Épületek/Középület

A Snøhetta alámerült

1/10

Fotó: André Martinsen

?>
Fotó: André Martinsen
?>
Fotó: Ivar Kvaal
?>
Fotó: Ivar Kvaal
?>
Fotó: Inger Marie Grini
?>
Építés közben, Fotó: Archdaily
?>
Fotó: Inger Marie Grini
?>
Forrás: designboom.com
?>
Forrás: Archdaily
?>
Fotó: Ivar Kvaal
?>
Fotó: Inger Marie Grini
1/10

Fotó: André Martinsen

A Snøhetta alámerült
Épületek/Középület

A Snøhetta alámerült

2019.03.25. 11:00

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Snøhetta

Földrajzi hely:
Båly

Vélemények:
1

Még várnunk kell, hogy a Snøhetta a mi városunkon is rajtahagyja kézjegyét. Addig is Európát bőven elárasztja izgalmas landmark architektúrákkal, Norvégiában például ők adták át nemrég a kontinens első vízalatti éttermét.

A vízbe süllyedt Under étterem Norvégia legdélibb csücskébe, Båly községének hozott hírnevet. De van-e értelme víz alá építkezni azon kívül, hogy radikalitása esetleg vendégcsalogató lehet? 

Fotó: André Martinsen
1/10
Fotó: André Martinsen


Jó hír, hogy igen. Olyan extravagáns vendéglőről van szó, amely egyben egy kutató centrum is. A tengerbiológusoknak is komfortos megfigyelőhelyet nyújtanak, ahol a norvég partvonal látványos flóra és fauna világához lehet közelebb kerülni igen komfortos módon. 


Fotó: Ivar Kvaal
3/10
Fotó: Ivar Kvaal


 

Vasbetonszerkezete ellenáll a tenger erős áramlásának, hullámainak, melynek érdes, sávozott  felületére a kagyló kolóniák is rá tudnak telepedni.


Építés közben, Fotó: Archdaily
5/10
Építés közben, Fotó: Archdaily

 

Ha minden jól megy, a víz alatti homlokzatot teljesen beborítják majd az élőlények, amik segíthetnek megtisztítani a közeli tengervizet. Mindez még inkább idevonzza az élővilágot, és struktúra tulajdonképpen szimbiózisban tud működni környezetével. 

 

Fotó: Inger Marie Grini
4/10
Fotó: Inger Marie Grini


Forrás: Archdaily
8/10
Forrás: Archdaily

 

A tiszta vízbe mintegy 11x4 méteres panoráma nyíláson át tekinthetünk a mélybe, de naivnak nem érdemes lenni: az étterem javarészt azokat a tengeri állatokat szolgálja fel, amiket az ablakon kitekintve csodálhatunk. A kuriózumokat a világ híres, Michelin-csillagos éttermeiből verbulált 16 fős gárda készíti elő a vendégeknek, ahol egy menü 2250 norvég korona, azaz több mint 70.000 forintba kerül.


Fotó: Ivar Kvaal
9/10
Fotó: Ivar Kvaal



Fotó: Inger Marie Grini
10/10
Fotó: Inger Marie Grini

 

Mindemellett nagyon igényes ötletről van szó, ahol a berendezés sem útolsó: színe, textúrái reflektálnak a tenger betükröződő színeire. A legfontosabb építészeti szempont viszont az, hogy a szerkezet igyekszik vissza is adni abból, amit a környezetétől elvett.

 

 

Vélemények (1)
zim
2019.03.26.
10:11

Valóban érdekes épület. Talán megérne egy építészetkritikai elemzést.

Addig sajnos nehezen tudok mit kezdeni az ilyen mondatokkal, mint "a legfontosabb építészeti szempont viszont az, hogy a szerkezet gyekszik (sic) vissza is adni abból, amit a környezetétől elvett". Tényleg így adták volna ki a tervezési a feladatot az irodában: Gyerekek, forma, stílusjegyek most nem számít! A legfontosabb, hogy az ehető kékkagylóknak tervezzünk, hogy nekik jó legyen. Emlékeztek, úgy mint tavaly a bogárhotelt a korhadt fás projektben...

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk