Helyek/Köztér

A soproni Várkerület rekonstrukciója

1/33

soproni Várkerület - Fortepan

?>
soproni Várkerület - Fortepan
?>
soproni Várkerület - Fortepan
?>
soproni Várkerület - Fortepan
?>
soproni Várkerület rekonstrukciója - építész: Hetedik és Geum Műterem - fotó: Danyi Balázs
?>
soproni Várkerület rekonstrukciója - építész: Hetedik és Geum Műterem - fotó: Danyi Balázs
?>
soproni Várkerület rekonstrukciója - építész: Hetedik és Geum Műterem - fotó: Danyi Balázs
?>
soproni Várkerület rekonstrukciója - építész: Hetedik és Geum Műterem - fotó: Danyi Balázs
?>
soproni Várkerület rekonstrukciója - építész: Hetedik és Geum Műterem - fotó: Danyi Balázs
?>
soproni Várkerület rekonstrukciója - építész: Hetedik és Geum Műterem - fotó: Danyi Balázs
?>
soproni Várkerület rekonstrukciója - építész: Hetedik és Geum Műterem - fotó: Danyi Balázs
?>
soproni Várkerület rekonstrukciója - építész: Hetedik és Geum Műterem - fotó: Danyi Balázs
?>
soproni Várkerület rekonstrukciója - építész: Hetedik és Geum Műterem - fotó: Danyi Balázs
?>
soproni Várkerület rekonstrukciója - építész: Hetedik és Geum Műterem - fotó: Danyi Balázs
?>
soproni Várkerület rekonstrukciója - építész: Hetedik és Geum Műterem - fotó: Danyi Balázs
?>
soproni Várkerület rekonstrukciója - építész: Hetedik és Geum Műterem - fotó: Danyi Balázs
?>
soproni Várkerület rekonstrukciója - építész: Hetedik és Geum Műterem - fotó: Danyi Balázs
?>
soproni Várkerület rekonstrukciója - építész: Hetedik és Geum Műterem - fotó: Danyi Balázs
?>
soproni Várkerület rekonstrukciója - építész: Hetedik és Geum Műterem - fotó: Danyi Balázs
?>
soproni Várkerület rekonstrukciója - építész: Hetedik és Geum Műterem - fotó: Danyi Balázs
?>
soproni Várkerület rekonstrukciója - építész: Hetedik és Geum Műterem - fotó: Danyi Balázs
?>
soproni Várkerület rekonstrukciója - építész: Hetedik és Geum Műterem - fotó: Biri Balázs
?>
soproni Várkerület rekonstrukciója - építész: Hetedik és Geum Műterem - fotó: Danyi Balázs
?>
soproni Várkerület rekonstrukciója - építész: Hetedik és Geum Műterem - fotó: Danyi Balázs
?>
soproni Várkerület rekonstrukciója - építész: Hetedik és Geum Műterem - fotó: Danyi Balázs
?>
soproni Várkerület rekonstrukciója - építész: Hetedik és Geum Műterem - fotó: Danyi Balázs
?>
soproni Várkerület rekonstrukciója - építész: Hetedik és Geum Műterem - fotó: Danyi Balázs
?>
soproni Várkerület rekonstrukciója - építész: Hetedik és Geum Műterem - fotó: Danyi Balázs
?>
soproni Várkerület rekonstrukciója - építész: Hetedik és Geum Műterem - fotó: Danyi Balázs
?>
soproni Várkerület
?>
soproni Várkerület
?>
soproni Várkerület
?>
soproni Várkerület
?>
soproni Várkerület
1/33

soproni Várkerület - Fortepan

A soproni Várkerület rekonstrukciója
Helyek/Köztér

A soproni Várkerület rekonstrukciója

2016.08.11. 14:15
MÉD

Projektinfó

Szerzők:
Kuslits Tibor

Földrajzi hely:
Sopron

Építészek, alkotók:
Gyüre Borbála, Szabó Levente, Csontos Csenge (1978-2013), Lád Gergely

Vélemények:
3

Sopron Várkerület megújítása

URL:
Hetedik Műterem Kft.

Tervezés éve:
2010

Építés éve:
2015

Bruttó szintterület:
15000 m2

Stáblista

generáltervező: Hetedik Műterem Kft. 
felelős tervező: Szabó Levente DLA
tájépítész társtervező: Csontos Csenge (+), Gyüre Borbála, Lád Gergely (Geum Műterem Kft.)
építész munkatársak: Biri Balázs, Dvorzsák Jessica, Kohout Dávid, Simon Orsolya (pályázat: Almer Orsolya, Páll András, Tánczos Tibor)

műemléki felügyelő: Veöreös András, Tárkányi Sándor

közlekedés, forgalomtechnika: Rhorer Ádám, Mezey András (Közlekedés Kft.)
közművek: Szabó Ádám (Aqua-Duo-Sol Kft.) közvilágítás: Galazka Tibor, Horváth Ferenc (GT-Vill Kft.)

tartószerkezetek: Horváth Csaba épületszerkezetek: Kapovits Géza
vízgépészet: Drobni Gergely, Skublics László akadálymentesítés: Kormányos Anna

generálkivitelező: VEMÉVSZER Kft.

díjak: ICOMOS-díj 2016, DaNS 20. Novi Sadi Építészeti Szalon Fődíja városépítészet kategóriában

cím: Sopron Várkerület
terület: kb. 15000 m2 köztér és 40 m2 épület 
építtető: Sopron MJV 


fotó: Danyi Balázs 

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

A soproni Várkerület sokszínű múltú, fontos hely, mely a második évezred küszöbén ismét új arcát mutatja. Szabó Levente és szerzőtársai felismerték: a tér meghatározó problémája az út és tér, a mozgás és a megérkezés élményének együttes jelenléte. A köztéri betonpavilon 1. helyezést ért el a 'Minden építés alapja' pályázaton 2016-ban. Kuslits Tibor írása, Danyi Balázs fotói. 

A közterületek azok a különös pontjai a városok világának, ahol Hamvas Béla szavaival az arctalan tér helyekké változik vagy Meggyesi Tamást idézve azok a színpadok állnak, melyeken a városi ember életének fontos, ünnepélyes, emlékezetes, olykor jelentős, máskor hétköznapi eseményei lezajlanak és amelyekért olykor a világ egy távoli pontjáról is odavágyunk. E különös helyek egyben változékonyak is. Az idő múltával, a színpad szereplőinek változásával, történelem folytonosan változó díszletei, sajátos viszonyai következtében a változás folyamatos. Ilyen sokszínű múltú, fontos hely a soproni Várkerület, mely a második évezred küszöbén ismét új arcát mutatja.


soproni Várkerület
29/33
soproni Várkerület



A középkori soproni várat a mai Várkerület helyén egykor vizesárok és vársík vette körül. A hadászati szempontok miatt széles, beépítetlen terület a középkor elmúltával, a haditechnika megváltozott viszonyai miatt elvesztette stratégiai jelentőségét, ugyanakkor kínálta magát arra az örök városi szerepre, amit a kereskedés, a vendéglátás, a szállás nyújtása és egyben a társadalmi kommunikáció sok-sok formája – úgy tárgyi, mint intellektuális értelemben – jelent. A Várkerület külső ívén már a 15. században épületek sora állt, a 18. századdal pedig megkezdődik a várfalnak támaszkodó, a század elején még csak kereskedő bódék, később rangos polgári épületek a földszinten boltjaikkal a tér felé forduló betelepülése. Ezzel az a részben út (a legutóbbi időkig itt bonyolódott le a Győr-Sopron-Bécs forgalom), részben városi köztér funkció, melynek keveredése mind a mai napig meghatározza a Várkerület karakterét. Az Ógabona térrel gyűrűvé záródó profán főtér egy-egy szakaszán kialakult a marhavásártér, a Fogadószer (Wirtshausgasse), a Széna tér, a a Kisvárkerületen a városi piac, északon a gabona piaca.


soproni Várkerület
30/33
soproni Várkerület



A huszadik század közepére a Várkerület virulens vásártere helyét fokozatosan a közlekedés foglalta el. A főtér-gyűrűt előbb leburkolták, utóbb a lovaskocsik mellett villamos is végigdöcögött rajta, a motorizáció terjedésével lassan a tér átstrukturálása vált szükségessé. 1940-ben a város főmérnöke a sajátos tér kifelé támfalak között ellépcsőzött közlekedési csatornákra osztásának koncepcióját fektette le. „A Várkerületnél pedig parksávokkal elválasztott mellékkocsiutak fogják tehermentesíteni a 10 m széles főforgalmi utat."1


soproni Várkerület
31/33
soproni Várkerület



A 2. világháború után megvalósultak ezek az elképzelések, a következő évtizedek során pedig a forgalmi terhelés, a parkolási igény az eredeti méretének sokszorosára növekedett. A közlekedés elfoglalta a teret, a városias jelenlét visszaszorult a térfalak szalagjainak tövébe.


soproni Várkerület
32/33
soproni Várkerület



Ez volt az az évezred végére eltorzult térhasználat, melyen radikális változtatásra volt szükség a középkori arculatát, történeti hangulatát őrző város szépségeinek láthatóvá tétele, a mozgalmas városi tér helyreállítása érdekében. Ez már 2001-ben a helyi Kereskedelmi- és Iparkamara kezdeményezésében is megfogalmazódott, amikor a Várkerület "promenáddá" alakításának koncepcióját vetették fel. E változást azonban a belváros közlekedésének átszervezésével lehetett megalapozni.


soproni Várkerület
33/33
soproni Várkerület



Ahhoz, hogy a Várkerület forgalmas körút jellegén változtatni lehessen, az eredeti elképzelés szerint egy koncentrikus külső körút kialakítása volt szükséges, s e körút jelentős hosszban rendelkezésre áll ma is. Ez a város belső területe közlekedésének alapvető átszervezését is jelentette volna, ezzel szemben egy leegyszerűsített megoldás, a Várkerület forgalmának részben az Ógabona térre terelése valósult meg, ezzel adva lehetőséget forgalmának jelentős csillapítására.

A Várkerület rekonstrukciójára a városközpontok értékőrző, funkcióbővítő megújítására biztosított támogatások megjelenése adott lehetőséget. A belváros fejlesztésének akciótervében - a belváros megújítása után - a 2. ütem programjában hirdették meg a Várkerület átépítésének programját. A város az elvében kikristályosodott program alapján, mely a gyalogos dominanciájú, urbánus főtér funkcióját jelentette, országos nyilvános tervpályázatot írt ki. A tervpályázat legmagasabbra értékelt pályaművét a kiírást az utolsó pillanatban kivevő, Szabó Levente által vezetett Hetedik Műterem építész műhely nyerte el.


soproni Várkerület rekonstrukciója - építész: Hetedik és Geum Műterem - fotó: Danyi Balázs
9/33
soproni Várkerület rekonstrukciója - építész: Hetedik és Geum Műterem - fotó: Danyi Balázs



A tervpályázat bírálata az alábbiakat fogalmazta meg:

"A probléma feltárását és a problémák javasolt megoldását (>>a hely komoly lehetőségeit<<) is ez a szűkszavú, lényeglátó pontosság jellemzi. Semmi fölösleges mondat, semmi szószátyárság, semmi önmegvalósítási fantázia-ötletroham. Csak az ezekre adott pontos válaszok. A Várkerület szépsége, hogy csaknem fél kilométer hossza folyamatosan változó metszetet, folyamatosan változó térbeli viszonyokat teremt, mindezt a Várkerület részeként, annak lendületével és nagyvonalúságával. (>>hosszirányú lendület és a keresztirányú változatosság kettőssége<< )

Érdeme a történeti beépítés térfalai, mint meghatározó városképi elemek tisztelete, értékeinek kihangsúlyozása és teljes áttekinthetősége a terveken, a zöldfelületek >>lírai indíttatású<< térmetszete, a közlekedési rendszer lényeglátó elemzése és ütemezett megvalósítási javaslatai, valamint a köztér-építészeti elemek imponáló szűkszavúsága és a térberendezési tárgyak egységes megfogalmazása. Elsősorban ezek a sajátosságok emelték ki a pályaművek mezőnyéből."


soproni Várkerület rekonstrukciója - építész: Hetedik és Geum Műterem - fotó: Danyi Balázs
17/33
soproni Várkerület rekonstrukciója - építész: Hetedik és Geum Műterem - fotó: Danyi Balázs



Szabó Levente és szerzőtársai olyan tervet tettek az asztalra, mely arról árulkodik, hogy alkotói felismerték: a tér meghatározó problémája az út és tér, a mozgás és a megérkezés élményének együttes jelenléte. A tér azon sajátossága, hogy az mozgás közben sajátítható el, hogy élményt adó jelenségeit a mozgás folyamata fűzi össze (Kevin Lynch ezt nevezte moving systemnek). Eltérő karakterű látványai, térmetszetei az egymásra következés rendjében adnak teljes élményt. Ezt a mozgást, sodrást avatja alapélménnyé az elinduló, majd abbamaradó, egymást váltó, különféle minőségű burkolt és zöld sávok poétikus térbeli rendje – helyet adva a teraszoknak, a víznek, a pihenés és játék tereinek, mindannak, ami a nyüzsgő, izgalmas élményt adó városi tér elengedhetetlen eleme. A kompozíció zenei asszociációkat idéz. Nem véletlen, hogy már a munka alapját képező pályamű műleírása erre a sajátos kompozíciós elvre pontosan utal az elinduló, meg-megszakadó szalagok koncentrikus sodrását kottához hasonlítva, a térszerkezetben felbukkanó elemeket kottafejekként, a zöld és burkolt sávokat, mint egymást váltó zenei motívumokat idézve.


soproni Várkerület rekonstrukciója - építész: Hetedik és Geum Műterem - fotó: Danyi Balázs
16/33
soproni Várkerület rekonstrukciója - építész: Hetedik és Geum Műterem - fotó: Danyi Balázs



Mindeközben a tér funkcionális megszervezése, az okvetlenül lebonyolítandó forgalom nyomvonalainak biztosítása, a parkolók, a lakóépületek megközelítésének olykor rafinált biztosítása, a teraszok, a látványelemek, a megállás, a tartózkodás tereinek pontos beiktatása nagyon is racionális tervezési folyamatról árulkodik. Mind a funkcionális rendet, mind a semleges egységességet szolgálja az új arculathoz igazított (és modern) közvilágítási rendszer és a megújuló, friss zöldterületi struktúra. Ugyanakkor az a sajátosság, hogy a tér belső és külső oldala között ismét megteremtődött az átjárhatóság, egészen más komfortérzetet, a tér teljes birtokba vételét jelenti a járókelő számára.

Nem lehet említés nélkül hagyni azt az építészi megközelítést sem, mely komoly önfegyelemmel arról az alapvető felismerésről is árulkodik, hogy a látványok meghatározó elemei már adottak. A fel-felbukkanó várfal, az évszázadok során a térfal szalagjába integrálódott épületek homlokzatai, a távolabbról a látványba metsződő tornyok képe. A friss dizájn nem konkurál a régről ott álló épületek sorával, hanem elősegíti azok maradéktalan érvényesülését. Láthatólag ezt tekinti feladatának. Az új építészeti arculat színével, struktúrájával semleges háttere kíván lenni a történeti soproni belvárosnak.


soproni Várkerület rekonstrukciója - építész: Hetedik és Geum Műterem - fotó: Danyi Balázs
4/33
soproni Várkerület rekonstrukciója - építész: Hetedik és Geum Műterem - fotó: Danyi Balázs



A terv sikerét mutatja, hogy a Várkerület mentén működő vállalkozások – éttermek, boltok kávézók, kocsmák és cukrászdák – mintha levegőhöz jutottak volna, a burkolatok elkészülte után azonnal kitelepültek vendéglátó teraszaikkal, fagylaltgépeikkel, árukínálatukkal. Birtokba vették a teret. A külső oldal "Proszit" borozója (ma Tramini Borozó) már akkor kitelepítette teraszát, amikor még a rekonstrukciós munkák a Várkerület mentén javában zajlottak. Ami hasonlóképpen hallható fellélegzéssel járt, az a Mária szobor környékén kialakult széles rendezvényi tér, mely a roppant beszorított helyzetben lévő Fő teret váltotta, kényelmes, áttekinthető teret biztosítva a városi rendezvények számára.


soproni Várkerület rekonstrukciója - építész: Hetedik és Geum Műterem - fotó: Danyi Balázs
18/33
soproni Várkerület rekonstrukciója - építész: Hetedik és Geum Műterem - fotó: Danyi Balázs



„A Soproni Várkerület olyan egyedi, csak a városra jellemző izgalmas városi képződmény, amely komoly identitásképző lehetőséget rejt magában"- áll a Hetedik Műterem pályázatának műleírásában. És a terv hű maradt ehhez az alapvetéséhez. A megújult Várkerület szerencsés példa arra, hogy egy gondolat – koncepció-alkotás – építészeti pályázat – tervkészítés – megvalósítás töretlen munka eredményeként valósul meg. Az elképzeléseket, a város és építész koncepcióját az eredmény igazolja. Ma Sopron többet nyújt, többet mutat meg önmagából annak, aki a falai között él vagy idegenként, akár ismerősként ide látogat.

Kuslits Tibor


1  Boronkai (Bergmann) Pál, Sopron városrendezésének kérdései, Soproni Szemle, IV. évf., 2-3. szám, 1940.


A Beton.hu 'Minden építés alapja' pályázata 2017-ben is várja olyan építésztervezők, belsőépítészek, kreatív alkalmazók projektjeit, valamint egyetemi hallgatók elképzeléseit, akik nem félnek kihasználni a betonban rejlő lehetőségeket, és kreatívan alkalmazzák azt. A pályázat kiírása itt érhető el.

 

Vélemények (3)
bardóczi
2016.08.25.
08:56

A soproni várkerület szabadterei sokáig voltak lelketlenül sivárak. A leglelketlenebbül sivár e térhálózat konkrétan a II. világháború és az ezredforduló között volt, amikor a teret szisztematikusan felzabálta a gépjármű közelekedés és parkolás. Ennek helyén született most egy gyalogos dominanciájú séta- és rendezvénytér, amely a városi életet, a kávézókat, a még valóban megerősödésre (a fatelepítés négydimenzós folyamat) váró fasorokat és zöldfelületeket, utcabútorokat tette előtérbe és egy kicsit visszábbrendezte a motorizációt, helyfoglaló parkolók és e műemléki környezetben indokolatlan forgalmi keresztmetszet helyett ajánlotta fel az utca újrafelosztását és a forgalmi csillapítás mellett városi élet egyéb funkcióinak kielégítését. A hozzászólást olvasva valóban gond lehet a jogosultságokkal. Szerencsére - ahogy ezt a várkerület rehabilitációja is jelzi - ezen a téren vannak néha örömteli változások is. Gratulálok a tervezőknek.

rojan
2016.08.11.
17:00

Kuslits véleményével értek egyet, jelentős eredmény született a Várkerület megújításával. A létrehozott alkotás egyátalán nem faltól-falig kőburkolat, ezt csak a felületes szemlélő mondhatja, hanem városias, megfelelően tagolt térrendszer!Örülök a létrejöttének, különösen azért, mert (az előttem szólóval vitatkozva) építészeti alkotás.Roth János

alfoldi2011
2016.08.11.
15:08

Lelketletlenül sivár, túlkövezett, monoton, árnyékmentes, ötlettelen megoldás. Kár volt a régihez hozzányúlni, az legalább olcsón volt rossz. Ez a "legyen faltól falig kő" primitív ideológia egyik sokadik megvalósulása. Meddig készülhetnek még hasonló borzalmak?

Láthatóan fogalma sincs az építész tervezőnek a városklímáról, a hőszigetről, sőt a klímaváltozásról sem. Ha pedig esetleg rémlik is valami, tesz az egészre? Tehet?

Valószínűen ismeretlen a járdaszélesség méretezés fogalma is. Nem illik ma már ilyen nagy forgalmi sávszélességeket sem tervezni egy patinás belvárosban. A kerékpárosok vonalvezetése sem felel meg a mai kívánalmaknak. A parkolást sem közterületen oldják már meg. Évtizedekkel ezelőtti kottát sikerült csak találni? Vagy ezt rendelte a megbízó? Koncepcionális itt a hiba!

Tévedésből maradt még pár m2 fű, nem kellene azt is lebetonozni? A zöldfelületnek, a parknak, a fáknak láthatóan semmi értéke.

Mi miatt tervezhet egy építész egy ekkora teret? Nincs itt baj a jogosultságokkal? A cipész már elég régóta nem gyárthat fagylaltot! Képeznek az ilyen feladatokra a magyar egyetemeken e feladathoz illő szakembereket is.



 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk