A Miniszterelnökség kezébe kerülhetnek az önkormányzati építkezések

Újabb központosítási törekvésnek lehetünk szomorú tanúi, ezúttal a nagyértékű építőipari beruházások kerültek a kormányzat fókuszába. December 27-én jelent meg a törvény, mely tovább csökkenti a magyarországi önkormányzatok erejét. Eszerint ha egy önkormányzat 700 millió forintnál drágább, központi költségvetési pénzt is érintő építkezésbe fog (legyen az új épület létesítése vagy régebbi felújítása), az építtetői feladatokat a kormány erre kijelölt ügynökségének kell intéznie. 

Első körben a rácsodálkozás, vagy inkább a döbbenet érzése tör fel, a miért. Miért kell ez, miért van erre szükség, miért pont az önkormányzati választások évében nyírbálják tovább az önkormányzatok jogait és erősítik az állami szerepvállalást? Vagy ahogy arra Szebeni Dávid blogger, a Budapest Corvinus egyetem oktatója, aki nem mellesleg a közelmúltig egy önkormányzati cég vezetőjeként városfejlesztési beruházásokért felelt, a Discussio nevű blogon rákérdez, vajon melyik az az épület, amelyik szúrta a kormányzat szemét? Van-e egyáltalán ilyen, vagy nem erről van szó?

A törvényben a kormány az állami építkezések túlnyomó többségét a Miniszterelnökség alatt működő, 2012-ben létrejött BMSK-ra, vagyis a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.-re bízta, s a jogszabály ezen része már idén hatályba lépett. 

A BMSK eddig leginkább sport- és oktatási létesítményeket épített és üzemeltetett, most ezt kiterjesztették lényegében az összes központi költségvetésből emelt épület munkáira. Innentől a BMSK intézi a közbeszerzéseket, rendeli meg a terveket, ellenőrzi és veszi át a munkát. Az ügynökségnek joga lesz akár kisajátítani a beruházáshoz szükséges ingatlanokat.

Szebeni Dávid lapunknak elmondta, itt elsősorban a költségek megzabolázásáról van szó, egy ilyen méretű beruházásnál ugyanis a folyamat közben is merülnek fel újabb és újabb fázisok, cserék, költségek, ám egy újabb kontrollszereplő csak tovább fogja lassítani a folyamatokat. Körülbelül mint a KK esetében az oktatásnál, amikor egy krétarendelés hetekig tart. A túlbürokratizálás veszélye is fennáll, hiszen ha egy beruházásnál, ami mondjuk ráadásul vidéken zajlik, alsóbb szinten nem mer dönteni az illetékes és megvárja, míg a feje felett határoznak a BMSK-ban, akkor elképzelhetjük, hány héttel-hónappal tolódik ki a vége. 

Az önkormányzati építkezések is a központhoz kerülhetnek

A törvény nem áll meg a kormány vagy kormányzati intézmények megrendelésére készülő beruházásoknál, hanem 2020-tól, vagyis az önkormányzati választások utáni évtől a települések építkezéseinek egy részét is a BMSK alá rendeli. Ehhez a feltétel a 700 milliós értékhatár és a központi költségvetésből érkező támogatás, de a települések túlnyomó többsége tisztán saját forrásból alig képes az ekkora építkezésekre.

Szebeni szerint a BMSK-nak a tervező kiválasztásában is nagy szerepe lesz, még ha nem is kizárólagosan a szervezet dönti el, ki lesz a nyertes pályázó, de biztos erőteljes belesólása lesz az ügybe.

A jogszabály kimondja, hogy a BMSK megteheti, hogy alvállalkozóval végezteti el a munkát, amely alvállalkozó akár egy önkormányzati cég is lehet. Vagyis a törvény szerint lényegében akkor veheti el az építkezés felügyeletét a Miniszterelnökség cége egy önkormányzattól, amikor akarja, és ha nem akarja, akkor hagyhatja, hogy egy városban a helyi vezetők döntsék el, milyen épületet szeretnének látni, és azt ki építse. A BMSK ezeket a munkákat is ellenőrzi majd, de az elvi lehetőség adott, hogy a legfontosabb döntések helyben is maradhassanak.

Hova vezethet?

Könnyű arra gondolni, hogy a döntésben a kormányzat előre menekül, vagy előre levédi magát arra az esetre, ha valahol az ellenzék győzne idén ősszel az önkormányzati választáson, ott majd az állam elveszi az építkezéseket, ahol pedig politikai szövetségesek kerülnek hatalomra, ott engedi, hogy a helyi erők adhassák ki a munkát, a saját ízlésük szerint. Erre a lehetőségre mutat rá Szebeni Dávid korábbi önkormányzati cégvezető is. 

Honnan lesz mindehhez mérnök, műszaki ellenőr, szakember?

Az építőiparban tapasztalható óriási szakemberhiány miatt valószínűleg a BMSK nem lesz képes az összes hozzá került beruházáshoz műszaki ellenőrt, mérnököt, projektmenedzsert vagy pénzügyi szakértőt szerezni, vagyis alvállalkozókra biztosan szükség lesz számos esetben, ez tehát adhat némi reményt vagy menekülőutat, de tény, hogy az újabb ellenőrzési szint bevonása lassíthatja az építkezéseket és növeli a résztvevők számát. Pedig a törvény indoklásában azt írják, hogy az esztétikai és funkcionális értékek mellett a határidők pontos betartása is cél.

Ha hitelből építkeznének, akkor is be kell vonni a kormányt

Öt évvel ezelőtt kormányzati engedélyhez kötötték, hogy a települések hitelt vehessenek fel. A mostani törvény azt mondja ki, ha az állam központi támogatásával építenének valamit, akkor a kormány veheti át a munkát. A leggazdagabb települések, amelyek sok iparűzési adót szednek, esetleg képesek lehetnek majd kikerülni a kormányt, és teljesen saját hatáskörben eldönteni, hogy mit, kivel és hogyan akarnak építeni. 

Ám a települések többségének alig marad 2020 után mozgástere: ha hitelből akarnak fejleszteni, akkor kormányzati engedélyért kell folyamodniuk, ha pedig kormányzati támogatáshoz jutnak, akkor a Miniszterelnökség ügynöksége intézi, de legalább felügyeli majd a munkát.

ÉF