A név és ami mögötte van – A turai Schossberger-kastély építészeti felújítása

Bukovics Gyula végre előtérbe került mostanában: megkezdődik az Agrárminisztérium épületének rehabilitációja a Kossuth téren és a Kodály köröndi Hübner-udvar is továbblép a romlás mezejéből. Karrierjének eddig homályba vesző gyöngyszeme - zsurnaliszta szavakkal élve - „kastélyaink szupersztárja" szintén új lehetőséget kapott, és ennek következtében az utóbbi idők igencsak emlegetett felújítása vált belőle.

Talán azért, mert voltak, akik kifejezetten kedvelték festői, ám romos állapotát, szerették ódon, elhagyatott termeit, vadregényes parkját. Így kicsit mindannyiunké lehetett, noha a romantikus patina látszata mögött meghúzódott egy tény is: a kastély romlandó állapota pár éven belül már nem tudta volna elkerülni a jóval drasztikusabb szerkezeti bontásokat sem. Ennek oka az, hogy a rezidencia egy őskori folyómeder helye fölé épült, emiatt nagymennyiségű talajvíznek és talajpárának volt kitéve. Falai folyamatosan vizesedtek alulról, a tető romlott állapotának köszönhetően pedig felső részein is ázott a struktúra. Mind a penész, mind a gombásodás további eróziókat indított az architektúrában, így várni újabb 20-30 évet egy megmentőre elég kockázatos dolognak bizonyulhatott.

A tartószerkezeti károsodások miatt több helyen már így is egyszerűbb és rövidebb utat jelenthetett volna a teljes újjáépítés lehetősége, de a lapunknak tett nyilatkozatok szerint ennek ellenére kifejezetten a tulajdonos ragaszkodott ahhoz, hogy igenis szorítkozzanak az eredeti falak megmentésére, a pályázati kiírást elnyerő TSPC és BSE Plan, valamint kivitelező gárda pedig többnyire ennek a kérésnek igyekezett eleget tenni.

A múlt
Az épület történetéről már sok helyen olvashattunk, melyet Sisa József és az a Borossay Katalin alapozott meg, aki a felújítás előtt készített hivatalos építészettörténeti tanulmányt is véglegesítette: Schossberger Zsigmond (a családjának vagyonát megalapozó dohánycsokrot a toronydísz és a címer oroszlánjának mancsai között is láthatjuk) saját kastélyát főként egy 17-18. századi francia palotaépítészetet felelevenítő, de hangsúlyosan olasz formakinccsel is élő historista stílusban építtette meg, melyet mozgalmas torony kompozíció gazdagít. Ezek között az óratorony - és itt muszáj Sisa József művészettörténészt idéznem „már szinte szertelen:" ¹

Az épület olyan modern megoldásokat ötvözött a múltbéli stílusokkal, mint a falak közé tervezett szigetelő légrés, komoly gépészeti rendszere volt, de sokat emlegetett érdekességének számítanak a tetőről induló tüköraknás fénycsapdái is. A 20. századi történet aztán a szokásos forgatókönyvet eredményezte: a házat kifosztották, katonák dúlták fel, majd az államosítás után általános iskolaként használták az épületet egészen 1973-ig. A rendszerváltás előtti években a Lapkiadó Vállalat költözött falai közé, melynek következtében sokszor avatatlanul nyúltak a szerkezetbe. Végül az 1990-es évek legelejétől elkezdődött az új tulajdonos és a fenntartható funkció feletti várakozás, mely végén napjainkhoz jutunk, amikor a TSPC-nek egy szinte minden téglájában kihívást rejtő, szerkezetileg is leromlott állapotot kellett 19 szobás luxusszállodává és rendezvényközponttá, azaz a BOTANIQ Turai Kastéllyá alakítania.

Első lépés: a tetőzet
Kezdetnek az épület felső beázását kellett megszüntetni, így az első ütem a tető teljes felújításáról szólt 2017-től. Az új tetőteraszról szemlélve a részleteket ki kell jelenteni, hogy a helyreállítása valóban minőségi rekonstrukcióként értelmezhető. A jelenlegi szabványoknak például az eredeti, roppant magas kémények nem feleltek meg, ezért tégláról téglára bontották vissza mindet, hogy biztonságos feltételeket biztosítsanak újjáépített, korhű változatuknak. A vas díszmű részletek arányukat tekintve masszívabbnak tűnnek, de a formák az archív fotók és eredeti maradványok alapján készültek, akárcsak az új bádogmíves részletek esetében.

A magas tetőzet alatti térben törtlemez födémmel alakítottak ki egy teljesen új szintet is, amelybe 10 szobát osztottak el, valamint jutott rejtett hely az egyes gépészeti egységeknek is.

Egy más korszak más megoldásai
A tervezés során lézerszkenneres felmérés állt az építészek rendelkezésére a szerkezet állapotának hatásosabb feltérképezésére és a 3D ArchiCad modell felállításának segítségére. Az alagsorba wellness részleget terveztek, a földszinten a társalkodó és közösségi terek kaptak helyet, köztük egy afféle előadóterem is, amelynek renoválása közben rajzolódott ki annak eredeti elosztása. Több helyiség állhatott itt annak idején, ahol az egyik szoba mennyezeti freskóinak részleteit is sikerült konzerválni, felületét azonban elég jelentősen ki is egészítették a restaurátorok.

A tervezők és kivitelezők számára a legnagyobb kihívást az említett talajvíz jelentette, hiszen a falak folyamatosan szívták fel a nedvességet, a munka megkezdésekor még a szuterén is vízben állt. Utólagos vízszigetelési technológiákat alkalmaztak a talajnedvesség útjának elzárására, azonban úgy tűnik, hogy a felsőbb részekre jutott vizet nem sikerült kiszárítani, a hajdani pálmaház boltozati mezőin pedig most is látni ázási nyomokat. Renoválták azonban Scholtz Róbert mennyezeti díszítéseit, pótolták és restaurálták a központi lépcsőzet eredeti fokait és bábos korlátját, viszont a hajdani fekete-fehér cementlapokat már új fekete-fehér terrazzo padló helyettesíti, habár egy-két jó állapotban megmaradt darabot még felfedezhetünk a főlépcső zöld bársonyszőnyege alatt.  A pálmaház újonnan kialakított hatalmas nyílásai sem követik már az apszis íves vonalát, ám ezek többnyire rugalmassági kérdések annak érdekében, hogy az épület új és életteli funkciót kapjon. Az épületben amúgy sem állt eredeti berendezés rendelkezésre, így adódik a nagy kérdés, hogy az enteriőr a hajdani kort próbálja imitálni, avagy akárcsak régen, kortárs idősávunkban is hirdesse a legújabb trendeket?

Az utóbbi mellett tették le a voksot. A belsőépítészi tervezés nagy gondot fordított külön-külön az egyes darabok kiválasztására, minőségi olasz darabok nyújtanak eleganciát a tereknek, ám hiányzik egy, a jelenleginél kevésbé steril belsőépítészeti bravúr, a különböző tárgyak és bútorok valahogy nem forrnak össze egy igazán szimfonikus és karakteres egésszé. Kétségtelen, hogy az egyes berendezési tárgyak látványa azonban esztétikus, különösen a kortárs lámpák és csillárok megválogatása érdemel szót.  

Az alaprajzi elrendezés terén minden négyzetmétert kihasználtak, a tetőtéri szint szobáin kívül az első emeleten kilenc lakosztály foglal helyet és akárcsak régen, most is a legmodernebb technológiákat alkalmazták a komfortérzet növelésének érdekében. A világítás- és fűtésvezérlést összehangolják a szobafoglaltság detektálásával és az alkalmazott hotelszoftverrel. A gyorsan fejlődő KNX rendszer bevezetése mellett döntöttek ugyanis, amely egy épületautomatikai szabványt takar, és ahol egy platformon lehet kezelni a ház összes épületgépészeti folyamatát energiahatékony módon.

A kastély környezete
A tervezők kialakítottak egy monumentálisabb teraszt a hátsó homlokzat mentén, amely alatt el tudták helyezni a medencegépház tömegét is. (A teraszra választott bútorok ízlésvilágán azonban talán még érdemes volna gondolkozni a jövőben, a minőségi historizmus és kortárs olasz designbútorok világa mellett ugyanis szembetűnő a különbség vizuális minőségükben.)

Szerencsésen avatkoztak bele mind a tervezők, mint a Pagony Táj- és Kertépítészeti Iroda szakemberei viszont magába a kastélyparkba: a jelen állapotában 10 hektáros területen (a kertet eredetileg Petz Ármin és Jámbor Vilmos tervezte) gondolni kellett a talajcserére, valamint a védett fák kezelésére is, és egy új tavat létesítettek a mikroklíma javítására, amit a kutakból és a tetőről összegyűjtött esővízzel táplálnak majd.

A rendezvényhelyszín funkció okán egy nagyobb rendezvénysátor is helyet foglal a fák között, de igazán nem lehet figyelmen kívül hagyni a kiszolgáló egységeket sem, főként a park kapujában álló kortárs fogadóépületet, melyet a PLANT – Atelier Peter Kis ízlésesen ugyanolyan palával tervezett meg pikkelyes borítással, mint a tetőzet felületét. Nem messze innen, az északi bejárat boltíves, erkéllyel megkoronázott lépcsőfeljárója esetében sajnos mégis történt bontás és újjáépítés a föld alatt húzódó kiszolgáló alagút érdekében, de később rekonstruálták részleteit és érdemes megemlíteni azt is, hogy az eredeti historizáló bejárat is megőrződött a 20. század viszontagságai ellenére, amit a restaurátorok gondosan újítottak fel, hogy eredeti helyén funkcionálhasson tovább.

Összegezve, egy dologban egyet lehet érteni. Az épület felújítását mindannyian vártuk, az eredmény pedig látványos lett. Hogy ez az új funkció meghozza-e majd a kastély várva várt révbe érését, az a jövő zenéje, de reméljük, hogy már soha többé nem kell olyan állapotba jutnia, mint ahova e rehabilitáció kezdete előtt sodródott.
Frissítés 2020.12.22-én: És hogy a történelem ne ismételje meg önmagát, a Szerkesztőségünkhöz eljuttatott rövid stáblistát bizony ki kell bővítenünk, hogy minden iroda neve fennmaradhasson az utókornak, s Bukovics Gyula nevének történetével ellentétben tisztán láthassa a jövő, hogy ki tervezte a kastély újjászületését. Reméljük az épület körül kialakult sajtóvisszhang ismert nevein túl így a TSPC szakembereire, Kádár Mihályra, Parai Zoltán, Libárdi Adrienn projektvezető építészekre, a  BSE Plan vezető építészeire, Szedlacsek József Tiborra, Bürszem Grétára, és a kortárs fogadó épületet tervező PLANT - Atelier Peter Kis irodától Kis Péterre, Rantal Gáborra, Rév Bencére, és a park tekintetében a Pagony Táj- és Kertépítészeti Iroda szakembereire is legalább így emlékezni fogunk.

Pleskovics Viola

¹ Sisa József: A turai Schossberger-kastély az újabb kutatások tükrében, In: Ars Hungarica, 2006/1-2., 267.p.