Közélet, hírek

A MUT állásfoglalása „A Budai Várnegyed és Várlejtők koncepcióvázlatai” című dokumentumok ügyében

1/2

?>
?>
A Budai Várnegyed és Várlejtők fejlesztési koncepcióvázlata - forrás: epiteszforum.hu
1/2

A MUT állásfoglalása „A Budai Várnegyed és Várlejtők koncepcióvázlatai” című dokumentumok ügyében
Közélet, hírek

A MUT állásfoglalása „A Budai Várnegyed és Várlejtők koncepcióvázlatai” című dokumentumok ügyében

2012.01.17. 10:15

A Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) állásfoglalása a 2012. január 4-én bemutatott,  Budai Várnegyed fejlesztésével foglalkozó szakmai anyagokkal kapcsolatban, amelyet a vitadélután felkért hozzászólói és a résztvevők által együttesen megfogalmazott vélemények alapján állítottak össze.

Dr. Zumbok Ferenc úr, a Budai Várnegyed megújításáért felelős miniszteri biztos felkérte a MUT-ot, hogy a címben megnevezett dokumentumokat véleményezze. A MUT elnöksége a vélemény kialakítása érdekében vitadélutánt (urbanisztikai fórumot) rendezett annak érdekében, hogy véleményét a szélesebb szakmai kör bevonásával alakíthassa ki. A vitadélután moderátora dr. Schneller István, a MUT elnökségi tagja, tanszékvezető egyetemi tanár volt. Az anyagok készítői mellett felkért hozzászólók, dr. Aczél Péter, Budavár főépítésze, valamint Beleznay Éva, Budapest korábbi megbízott főépítésze fogalmazták meg álláspontjaikat.

A rendezvény a koncepcióvázlatok ismertetése és a felkért hozzászólók véleményének kifejtése után lehetőséget biztosított arra, hogy a meglehetősen sok jelenlevő is kifejthesse véleményét. A Miniszteri Biztos irodájától kapott és a MUT honlapjára feltett munkaanyagok nagymértékben eltérnek egymástól céljaikat, megrendelőiket és tartalmukat tekintve - már címükben is különböznek. Van, amelyik a „koncepcióvázlat", van, amelyik a tanulmányterv vagy egyszerűen tanulmány nevet viseli, s mindegyikre vonatkozik az, hogy feltehetően egy nagyobb munkának a kivonata. Az ismertetésre adott 20-20 perces idő, valamint a „köztes" állapot (a stratégiakészítésre kiírt tender ajánlattételi határideje még nem járt le) csak részben tette lehetővé, hogy a koncepciókban rejlő hasonlóságokat és különbözőségeket, erényeket és hibákat a vitafórum megismerhesse. Mindazonáltal a felkért hozzászólók és a vitában megszólalok álláspontjának megismerése jó néhány közös pont megfogalmazását lehetővé teszi. A vita során természetszerűleg egymással ellentétes álláspontok is kifejtésre kerültek, mindazonáltal néhány igen fontos téma tekintetében kiformálódott a szakmai fórum álláspontja. Ezek a következők:

  • Elismerve a bemutatott anyagokban rejlő igen sok munkát, megállapítható, hogy azok nem fejlesztési koncepciók, s különösen nem fejlesztési stratégiák, hiszen a stratégiai célok rendszere, az időhorizontok, s a beavatkozások prioritásai nem kerülnek kifejtésre. Igen fontos lenne egy, a Budai Várra vonatkozó – a Budapesti Városfejlesztési Koncepcióba ágyazott –, tágabb „cselekvési teret" is magába foglaló valódi fejlesztési koncepció (stratégia) elkészítése.
  • Elismerve a Várkert-bazár helyreállításnak sürgősségét, tudomásul véve az építészeti tervpályázat ez esetben való elmaradását, a MUT határozottan leszögezi, hogy a Budai Vár fentiekben jelzett átfogó, nagyigényű fejlesztési koncepciója (stratégiája) a közbeszerzési eljárásban feltüntetett 2012. májusi határidővel nem készíthető el igényesen. Igen fontosnak tartja, hogy a közbeszerzési pályázaton részt vehessenek a kompetens szervezetek, de még fontosabbnak, hogy a készítés során a politikai döntéshozók, a szakértői kör, a befektetők és a civil szervezetek, valamint a helyi lakosság igazi párbeszéde történjen meg, és a koncepció ennek alapján kerüljön véglegesítésre.
  • Minden további lépés alapja, hogy a jól kiérlelt koncepció (stratégia) alapján megszülethessenek azok a döntések, amelyek a Budai Vár és különösen a Palota-negyed jövőbeni funkciójára vonatkoznak. Ezek a döntések szorosan összefüggenek az úgynevezett Andrássy negyeddel, a Nemzeti Galéria, valamint a Széchényi könyvtár sorsával, a Szent György tér kialakításával és a Palota úgynevezett rekonstrukciójával.
  • A vitafórum nem tartja szerencsésnek, ha a Szent György téren további államigazgatási és kormányzati funkciók koncentrálódnak és sérül a Palota kulturális funkciója. Különösen fontos ez a kérdés a Budai Vár átjárhatósága, az egyes épületek, sétányok folyamatos megközelíthetősége és általában is mindennapi vegyes használat érdekében.
  • Igen fontos kérdés a Palota egykori (Hauszmann-féle) arculata visszaállításának, vagy az évtizedekkel ezelőtt felújított Palota felújítási hibái korrigálásának kérdése. A KÖH anyagai alapján a Királyi Palota Hauszmann-féle építészeti kialakításának teljes helyreállítása sem szakmai, sem ráfordítási szempontból nem kívánatos. A helyreállítás ugyanis szinte a teljes újraépítéssel lenne egyenlő, amely ellentmond a műemlékvédelem kikristályosodott szempontjainak, és fölöslegesen megterhelné az ország költségvetését. A 60-as években kialakított arculat Budapest városképének szerves részévé vált, hasonlóan az egykor neogótikus stílusban szinte teljesen újjáépített Mátyás templomhoz. Mindez nem jelenti azt, hogy az egykori palota egyes részletei esetleg a meglévő fotók és tervek alapján ne legyenek bemutatva.
  • Igen fontos kérdés a Budai Várnegyed közlekedési problémáinak gyalogosbarát megoldása, mind a helyi lakosság, mind az idegenforgalom igényeinek figyelembevételével. Ebben a tekintetben reális, és már a közeljövőben megvalósítható megoldásokra kell törekedni (pl. elektromos várbusz, máshol szervezett buszparkolás, a felszíni parkolás csökkentése, a pesti oldallal kialakítandó komphajó kapcsolat stb.) Nem célszerű csak nagyon nagy távlatban megvalósítható közlekedési kapcsolatokkal, mint például a hosszú távon is irreális gyalogoshíddal számolni.
  • Igen fontos kérdés az ingatlanfejlesztés szerepének tisztázása. Bár a szakmai álláspontok ma még széles skálán mozognak, a fórumon egyértelművé vált, hogy a mai zöldterületek (például a Döbrentei tér és a Horváth-kert közötti zöld sáv, valamint a Lánchíd budai hídfőjének be-, vagy visszaépítése) nem kívánatos, de legalábbis igen elővigyázatosan kezelendő. Az, hogy valami 1944-ben beépített, vagy beépítésre szánt terület volt, még nem jelenti azt, hogy újra be kell építeni, hiszen azóta a város egy hatalmas besűrűsödési és forgalomnövekedési fázison ment keresztül, amelyben minden négyzetméter zöldnek, fának és kondicionáló felületnek igen nagy szerepe van. Mindez nem azt jelenti, hogy a magántőke ne kerüljön bevonásra a Budai Vár egyes ingatlanjainak fejlesztése során, azt azonban igen, hogy jól definiált célokra és építészeti kívánalmakra van szükség a magántőke szerepének meghatározása érdekében.
  • Alapvető tény, hogy a jelentős számú ismert – és sok esetben szakmai konszenzussal bíró – feladat, a városépítészeti sebek gyógyítása mellett néhány kérdésben további kutatásra van szükség. Mindenekelőtt a régészeti kutatások teljes körűvé tételére, a barlangok állapotának és jövőbeni szerepének felmérésére, tisztázásra van szükség.
  • A fórum szükségesnek tartja, hogy a koncepció (stratégia) jóváhagyása után, az egyes beavatkozási részterületekre a legjobb megoldás kiválasztása érdekében építészeti-városépítészeti tervpályázatokat írjanak ki, s ne történhessen meg újra és újra az idő sürgetésére való hivatkozással azok elmaradása.

A Magyar Urbanisztikai Társaság kiemelt feladatnak tartja a Budai Vár fejlesztését, a kerület, és Budapest határain túlmutató, nemzeti és európai jelentőségének megfelelő kezelését, s az ahhoz szükséges fejlesztési koncepciók tervezési előkészítési és döntési feladatok megfelelő megoldását, amelyekben a társaság különböző képzettségű, tapasztalatú tagjainak bevonásával – felkérés esetén – szívesen részt vállal.

Budapest, 2012. január 12.
A Magyar Urbanisztikai Társaság Elnöksége

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

GRAPHISOFT PARK // Egy hely + Építészfórum

2020.12.10. 10:09
00:07:09

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk