A kövek útja: Anna-réti miséző- és emlékhely pályázat

Nem emlékhelyet, hanem egy olyan időben változó liturgikus teret kívánt a Studio Nomad csapata létrehozni Anna-réten, amelyben fontos szerepet kapnak a templomot építő közösségek. Pályázati tervük megosztott I. díjban részesült.

Lényeges elemként tekintünk arra a pulzálásra, amely a történelem folyamán jelen volt az Anna-réti misézőhely közösségének életében, miközben az engesztelő mozgalom a viszontagságok között folyamatosan növekszik.

Jelenleg rendezetlen formában gyűlnek azok az egységes méretű kövek, amelyeknek csak egy része van a helyszínen. Ezeket az imaközösségek adományozták a templom felépítésére. Egy olyan rendszert javasoltunk a pályázat során, amelyben ezek a részletek megtalálják a helyüket, és felépíthetik a templomot. Nem szerettük volna a templom végleges méretét meghatározni, hanem egy olyan rendszert alakítani, amely bármennyi követ képes befogadni.

Célunk, hogy a kisebb közösségek bekapcsolódása által folyamatosan tudjon növekedni és épülni a tér. Ezek a kövek adják az alkotás legfontosabb üzenetét: a helyi közösségek képesek arra, hogy az egyéneket összekapcsolják és közben egy még nagyobb hálózat által az egész részévé tegyék őket.

A szabadtéri oltár helyszínéül azt a facsoportot választottuk, ahol az egykori kápolna alapkövei találhatók. A teret a természet alakította, de a jelenlét és az apró beavatkozások teszik liturgikus térré. A facsoport önmagában tekintve egy szakrális tér tulajdonságaival bír: a lombok kupolaként zárnak össze a központi térben, míg a fák közötti részek a centrális tér bővületeiként jelennek meg. A Mária út két útvonala az Anna-réten keresztezi egymást, de ez a hely pontosan nem jelölhető ki, hiszen a két út egy ideig együtt halad. Így távolabbról nézve a két út, mint a tér két tengelye határozható meg. A beavatkozás ennek a térnek az átlényegítését és berendezésének megalkotását tűzi ki célul.

A facsoport és a síház közti hegyoldal alkalmas a nagyobb zarándoklatok tömegeinek befogadására. Ebben az esetben a szabadtéri oltár a nagyobb misék megrendezésének a helyszíne lehet. A fák közti tér szentélyként működne, egyúttal a miséző pap és az asszisztencia helyévé válna.

Az oltár körül 30x40x50 cm nagyságú kőtömbök közül 20 db van, felirattal a kör középpontja felé fordítva. Ezek a szabadtéri szentély berendezésének tárgyai. A leülők közt nincs megkülönböztetve a pap és az asszsztencia helye: tekintettel a helyzet különlegességére, megengedhetőnek tartjuk, hogy a pap a körben elhelyezkedő kövek egyikén foglaljon helyet a közösség tagjaként.

Az installáció mérete nem kötött, így ahogyan a kövek gyűlnek, a mérete is egyre nagyobb lesz. Egy organikusan növekvő szabadtéri templom épülhet, amely látványosan hódít teret az Anna-réten. A folyamat mutatja be, hogy az egyes közösségek áldozata hogyan alakítja a templom térbeli dimenzióit is a dedikált kövek által.

A facsoport központjába - a lombok által meghatározott kupolatérbe - került a szabadtéri oltár, amely a gyülekező kövek arányának megfelelő méretrendben, ám annak háromszoros méretében készülne el. Az oltár homogén felületű, anyaga csiszolt műkő. Utóbbi - a liturgiában használt színnel Máriára utalva - kék színű ásványi kőzúzalékkal készül. Az oltárkő frontjába kereszt formájú csiszolt felület kerül.

A tér burkolatot kapna: egy szegély venné körbe, ezen belül kiselemes járófelületet alakítanánk ki. A felület pereme corten acél 20 cm magas szegély, amelyen a Szűzanya engesztelő imádsága olvasható körben.

Az adományozók jelképesen az oltár egy darabját kapnák cserébe, amelyet hazavihetnek saját közösségükbe, és az otthoni gyülekezési helyük részévé tehetnek. 

Studio Nomad