáció a téma ábrázolásának legmegfelelőbb hordozója, maximálisan érzékelteti e lakóközösség és lakókörnyezet egyediségét, csak rá jellemző sajátosságait. Ebből adódóan ez a közösség remélhetőleg elfogadja és befogadja az alkotást. A szokványos, egyhangú lakótelep egy látványossággal gazdagodik, egyedi képzőművészeti kiállítás helyszínévé válik. Olyan unikális kiállítás színterévé, amely révén a lakótelep nyitottá válik a világ számára, megszűnik oly jellemző bezártsága. Ezek a képek ironikus hangvételűek, ezért fölszabadítóan hatnak a nézőre, aki látva mindennapjainak kissé karikírozott megjelenítését, kellő humorral tekinthet önmagára.

1/11

2/11


Műszaki leírás

Eredetileg úgy terveztem, hogy a metszetek a fal egész felületén, szétszórva jelennek majd meg, de mivel így a fal alján lévő képek elérhetővé váltak volna a falfirkálók számára, ezért a jeleneteket a fal felső felében sűrítettem össze. Mivel a tűzfal 4 panel széles, ezért a képek a felső 6 panelsorra kerülnek, így jön ki a 24 egymás melletti panel. Ezt a verziót azért tartom jónak, mert a sűrűn egymás mellé nyomtatott metszetek által létrehozott felület jobban érzékelteti a lakótelep tömbszerűségét, zsúfoltságát. Minden vízszintes sorban megjelenik mind a négy felhasznált szín, de minden sorban, más sorrendben követik egymást, ezzel ritmusossá téve a felületet. A technikai és anyagi megvalósíthatóság miatt kellett lemondanom arról is, hogy a nyomatok közvetlenül a falra legyenek felfestve. Ezért végülis hordozónak a PVC hálót választottam, mivel erre egyszerűen, nyomdai eljárással lehet felvinni a felnagyított metszeteket.

3/11

4/11


A PVC háló előnyeihez tartozik még, hogy jól bírja az időjárás viszontagságait (színtartóssága 3 év), lyukacsossága miatt nem tud belekapni a szél, és a felhelyezése is nagyon egyszerű. A mű külseje szempontjából azért előnyös még ez a hordozó, mivel ipari jellege révén teljesen beleillik a lakótelep szerintem ugyancsak ipari környezetébe. A PVC háló felhelyezése olymódon történik, hogy egy 6 mm-es sodrony keretet kell kiépíteni a falfelület szélétől 20 cm távolságban, oly módon, hogy a sarokpontokon erős tartószemeket és 2-3 méterenként egy-egy vezetőszemet kell fúrni a falba. Az így kiépített keretben tökéletesen kifeszíthető az elkészült épületgrafika. A reklámipar igényei szerint kifejlődött technológiát használom fel művészi közvetítésére.

5/11

6/11

7/11

8/11

9/11

10/11



Néhány példa a lakótelepen megjelenő képzőművészeti alkotásokra

A 80-as évek elején az NDK-ban voltak törekvések a lakótelepi környezet dekorálására:

  • * Hanfried Schultz - Werner Petrich: Albrecht Dürernek, poliakrilát festék betonfelületen kb. 30 nm, 1981, freskó a Berlin - Marzahn lakótelep egyik iskoláján
  • * Achim Kirchner: Kelet meséi, a Berlin-Marzahn lakótelep egyik óvodájának bejárata, poliakrilát festék betonfelületen, kb.35 nm, 1982.
  • * Heinrich Tessmer: Kutatások, freskó a Berlin-Marzahn lakótelep egyik iskoláján, caparol, kb. 30 nm, 1981.
  • * Siegfried Schütze - Bernd Martin: A holnap fantasztikus világa, freskó, a Berlin-Marzahn lakótelepen, poliuretán betonfelületen, kb. 200 nm, 1981.

Ezek a környezetbe nem illő, megalomán "művek" a szocializmus eszméi jegyében létrehozott élhetetlen lakókörnyezet felületi kozmetikázását jelentették.

A magyar próbálkozások közül az első és legismertebb a Csete György nevével fémjelzett Pécsi Ifjúsági Iroda terve a Paksi Atomerőmű lakótelepére, amely "tulipános ház" néven került be a köztudatba. A program nemcsak a házak dekorálására szorítkozott, hanem ennél sokkal több volt, építészeti tervet is tartalmazott, amely a lakókörnyezet, a lakások élhetőbbé tételét tartalmazta volna. A terv ezen része javította volna az életkörülményeket a lakótelepen, de a magyar népművészet egyik alap-motívumának, a tulipán dekorációs alkalmazása számomra összeegyeztethetetlen ezzel a rideg világgal, túl távol esnek egymástól, nem születhet meg köztük az átkötés.

Csete György mondja egy vele készült interjúban: "Elültették az emberek agyában, hogy felületi kozmetikázásról van szó. Valótlanság. Olyan mobil alaprajzi rendszert dolgoztunk ki, amelynek helyes elveit (családközpontú alaprajzszervezés, lakó-étkező előteres lakásokkal) két évvel később országos pályázat igazolta. A lejtős terepen lépcsőző, erősen bontott, megmozgatott tömegű épületeknél pedig - elnézést a szerénytelenségért - csináltak-e azóta jobbat? Paksra tíz év után sem kaptunk érdemleges építészeti választ. Nem támogatták tovább, nem tűrték, de tiltották e nem is oly nagy volumenű kísérlet folytatását. Elgondolkodtat: ezzel szemben támogatást élvez a tízszintes háznak álcázott "birodalmi lépegető", amelyik igazolja a városi kultúrát, tűri a falvak rikító színekbe öltözését, s nem tiltják, hogy az üdülőtelepek bádogvárosokká zülljenek. Baj van az alkotói szabadság értelmezésével. Miközben kóklerok telemocskolhatják az országot, a valamennyiünk birtokolta, közös környezetet, eközben jó művészek öncélú játszadozásra kényszerülnek. Hatástalanított, haszontalan szobaművészet terjed, az építészek körében pedig színes ceruzarajz pótolja az épületet. Közcél helyett - öncél. Az értékek nincsenek a helyükön régóta." (Menyhárt László: Leveles ágból... Beszélgetés Csete Györggyel, Művészet, XXIV. évfolyam, 3. szám, 1983. március, 40 - 43. oldal)

Egy másik, magyar panelház megújítási, dekorálási kísérlet Tillai Ernő nevéhez fűződik Pécs - Uránvárosban: az ablaknyílások perspektivikus négyzetbe írása. Újabb épületdekorációk, főként reklámcéllal: Egész tűzfalat beborító festés vagy kép (Széna tér vagy a Ferenc József felüljáró Váci úti sarka).

Részlet a diplomamunkából, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Képgrafika Tanszék, 2005
Témavezető tanár: Baranyay András

A teljes írás a csatolt PDF-ben olvasható.

Fotó: A. Király András, Somlyódy Nóra

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.