| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Lakóépület

A régi-új Mende-villa

1/30

a villa eredeti állapotában

Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás

Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás

Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás

Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás

Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás

Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás

Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás

Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás

Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás

Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás

Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás

Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás

Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás

Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás

Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás

Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás

Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás

Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás

Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás

Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás

metszet

alaprajz

alaprajz

emelet

tetőtéri alaprajz

?>
a villa eredeti állapotában
?>
Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
metszet
?>
alaprajz
?>
alaprajz
?>
emelet
?>
tetőtéri alaprajz
?>
?>
?>
?>
1/30

a villa eredeti állapotában

Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás

Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás

Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás

Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás

Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás

Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás

Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás

Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás

Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás

Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás

Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás

Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás

Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás

Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás

Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás

Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás

Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás

Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás

Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás

Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás

metszet

alaprajz

alaprajz

emelet

tetőtéri alaprajz

A régi-új Mende-villa
Épületek/Lakóépület

A régi-új Mende-villa

2015.12.17. 15:10
MÉD

Projektinfó

Szerzők:
Takács Ákos

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország, _Magyarország

Építészek, alkotók:
Kovács Csaba, Bartha István, Molnárka Gergely, Gyuris Eszter

Vélemények:
1

Orló utcai villaépület

Tervezés éve:
2011

Építés éve:
2015

Bruttó szintterület:
800 m2

Stáblista

generáltervező:NART Építész Műterem Kft. (NARTARCHITECTS)
építész, belsőépítész vezető tervező:Kovács Csaba 
építész munkatársak: Molnárka Gergely, Bartha István, Gyuris Eszter
belsőépítész munkatársak: Gyuris Eszter, Debreczeni Péter, Vitáris László
kerttervező: Neumann Zsuzsanna 

MÉD:

A Málnai Béla által tervezett Mende-villa épületén az elmúlt évszadban sorozatosan oda nem illő ráépítések, kiegészítések keletkeztek. A Nartarchitects építészei azonban Kovács Csaba vezetésével megtisztították, helyreállították eredeti értékeit, és kiegészítték kortárs igényeknek megfelelően, és egy kis extrával is. 

A második világháború előtti magyar modernizmus épületeivel kapcsolatban elsősorban a kortárs műemlékvédelem viszonyait; a szanálás-megőrzés kritériumainak hiányosságait szokás emlegetni. Fontos azonban felidézni, hogy a progresszív építészet megítélése a korban is ambivalens, kibontakozásának lehetőségei erősen korlátozottak voltak.

Egy-egy épületet sok esetben sajátos építészeti értékei mellett - vagy helyett - a társadalmi-esztétikai kontextus ismerete is értékes kordokumentummá tehet. A Horthy-rendszer '20-as, '30-as éveinek hivatalos, állami-esztétikai doktrínája a neobarokk, neohistorista pszeudovilág megteremtése volt. Ebben a környezetben az európai történésekkel tisztában levő építészek csak egy szűk, az avantgárd kultúrára nyitott elit megbízásából dolgozhattak. Az alapvetően erős szociális és társadalomalakító aspirációkkal rendelkező modern mozgalmak hazai képviselői így többnyire kis és közepes léptékű magánberuházások – lakóházak, villák, kereskedelmi épületek – keretében kísérletezhettek.

Az utókor által párhuzamos történetekként kanonizált és kategorikusan elkülönített progresszív és retrográd attitűdök ugyanakkor az egyes alkotók életműveiben, különös metszéspontokban találkoznak és rétegződnek egymásra. A legtöbb 20. század első felében alkotó építész munkássága a mából visszatekintve döbbenetesen heterogén, a piaci viszonyok és az ideológiai hatások mentén a neobarokk palota, és a Bauhaus-kubus gyakran párhuzamosan kerülhetnek egyazon alkotó életművébe.


a villa eredeti állapotában
1/30
a villa eredeti állapotában





Málnai Béla működésére is jellemző a kettősség, a historizáló épületek és az idén megújult, „szelíden" modern Mende-villa ráadásul térben és időben egymás zavarba ejtő közelségében állnak. A rokon Mende házaspár számára tervezett ház közvetlen szomszédjában Málnai – meglehetős pragmatizmussal - 1930-31-ben egy historizáló neomanierista házat tervezett, amelyet további budai villák, illetve a Kossuth tér északi bérpalotájának kulisszahomlokzata követett. Ugyanakkor a Lechneri premodern istállójából érkező, Lajta Bélát is mesternének nevező Málnai a jelek szerint tájékozódott a virágzó avantgárd mozgalmak felől is. A rehabilitált Orló utcai házon a sajátos, klasszicizáló olasz modern hatása érezhető leginkább.


Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás
2/30
Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás





A 19. században még a pesti oldal reprezentatív főútvonalai mentén tömörülő társadalmi elit az új század elejétől egyre gyorsuló ütemben hódította meg a budai hegyvidék panorámás lankáit. Pasarét és környéke a 30-as években rohamtempóban alakult szórványosan lakott, és művelt, erdős vidékből elegáns, társasházas- és villanegyeddé, a folyamatot Rimanóczy temploma és körárkádos központi tere koronázta meg. A már említett okokból a világszínvonalú szellemi tőkével rendelkező háború előtti modern magyar építészet története a környék magánvilláin és társasházain olvasható leginkább.

A 20. század viharai közepette, különösen a szocializmus évtizedei alatt a Mende-villa eredeti tömegére – a sorozatos funkcióváltásokkal párhuzamosan – ad hoc bővítések, sátortető, és egyéb spontán építészeti sallangok rakódtak. Ezek a történelmi rétegek, sok más korabeli társához hasonlóan eltorzították az épület eredeti kompozícióját. A Nartarchitects építészei egy reprezentatív, a ház eredeti értékeit helyreállító és megőrző, de azokat a mai igények kiszolgálására alkalmas funkciókkal bővítő rehabilitációra kaptak megbízást. Kovács Csaba és tervező munkatársai először megtisztították az elmúlt évtizedek lerakódásaitól Málnai némiképp elfeledett épületét, majd ezt kiindulópontként használva kezdték el az új program hiányzó elemeit a meglévőkhöz illeszteni.


Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás
4/30
Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás





A Mende-villa a klasszikus villaépítészet szimmetriáját ötvözi a modern villák funkcionális aszimmetriájával. Ha az elegáns arányaiban megtartott utcai homlokzatot egyfajta kiinduló síkként képzeljük el, attól a telek hátsó része felé haladva fokozatosan olvadnak össze a történeti és a kortárs elemek egyetlen új kompozícióvá. A legnagyobb bővítmény a hátsó traktushoz kapcsolódó, félig az emelkedő talajszint alá süllyesztett rekreációs blokk. Az új teraszt L alakban határoló zöldtetős szuterén terekben wellness- és pihenőhelyiségek kaptak helyet, melyek a ház alagsorából, illetve az udvarról is megközelíthetőek. További jelentős változtatás a tömeg tetejére helyezett pavilonszerű ráépítés, amely valójában a néhai tetőteraszra kijutást biztosító felépítmény bővítése. Az ötfős család igényeihez igazodva ebben helyezték el a szülői hálót és kiszolgáló helyiségeit. A főhomlokzat tengelyére szerkesztett térsor minden irányban megnyílik, átlátást nyújt a környező dombvidékre. Ugyan tipikus modern tetőterasz egy részét beépítették, de a déli oldalon egy nagy méretű tetőterasz így is megmaradt, valamint az északi oldalon a lakosztályhoz egy kisebb, meghitt, új kilépő is kapcsolódik.

Az építészek kontrasztos színezéssel teszik hangsúlyossá a talált és a hozzáadott közötti különbséget. Az eredeti tömegek világos, míg a kiegészítések sötét, antracit szürke vakolatot kaptak. Az utcai déli homlokzatok jellemzően szimmetrikus építkezésűek, még a belső udvari, északi homlokzatok jellemzően aszimmetrikusan komponáltak. Mivel a villa nem élvez műemléki védettséget, így az építész szabadon dönthetett arról, hogyan értelmezi a megőrzés és modernizáció, a hagyomány és a hatékonyság fogalmait. A házon látszik a Málnai-terv szellemiségének megtartására irányuló építészeti szándék, de ezt láthatóan inkább újraértelmezésekkel, direkt, vagy absztrakt utalásokkal, mint a görcsös műemléki szemlélethez való ragaszkodással igyekeztek érvényre juttatni.


Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás
21/30
Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás





A ház lábazatain alkalmazott mészkőburkolat összefogja a ház tömegét, felfuttatása a ház karakterét adó árkádos vasbeton erkély szabadon álló mellvédjeire pedig még inkább kihangsúlyozza a tartópillérek filigrán könnyedségét. A nyílászárók esetében is inkább az eredeti korszerű interpretációja dominál - az étkezőben mementóként konzervált két gerébtokos ablak kivételével.

Az emeleti hálókat árnyékoló, mediterrán ízű zsalugáterek antracit színezésű fémből, tolható kivitelben éledtek újjá, míg a nappaliból nyíló télikert rácsos üvegfalát egyedi osztású függönyfalként idézik. Mindez, a ház burkolataival, és az innovatív technológiákat alkalmazó épületgépészeti megoldásokkal lehetővé teszi a Mende villa energiahatékony családi otthonként való működését. (Ennek kétségtelen üdvössége ellenére - a kötelező hőszigetelés és az eredeti arányokhoz való hűség közötti feszültségről szóló beszámolókat hallgatva felmerül a kérdés, vajon meddig tart még a mai épületszerkezetek „hízókúrája"; egy-egy ház alaprajzain és metszetein egyre nagyobb felületet utalva a szakági tervezők fennhatósága alá. De ez mellékszál)


Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás
10/30
Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás





Az enteriőrök kellemes visszafogottságot sugároznak, a terek hangulatát belsőépítészeti truvájok helyett a felhasznált nemes anyagok felületei modulálják. A földszinti helyiségekben, az előtérben és az alacsonyabb padlószintű, nagyvonalú nappali-könyvtár szobában a gyönyörű és mellesleg a budai villaépítészet hőskorára is visszautaló európai dió burkolatok uralkodnak. A közvetlenül az ikonikus boltívekkel fedett teraszra nyíló teret izgalmasan differenciálja a tolóajtóval intim pihenőhellyé változtatható télikert, és az étkezőből nyíló belső erkély.

Az eredeti megoldásokat integratív gesztusként keretezi a falakon teljes magasságában körbefutó könyvespolc-rendszer. Az étkezőt a már említett eredeti ablakok és a hatalmas étkezőasztal határozza meg, míg a kettős konyhában a célszerűség uralkodik. Az emelet a gyerekek birodalma, amelyet közös fogadótér, és télikert egészít ki. A szinteket a dióborítású lépcsőn kívül az építészeknek sok fejtörést okozó, a programba utólag illesztett személylift köti össze.


Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás
15/30
Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás





A ház körül járkálva felmerül a szemlélőben, hogy az egész rekonstrukció legnagyobb értéke talán annak a visszafogott transzparenciának a megtartása, amely egyáltalán nem jellemző az elmúlt két évtizedben épült, nagy-értékű magánházakra. A megújult Mende-villa úgy elégíti ki az ötfős család minden kényelmi, biztonsági és technológiai igényét, hogy közben nem bújik áthatolhatatlan és átláthatatlan falak, jellegtelen garázskapuk és szögbe kényszerített sövénybástyák mögé, az elzárkózás, és a külvilág kizárása helyett értelmezhető kapcsolatot teremt környezetével. Mindez egyre ritkább érték a műfajban.


Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás
8/30
Mende-villa - fotó: Bujnovszky Tamás





Takács Ákos


Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2015.12.17.
22:18

Nagyon szép, valóban letisztult, egyszersmind a korszerű igényeknek megfelelő rekonstrukció. Az épület igényes, új belsőépítészetében kicsit túlteng az "európai dió" (akkoriban magyar diónak mondták és politúrozták...), elsősorban azáltal, hogy teljes magasságú bútorokat és falborítást készítettek, ráadásul a fa uralja a lépcsőházat is. Pedig a húszas-negyvenes évek modernista belsőépítészetének józan, otthonos bútora volt a csupán derékmagasságig érő, ám a nappalit szinte teljesen övező könyvespolc és szekrény. Ismétlem: politúrozva.

Szabadjon még egy megjegyzést tennem, immáron a cikkhez. Azt írja: "A Horthy-rendszer '20-as, '30-as éveinek hivatalos, állami-esztétikai doktrínája a neobarokk, neohistorista pszeudovilág megteremtése volt. Ebben a környezetben az európai történésekkel tisztában levő építészek csak egy szűk, az avantgárd kultúrára nyitott elit megbízásából dolgozhattak. Az alapvetően erős szociális és társadalomalakító aspirációkkal rendelkező modern mozgalmak hazai képviselői így többnyire kis és közepes léptékű magánberuházások – lakóházak, villák, kereskedelmi épületek – keretében kísérletezhettek." Ennek ellentmond az akkoriban épült, kifejezetten modernista középületek sora: például a Budaörsi és a Ferihegyi repülőtér (Bierbauer Virgil ill. Dávid Károly), a Dob utcai, Rimanóczy Gyula-féle postaigazgatósági épület, a Pasaréti téri templom, az Árkay Bertalan tervezte városmajori templom-továbbépítés, az akkori Pénzintézeti Központ Lauber - Nyíri iroda által tervezett Szabadság téri épülete (ma: Unicredit székház.) Nyilván nyitott ajtókat döngetve, de az adott összefüggésben mégis indokoltan kérem, lapozzák végig középületeket keresve Ferkai András "Pest építészete a két világháború között" c. vaskos kötetét.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.