Közélet, hírek

Az Archikon tervei szerint újul meg a Kossuth tér két hatalmas műemléke

1/3

Az Igazságügyi Palota épülete 1959-ben. (ekkor a Magyar Nemzeti Galéria és az MSZMP Párttörténeti Intézete), Fotó forrása: Fortepan, Adományozó: Radnai Márton

?>
Az Igazságügyi Palota épülete 1959-ben. (ekkor a Magyar Nemzeti Galéria és az MSZMP Párttörténeti Intézete), Fotó forrása: Fortepan, Adományozó: Radnai Márton
?>
Kilátás az Igazságügyi Palota tetejéről a Parlament felé. A Tríga-szoborkompozíció alkotója Senyei Károly, Forrás: Fortepan, 1945., Adományozó: Vörös Hadsereg
?>
A Földművelésügyi Minisztérium épülete 1895-ben., Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.057
1/3

Az Igazságügyi Palota épülete 1959-ben. (ekkor a Magyar Nemzeti Galéria és az MSZMP Párttörténeti Intézete), Fotó forrása: Fortepan, Adományozó: Radnai Márton

Az Archikon tervei szerint újul meg a Kossuth tér két hatalmas műemléke
Közélet, hírek

Az Archikon tervei szerint újul meg a Kossuth tér két hatalmas műemléke

2020.09.15. 10:40

Cikkinfó

Szerzők:
Pleskovics Viola

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Archikon, Hauszmann Alajos, Bukovics Gyula

Cég, szervezet:
Steindl Imre Program

Címkék:
felújítás, műemlék, örökség, rehabilitáció

Vélemények:
1

A Kúria és az Agrárminisztérium épületfelújításainak tervezési fázisa már előrehaladott állapotban van. A látványtervek nyilvánosságra hozatalára ugyan még várni kell, azonban jövőre megkezdődhet a két épület nagyszabású rehabilitációja.

„Ha a terveket elfogadja a kormány és biztosítja a szükséges forrásokat, akkor jövő év elején elkezdődhet a két épület rekonstrukciója. A Kúria épülete 2-2,5 év, az Agrárminisztérium – mivel alá mélygarázst is terveznek - mintegy 3 év alatt készülhet el" – olvashattuk Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program Zrt. vezérigazgatójának nyilatkozatát az MTI közleményében.

Az Igazságügyi Palota épülete 1959-ben. (ekkor a Magyar Nemzeti Galéria és az MSZMP Párttörténeti Intézete), Fotó forrása: Fortepan, Adományozó: Radnai Márton
1/3
Az Igazságügyi Palota épülete 1959-ben. (ekkor a Magyar Nemzeti Galéria és az MSZMP Párttörténeti Intézete), Fotó forrása: Fortepan, Adományozó: Radnai Márton

Habár Hauszmann Alajos parlamentnek szánt épületterve nem valósulhatott meg, a Kossuth tér másik ikonikus és lenyűgöző műemléke már az Ő elképzelései alapján épült meg a tér északkeleti oldalán. Az 1894 és 1896 között elkészült Igazságügyi Palota grandiózus neoreneszánsz és neobarokk elemeket ötvöző központi csarnoka a 19. század egyik legszebb belsőépítészeti alkotása lett aztán, melyből a Strobl Alajos tervezte Justitia szobor ma már a Kúria Markó utcai épületében trónol. Ha minden igaz, akkor már nem sokáig és visszatérhet régi helyére. Az épületben az 1950-es évektől a Munkásmozgalmi Intézet működött, majd a Magyar Nemzeti Galéria költözött falai közé. Az 1970-es évektől köztudottan a Néprajzi Múzeum épülete volt, de a Politikatörténeti Intézet is itt foglalt helyet. Az épület ezentúl ismét a Kúriának fog otthont adni, melyben a XIX. századi emlék átfogó műemléki helyreállítása mellett a bíróság XXI. századi igényeinek is meg kell teremteni az építészeti kompromisszumokat.

A Földművelésügyi Minisztérium épülete 1895-ben., Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.057
3/3
A Földművelésügyi Minisztérium épülete 1895-ben., Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.057

Az Agrárminisztérium épülete már egy sokkal bonyolultabb kihívás, hiszen a Bukovics Gyula tervei szerint 1886–1887-ben épült architektúra rengeteg átalakításon és belsőépítészeti átrendezésen esett át az idők folyamán.  Az 1920-as évek elején például a helyhiány miatt a hátsó, Kozma Ferenc utcai szárny kétszintes emelet-ráépítését eszközölték, a II. világháborút követően pedig az északi és déli udvarokat előadóteremmel, valamint kétszintes garázzsal építették be. Az épület belterében ma már sokkal kevesebb az eredeti régi építészeti érték, ezzel együtt minden bizonnyal komplexebb kortárs építészeti megoldásokra is több lehetőség lesz a Kúria rehabilitációjához képest.

Kérdésünkre a SIP Zrt. nyilatkozott az építészek kilétéről is, miszerint a rekonstrukciós munkák megoldásait a nagymúltú, számos műemléki tervezési feladatot maguk mögött tudó Archikon csapata végzi a SIP Zrt. munkatársaival együttműködve. Kérésünkre a terveket mi is közvetíthetjük olvasóink felé, amint nyilvánosságra hozhatóak a látványtervek az  engedélyeztetések után.

Pleskovics Viola

 

Vélemények (1)
Reki
2020.09.15.
12:55

Még emlékszem, amikor a Magyar Nemzeti Galéria XIX. századi hatalmas történelmi képei a Kúria irodasorában voltak kiállítva. Teljesen alkalmatlan volt az épület erre. Mint ahogy alkalmatlan a csodálatos márványcsarnok a Néprajzi Múzeum népi gyűjteményének bemutatására is. Végre visszakerül a Kúria épülete eredeti funkciójára. A Nemzeti Galéria jelenlegi épülete a Budai Vár, szintén nem képtárnak épült. Dicséretes, hogy mindkét múzeumnak új, méltó épület épül.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk