A tervpályázat, mint az építészeti minőség garanciája

Beszámoló a MÉSZ-ben rendezett ÉTE ankétról

A Gáspár Anna vezette ÉTE Építész szakosztály kezdeményezése volt az a nyílt vitadélután 2005. április 21-én a MÉSZ Kós Károly termében, amely az építészeti tervpályázatok körüli anomáliákra próbálta felhívni a figyelmet.

Pásztor József (Építész Kaláka Kft.) ismertette az ÉTE Építész szakosztályának állásfoglalását , amely több pontba szedve kritizálja a jelenlegi pályázati rendszert, és javaslatokat tesz annak megváltoztatására. Szélesíteni kellene a pályáztatandó épületek körét, vagyis minél több épületre írjanak ki tervpályázatot, bevonva természetesen a PPP-ben megvalósuló projekteket is.

A pályázók részéről meghívott Skardelli György (KÖZTI Rt.) véleménye szerint sokkal keményebben kellene fogalmazni, mert hosszútávon az építészeti minőségről van szó. Ugyanazokat a munkafeltételeket kellene a magyar építészeknek is megteremteni, mint a külföldieknek. Hangsúlyozta a nyilvánosság fontosságát, és példaként megemlítette, hogy ma is van olyan nagyobb léptékű közösségi beruházás Budapesten, amelyről semmit nem lehet tudni.

Jordán Péter, a SEM IX. vezérigazgatója szerint a jelenlegi tervpályázati rendszer jelentősen meghosszabbítja a beruházási procedúrát, a kiírás kamarai egyeztetése, valamint a zsűri kiválasztása és maga a bírálás is nehézkes. A közbeszerzési és a tervpályázati eljárások közötti katyvaszban még az sem teljesen világos, hogy a pályázatokat melyik eljárás szerint, mely megnevezett határidőre kell benyújtani.

Péter Annamária (OLÉH vezető főtanácsosa) érdekességként megemlítette, hogy az 1908-as közbeszerzési törvény ma tökéletesen EU-konform lenne. Most azonban leginkább a közbeszerzési törvény 9 pontjából 5 pontban is szereplő tervpályázati eljárás szerteágazó jogszabályi környezetének feltárásával és vizsgálatával vannak elfoglalva. De vannak más tisztázatlan kérdések is, például nem teljesen világos, hogy az építész munkáját hogyan kell értelmezni. Van, ahol az építészeti tervezés része az építési beruházásnak, máshol pedig tervezési szolgáltatásnak tekinti a törvény. A felemás helyzetet tükrözi, hogy a hivatalos állásfoglalás szerint ma a tervpályázat nem közbeszerzés, de a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik. (!)

A Magyar Építész Kamara képviseletében Kaszab Ákos elmondta, hogy a kamara a tervpályázatok esetén nem szabályozó szerepet tölt be, hanem a létező szabályokat alkalmazza. Azt viszont a kamara szabályzata írja elő, hogy a különböző helyzetekben, pályázóként vagy bírálóként hogyan kell a kamarai tagoknak viselkedniük. A tervpályázatok szerepe az elmúlt 15 évben jelentősen megváltozott. Ma sokkal inkább tervek, és nem pénzügyi ajánlatok versenyének kellene lennie. A kamara ugyanakkor ragaszkodik a tervpályázati kiírások és az egész eljárás ellenőrzéséhez, mert nem engedheti meg, hogy a megbízó önállóan válassza ki saját tervezőjét, hiszen közérdeket érintő döntés, hogy hol, milyen funkciójú létesítmény valósul meg.

(p.e.k)