Épületek/Irodaépület

Új trónkövetelő a Kossuth téren - a Közigazgatási és Igazsági Minisztérium rekonstrukciója

1/32

Korabeli látványterv, akvarell, 1911, forrás: Magyar Építőművészet, 1911, 10-11. sz.

?>
Korabeli látványterv, akvarell, 1911, forrás: Magyar Építőművészet, 1911, 10-11. sz.
?>
Az engedélyezési terv oldalhomlokzatai, 1911, forrás: Bánáti Béla
?>
Korabeli képeslap, 1911 után, forrás: Bánáti Béla
?>
Képeslap az 1930-as évekből, forrás: Bánáti Béla
?>
Fényképfelvétel az 1930-as évekből, forrás: Bánáti Béla
?>
Az épület állapota a felújítás előtt - Kossuth téri homlokzat, forrás: Bánáti Béla
?>
Az épület állapota a felújítás előtt - Kossuth téri homlokzat, forrás: Bánáti Béla
?>
Az épület állapota a felújítás előtt - Duna felőli homlokzat, forrás: Bánáti Béla
?>
Felmérés a dunai homlokzatról, forrás: Bánáti Béla
?>
Felmérés a Kossuth téri homlokzatról, forrás: Bánáti Béla
?>
A dunai homlokzat terve, forrás. Bánáti Béla
?>
A Kossuth téri homlokzat terve, forrás: Bánáti Béla
?>
Az épület tetőszerkezete bontás alatt, forrás: Bánáti Béla
?>
Az új tetőszerkezet, forrás: Bánáti Béla
?>
A csúcsdíszek és a készülő tetőfedés, forrás. Bánáti Béla
?>
A közel kész tetőszerkezet, forrás: Bánáti Béla
?>
A KIM épülete az elkészült dunai és Kossuth téri homlokzatokkal, forrás: Bánáti Béla
?>
A KIM épülete a felújítást követően, forrás: Bánáti Béla
?>
A KIM épülete a felújítást követően, forrás: Bánáti Béla
?>
A KIM épülete a felújítást követően, forrás: Bánáti Béla
?>
A KIM épülete a felújítást követően, forrás: Bánáti Béla
?>
A KIM épülete a felújítást követően, forrás: Bánáti Béla
?>
A KIM épülete a felújítást követően, a József Attila szoborral, forrás: Bánáti Béla
?>
Az új előtető alulnézetből, forrás: Bánáti Béla
?>
Az új előtető, forrás: Bánáti Béla
?>
A homlokzat részlete, forrás: Bánáti Béla
?>
A homlokzat részlete, forrás: Bánáti Béla
?>
A homlokzat részlete, forrás: Bánáti Béla
?>
A rekonstruált tető részlete, forrás: Bánáti Béla
?>
A rekonstruált tető részlete, forrás: Bánáti Béla
?>
Az épület a tágabb városképben, forrás: Bánáti Béla
?>
Az épület a tágabb városképben, forrás: Bánáti Béla
1/32

Korabeli látványterv, akvarell, 1911, forrás: Magyar Építőművészet, 1911, 10-11. sz.

Új trónkövetelő a Kossuth téren - a Közigazgatási és Igazsági Minisztérium rekonstrukciója
Épületek/Irodaépület

Új trónkövetelő a Kossuth téren - a Közigazgatási és Igazsági Minisztérium rekonstrukciója

2014.05.06. 12:04

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Bánáti Béla

Cég, szervezet:
Steindl Imre Program

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium épülettömbjének homlokzat- és tetőrekonstrukciója

URL:
Bánáti+ Hartvig Építész Iroda Kft.

Tervezés éve:
2012

Építés éve:
2013

Stáblista

építtető: Országgyűlés Hivatala, Steindl Imre Programiroda
generáltervező: Bánáti  + Hartvig Építész Iroda Kft.
vezető tervező:Bánáti Béla
tervezők: Éles Péter, Székely Ágnes, Hoffman Gabriella, Vass Zoltán, Czégeni Csaba, Balázs Marcell, Lénárt Szabolcs, Nagy Orsolya, Varga Bori
statikus: Kovács Csaba, Reticolo Kft
Karkiss Balázs, KÉSZ Zrt
Gál István, KÉSZ Zrt
épületgépész: Sor Zoltán, PHQ Kft
épületvillamosság: Nagy Gábor, Yurosignal Kft
értékvédelmi dokumentáció: Bor Ferenc, H-Y Építéstörténeti és Műemléki Kft
kivitelező: KÉSZ Holding Zrt

Letölthető dokumentumok:

A II. világháború óta szerényen, megkopasztva állt a minisztériumként működő egykori magánpalota a Kossuth tér déli oldalán. A KIM épülettömbjének homlokzat- és tetőrekonstrukcióját Bánáti Béla vezető tervező mutatja be.

A volt Wellisch-palota, a jelenlegi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium épületének rekonstrukcióját a Kossuth tér átépítésének terve indította el. A Parlamentet övező térfal történeti arculatában az egyetlen bántó disszonancia ennél az épületnél mutatkozott, amely a tetőszerkezet háborús sérüléseit követő érzéketlen helyreállítás, és az idők során elmaradt, vagy szakszerűtlen felújítások következménye volt. 

Történet

A Kossuth tér - Széchenyi rakpart - Zoltán utca - Akadémia utca által határolt tömb valójában két épületből áll: az Országház (mai Kossuth) tér felől emelt bérházat Wellisch Alfréd, korának neves és befolyásos építésze, ingatlanfejlesztője; a Zoltán utcáról nyíló déli Nyugdíjintézeti épületet Sebestyén Artúr műépítész tervezte. A két épület párhuzamosan épült és bő egy év alatt, 1912-ben készültek el, a korai 1900-as évek jellegzetes, budapesti bérházaira jellemző, eklektikus, a korai szecesszió egyes elemeit már felmutató, nagyvárosi, nagypolgári ízlésnek megfelelő stílusban. Az Országház tér felé néző homlokzatot a tervező, Wellisch Alfréd által tervezett reliefek díszítik, míg a Sebestyén ház finom, lechneri hatást mutató, szecessziós vonalvezetésével hívja fel magára a figyelmet. Az épületek üveg-, és mozaik munkái Róth Miksa műhelyében készültek, a szobrok Nay Simon és Moiret Ödön, a vasszerkezetek Jungfer Gyula munkái.

Korabeli képeslap, 1911 után, forrás: Bánáti Béla
3/32
Korabeli képeslap, 1911 után, forrás: Bánáti Béla

A rekonstrukcióhoz a legfontosabb előképet a Magyar Építőművészet 1911. 10-11. számában megjelent színes látványterv nyújtotta. Az impozáns, réz díszműbádogozást viselő tető, a finom kőmunkákat illetve vakolatarchitektúrát mutató akvarell lelkesítette legfőképpen az építtetőt a munka elkezdésére.
A kiterjedt, eredeti rajzokra, korabeli fotókra támaszkodó kutatásunk és a Bor Ferenc művészettörténész által készített értékvédelmi dokumentáció az épület eredeti, főbb geometriai méreteit és jónéhány részletet tisztázott, valamint az épületek időbeli változásának fontosabb mérföldköveit is kiderítette, ám a Kossuth téri főhomlokzatot kellő részletességgel ábrázoló fotó, vagy terv nem került elő. Így a fő tetőfelépítmény és az ahhoz szorosan kapcsolódó építészeti elemek (saroktornyok, oromzatok, fiatornyok) alakzatát, pontos eredeti méretét és architektúráját nem tudtuk meg.

A II. Világháborúig az épületeken csak néhány kisebb változás történt (a húszas évek végén eltűnt a gerincdísz, a Wellisch ház első emeletén 1942-ben irodákat alakítottak ki), de a háborúban az épületet bombatalálat érte, ami elpusztította a tetőszerkezet, a tetőtér és a homlokzati díszek (pl. az Országház téri tornyok) egy részét.

A fotók tanúsága szerint a rombolás nem tűnt súlyosnak, könnyedén rekonstruálható lett volna az eredeti állapot is, mégsem ezt tették. A tetőt megcsonkítva állították helyre, részben szilárd szerkezetes emeletet építettek a helyébe, a megmaradt tetőtérbe újabb irodákat alakítottak ki és a két épületet 1949-ben egyesítették.

1974-ben „Fémmunkás" acél-alumínium szerkezetűre cserélték a földszinti portálokat, 1990-ben megkezdték a külső nyílászárók szakaszos cseréjét korszerű, műanyag ablakokra, amivel tovább rontottak az addigra teljesen jellegtelenné vált összképen.

Az épület állapota a felújítás előtt - Duna felőli homlokzat, forrás: Bánáti Béla
8/32
Az épület állapota a felújítás előtt - Duna felőli homlokzat, forrás: Bánáti Béla

Az összegyűjtött információk és az ezekből levont következtetések alapján négy változatot tártunk az építtető elé, amelyek a teljes, történeti hűséggel való újjáépítéstől a részleges, a Kossuth téri épületre és a lényegi elemek rekonstruálására koncentráló, költséghatékony változatot tartalmazó skálát ölelte fel. Az építtető a változatok közül a műszaki kompromisszumok figyelembe vétele mellett a legigényesebbet választotta, a teljes eredeti tetőszerkezet visszaépítését a belső keresztszárny kivételével, ahol számos gépészeti berendezést kellett volna elmozdítani a csekély esztétikai hozadékkal szemben.

Az újjáépítés a következő koncepcionális megfontolások mellett történt:

  • A rekonstrukció célja, hogy az épület a megújuló Kossuth tér képéhez méltó keretként tudjon csatlakozni.
  • A közterület felőli oldalakon mind a tetőt, mind a homlokzati kontúrt az eredeti állapotnak megfelelően állítottuk helyre. Megtartottuk ugyanakkor a Sebestyén ház Duna parti oldalán kiépített teraszt, amely páratlan panorámát nyújt, így komoly funkcionális értéket képvisel.
  • Az eredetileg rézlemez bádogos szerkezeteket titáncink anyagra váltottuk, elkerülve a túlzottan hivalkodó megjelenést
  • A két épület tónusában közelálló, de a megkülönböztetést jelző, eltérő színezést kap, míg a nyílászárók egységes színével fejeztük ki a funkcionális egybetartozást.
  • Azon elemek, amelyek pontos információ híján nem voltak rekonstruálhatóak teljes biztonsággal, a fő geometriai méreteik megtartásával, stilizált formában készültek.
  • A földszinti portálok többé nem szolgálnak üzleteket, a redőnyszekrény és feliratsáv elhagyásával egyszerűsített eredeti formában állítottuk helyre őket, mivel szükségesek az épület teljes képének megformálásához.
  • A meglevő irodafelület nem csökkenhet, így azokat az irodákat, amelyek az eredeti állapot visszaállításának érdekében elbontásra kerültek, pótolni kellett.
  • A belső átkötő szárnyon levő gépészeti berendezéseket a külső szárnyak magastetővel való fedése érdekében csekély mértékben átrendeztük

A tetőtömeg és homlokzat

Az eredeti tetőgeometria és homlokzati kontúr meghatározására számítógépes modellt készítettünk és a korabeli fotók perspektívikus nézőpontjaiból összehasonlítottuk a fotókkal. Az eltéréseket korrigálva újabb modell készült és így tovább addig, amíg ezzel az időigényes, iteratív eljárással sikerült rekonstruálni a tető alakzatát.

A fotók nézőpontjába állított modell alapján derült ki, hogy a kiindulásként használt látványterv sohasem mutatta pontosan a valós állapotot, az akvarell készítője kisebb kegyes csalásokat követett el a kedvezőbb hatás érdekében.

A Kossuth téri homlokzat terve, forrás: Bánáti Béla
12/32
A Kossuth téri homlokzat terve, forrás: Bánáti Béla

Az eredeti állapotnak megfelelően visszabontottuk tehát a Wellisch ház Kossuth tér felőli és Széchenyi rakparti emeletráépítését, és helyreállítottuk a középső oromzatot. A saroktornyokra visszakerült a titáncink fedésű gombakupola, a hangsúlyos fiatornyok és a gerincdíszítés szintén titáncink lemezből készültek.
A Sebestyén Artúr féle ház rakparti homlokzatán a visszaépített tört vonalvezetésű oromzatok mögött elfut a terasz, és az üvegfal fölött lebeg az eredeti tető, amely révén helyreállt a rakparti térfal hajdanvolt képe. A terasz és a tető összebékítését úgy fogtuk fel, mintha a meglevő eredeti tetőhöz kellene egy új tetőteraszt készíteni.

Részletek

A feltárások során a homlokzatok eredeti színeiből egyedül az emeleti nyílászárók színezésére kaptunk támpontot. A néhány ponton homályosan előbukkanó „sás-zöld" színhez illesztettük a simított fedővakolatok és a Sebestyén háznál a világosabb tagozatok színárnyalatait, a portálok színeit, jellemzően zöldes alaptónusban.
A Wellisch ház eredeti bronzveretes kapujáról tervek ugyan nem, de egy közeli részletfotó rendelkezésre állt. Ennek alapján szobrászművész segítségével, a fa vázszerkezetre hajtott titáncink lemezből és horgany öntvény fríz- veret- és füzér díszítő elemekből, szoboralakból álló míves kapuzat kelt életre. A különböző technológiák miatt heterogén felület homokfúvást, folyékony horganyos patinát, végül enyhe polírozást kapott. A kapu egész nap nyitva áll, csak a munkaidő leteltével zárul, a valós térelhatárolást a belső síkon levő automata üveg tolóajtó végzi.

Az új előtető, forrás: Bánáti Béla
25/32
Az új előtető, forrás: Bánáti Béla

A megújult épület egyedüli kortárs eleme a Kossuth téri főbejárat előtetője. Egy közeli fotón kivehető ugyan a bejárat feletti eredeti előtető formája, pontos anyaghasználatára, részleteire és méretére azonban nem volt fellelhető megbízható információ.

Úgy gondoltuk azonban, hogy az országos középülethez arányaiban egyébként sem illene a korabeli lakóházhoz még passzoló darab, ezért az épület hangulatára, stíluskorszakára rímelő, de visszafogott, mai előtetőt készítünk, amely méltó módon látja el a reprezentatív személyforgalom fogadását.
Az íves acélszerkezetre ültetett pontfogott biztonsági üveg alá egyedi mintázatú, lézervágott acél lemezből készítettünk árnyékolót, amely valamelyes hangsúlyt is ad a szerkezetnek.

Budapest 2014. április 29.

Bánáti Béla
vezető tervező

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk