A magára hagyott kerület - Erzsébetváros

Egy lokálpatrióta közösségi oldal fontos témát feszegetett két bejegyzésében is: vajon mi lesz Erzsébetváros rossz állapotú épületeivel? Az ügyben megkerestük az Erzsébetvárosi Önkormányzatot, tájékoztatásuk azonban nem kecsegtet megoldással.

A Színes Erzsébetváros nevű közösségi oldalon nagy érdeklődés övezte azt a két posztot, amelyek a kerület feltünően rossz állapotú épületállományával foglalkoztak. A helyzet valóban tarthatatlan ami azért is meglepő, mert a bejegyzések tanúsága szerint a kerület a főváros leggazdagabb önkormányzatával bír, hiszen a bulinegyedben található, rövidtávú kiadásra szánt lakások adói, illetve a számos egyéb szállás- és vendéglátóhely után kapott bevételek messze magasabb forrást jelentenek az átlagnál. 

Az Önkormányzat állásfoglalása alapján leszögezhetjük: a lakók jobban teszik, ha nem várnak egy soha meg nem érkező, felülről, szervezetten irányított felújítási program létrejöttére.

Az alábbi kérdésekkel kerestük meg a kerület főépítészét:

- Önök miben látják a jelenlegi helyzet főbb okait?
- Van-e az Önkormányzatnak az épületállomány fejlesztésére szánt stratégiája?
- Tervezik-e, hogy az Önkormányzat a társasházak felújítását részben a saját hatáskörébe vonja?
- Milyen konkrét intézkedéseket terveznek a közeljövőben?
- Kitekintésként kérem tájékoztassanak arról, milyen koncepció szerint szándékozik az Önkormányzat a településfejlesztés középtávú stratégiáját vezetni (korábban pl. felmerültek a tematikus utcák ötletei is)?

Erzsébetváros Önkormányzatának válasza a kérdéseinkre pedig a következő (változtatás nélkül):

A 2019. január 12-én érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk az Építészfórum számára.

Általánosságban elmondható, hogy Budapest lakásállománya elöregedőben van, a fővárosi lakások átlag életkora 51 év felett volt a 2011-es népszámlálási adatok értelmében. Az V., a VI. és a VII. kerületben lévő lakások mintegy 90 százaléka 1945 előtt épült. A kerületi lakóház állomány közel 99%-a társasház. A korábban önkormányzati tulajdonú lakóházak lakásainak, helyiségeinek bérlői jelentős kedvezményekkel vásárolhatták meg az ingatlanukat, melynek során a vételárba beszámításra került az épület műszaki állapota is. A rendszerváltozást követő években gyakran jutottak hozzá a bérlők a lakás forgalmi értékének 20-40%-ában megállapított vételáron. A lakásokat megvevő bérlők vélhetően nem számoltak azzal, hogy az amúgy is rossz, vagy nem megfelelő állapotban lévő épületet fenn kell majd tartani. A gyakran alacsony mértékben megállapított közös költségből befolyó bevételek nem fedezték, nem fedezik a lakóházak felújítását.

Az Önkormányzat az alább felsorolt pályázatok keretében nyújt támogatást a társasházak felújításához, de ezekben az esetekben is gyakori, hogy a társasház a pályázathoz szükséges saját erőt sem tudja előteremteni, csak hitel felvétellel:

- Általános társasház felújítási pályázat
- Nyílászáró felújítási pályázat
- Bejárati kapu(k) és kapualj(ak) felújítási pályázata
- Társasházak teherhordó épületszerkezeteinek, és épületgépészeti rendszereinek rendeltetését gátló javító munkáinak társasház felújítási pályázata
- Gázszolgáltatásból kizárt társasházak felújítási pályázata

Az utóbbi időben tapasztalható az a tendencia, hogy a társasházak tudatosan takarékoskodnak, felújítási alapot képeznek.

A társasházak felújításának saját hatáskörbe vonása az ehhez megfelelő pénzügyi háttér hiányában, valamint a társasházakra jellemző magán tulajdonviszonyok miatt nem megvalósítható.

Az Önkormányzat minden évben elkészíti a településfejlesztési koncepciót, amelyet az Önkormányzat képviselő-testülete fogad el, ez tartalmazza a társasházakkal kapcsolatos támogatási elképzeléseket.

ÉF