Így lakott Margarete Schütte-Lihotzky

2022 őszén nyílt meg a bécsi Margarete Schütte-Lihotzky Központ. Az osztrák építésznő 1970 és 2000 között élt a Franzengasse 16. alatt található lakásban, mely restauráció után most az eredetihez hű állapotban látogatható. 

Margarete Schütte-Lihotzky (1897–2000) osztrák építésznő a frankfurti konyha tervezőjeként vált az építészeti kánon részévé. Pályája során számos országban megfordult (például Németországban, a Szovjetunióban, Törökországban és Bulgáriában), ahol városléptékű és lakhatási projekteken, köznevelési intézmények tervein dolgozott. Mindemellett végig politikailag elkötelezett maradt: szembeszállt a fasizmussal, képviselte a nők jogait, és akkor is hűen vállalta kommunista nézeteit, mikor azok miatt nem jutott megbízáshoz.

1970-ben, első lakóként költözött be a bécsi Franzengasse 16. alatt található tetőtéri lakásba. Az 55 négyzetméteres apartmant, ahol egészen élete végéig élt, saját maga tervezte és rendezte be; archívumában minden szobáról részletes terveket őrzött. 2000-ben, halála után egy közeli barátja, Ulrike Jenni művészettörténész vette át a lakást, aki azt nagyrészt eredeti állapotában megőrizte. Ő 2020 áprilisáig, a Covid-pandémia első hullámáig lakott a Franzengasse 16. alatt, amikor a járvány miatt életét vesztette.

Az osztrák Szövetségi Műemlékvédelmi Hivatal 2021 áprilisában a lakást műemléki védettséggel látta el, ezt követően vehette kezdetét a restauráció és a bútorok helyreállítása, melyet a Mobimenti építésziroda végzett. Margarete Schütte-Lihotzky korábbi otthona ma elősorban múzeumként funkcionál, 2022 őszétől nyilvánosan is látogatható, emellett pedig a bécsi építészet női úttörőinek életét és munkásságát kutató Architektur Pionierinnen kutatócsoport székhelye. Az intézmény üzemeltetője a 2013-ban független szervezetként létrehozott Margarete Schütte-Lihotzky Klub. A múzeumot és a kutatócsoportot Christine Zwingl vezeti, aki a ´80-as és ´90-es években Renate Allmayer-Beckkel, a restauráció tervezőjével közösen rendszerezte az építész Franzensgasse-i lakásban tárolt archívumát.

A lakás 

Az 55 négyzetméteres, tetőteraszos apartmanba Margarete Schütte-Lihotzky 73 éves korában költözött be, és minden részletét úgy alakította, hogy idős korára megfelelő környezetet nyújtson számára. Élete során bérelte a szomszédban található kisebb méretű lakást is, arra az esetre, ha egy idő után állandó segítségre szorulna. Végül erre nem került sor – a szomszédban többnyire diákok laktak.

A lakás központja egy egybenyitott tér, mely függönyökkel szeparálható kisebb egységekre; ez a helyiség töltötte be a nappali, étkező, dolgozó és hálószoba funkcióit. A nappaliban ma is megtalálható két karosszéket férje, Wilhelm Schütte tervezte, míg a köralakú asztalka saját tervei alapján készült. A dolgozó karakterét meghatározó polcrenszert egy dán cég, a String gyártotta – ezt még ma is forgalmazzák, ugyan a korábbi szilfa polcok már nem elérhetők.

Az ágy feletti ferde mennyezetet az eredeti textil borítja, melyet Margarete Schütte-Lihotzky hozott magával a Szovjetunióból – beszámolója szerint kirgiz nőktől vásárolta 1933-ban Magnyitogorszkban. A drapériát a következő lakó már nem hagyta kint a falon, azonban mindvégig megőrizte. A tárolás és az elszaladt évtizedek megviselték az anyagot, így szakértői restaurációra volt szüksége ahhoz, hogy újra kiállítható legyen. Az ezzel járó feladatokat Eva-Marie Klimpel, a bécsi Iparművészeti Egyetem Divat és Textil Tanszékének munkatársa látta el.

A lakás néhány helyiségében még ma is megtalálhatók az ´60-as években beépített burkolatok: az előszobában, fürdőszobában és a tárolóban – ez utóbbi az építész személyes archívumaként szolgált.

A konyha

A konyhát a következő lakó saját szükségleteire szabta és részlegesen átalakította; a bonyolult asztalosszerkezet helyreállítása 2024-re fejeződött be. A berendezés és funkcionalitás sokat merít a frankfurti konyhából, de Margarete Schütte-Lihotzky saját időskori igényeihez illesztette, például a bútorok magasságánál és kialakításánál figyelembe vette, hogy ülő helyzetből is jól hozzáférhetők legyenek. A helyiség szervírozóablakokon keresztül mind a beltéri, mind a teraszon található étkezővel kapcsolatot létesít. A teraszra nyíló konyhaablakhoz hasonlót ma már nem kiviteleznek, de kellő utánjárással sikerült a ’60-as évekbeli nyílászáróknak megfelelő tolóablakokat beépíteni. Komoly munka volt a további anyagok és készülékek felkutatása is: a tűzhelyért Németországig kellett utazni, a falon látható vintage csempék Japánban készültek, míg a dán Verner Panton által tervezett csaptelepek fogantyúit egy nemzetközi online platformon találták meg. A konyha egyébként nem csak egy kiállítási tárgy, kitűnően működik is – az Architektur Pioneerinnen kutatócsoport mindennapjai során rendszeresen használja.

A lakás, ahol Margarete Schütte-Lihotzky élete utolsó három évtizedét töltötte, mára a fennmaradt dokumentumoknak és az archív fotóknak köszönhetően visszanyerte közel eredeti állapotát, és mindenki előtt nyitva áll a Franzengasse 16. alatt.

Böröndy Júlia

Forrás: Margarete Schütte-Lihotzky Zentrum