A tervtanács elutasította: Szeged, a Mars tér Szabályozási Tervének módosítása

2008. november 19-én a Dél-alföldi Területi Tervtanács napirendjén szerepelt a szegedi Mars tér településszerkezeti és szabályozási tervi módosítása. A tervtanács a tervdokumentációt véglegesítésre nem ajánlotta.Vásárhelyi Dániel opponenciája a tervről

2008. november 19-én a Dél-alföldi Területi Tervtanács napirendjén szerepelt a szegedi Mars tér településszerkezeti és szabályozási tervi módosítása. A tervtanács a tervdokumentációt véglegesítésre nem ajánlotta.

---

Opponencia

Készült a Dél-alföldi Területi Tervtanács Tervtanács elnökének felkérésére. A tervbírálat alapját a T.T.T. Városépítő Bt. által készített, Takács Máté ügyvezető által számomra e-mail útján megküldött, „ SZEGED MARS TÉR SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA 2008 / TERVTANÁCSI ANYAG " megnevezésű tervdokumentációja képezte. Opponensi munkám során tanulmányoztam Szeged Megyei Jogú Város hatályos Szabályozási Tervét, Helyi Építési Szabályzatát és a tervezési területről készült fotókat, továbbá megtekintettem a helyszínt is.

Kiinduló adatok
Az általam megismert, 34 db A/4 méretű oldalt tartalmazó tervdokumentáció – tartalomjegyzékével ellentétben – nem tartalmazza a „ II. Alátámasztó munkarészek " / „ 2. Kulturális Örökségvédelem " / „ 3.) Környezetalakítási, közlekedési és zöldterület fejlesztési javaslat " / „ 6. Elektromos energiaellátás " / „ 7. Környezetvédelmi fejezet " oldalait. Teljes egészében hiányzik az anyagból a „ III: Terviratok " munkarész. Ezen tervfejezetek és terviratok hiánya, különösen azért fájó, mert ekként a tervben javasolt drasztikus városszerkezeti beavatkozás indokoltságát, örökségvédelmi és környezetalakítási következményeinek tervezői értékelését és annak szakmai alátámasztását, illetve az érintett szakhatóságok azzal kapcsolatos véleményét nem állt módomban megismerni.

Jogszabályi háttér
Az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. évi LXXVIII. törvény ( ÉPÍTÉSI TÖRVÉNY / ÉTV ) 7. § szerint: „(1) A településrendezés célja a települések terület-felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése. (2) A településrendezés feladata, hogy a település területének, telkeinek felhasználására és beépítésére vonatkozó helyi szabályok kialakításával: a) meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlődésének térbeli-fizikai kereteit; b) a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva elősegítse annak működőképességét a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett; c) biztosítsa a település (településrészek) megőrzésre érdemes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti és természeti arculatának védelmét. (3) A településrendezés eszközei: a) a településfejlesztési koncepció, amelyet a települési önkormányzat képviselő-testülete határozattal állapít meg (2. § 27. pont); b) a településszerkezeti terv, amelyet az önkormányzati településfejlesztési döntés figyelembevételével a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki, és határozattal állapít meg (2. § 28. pont); c) a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv, amelyet a településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki, és rendelettel állapít meg (2. § 11. és 20. pont)."

Tervezési program
A T.T.T. Városépítő Bt. ( Településtervező: Takács Máté; Építésztervező: Novák Péter ) által készített dokumentáció, a Település Rendezési Terv módosításának alapjául szolgáló tervezési programról a terv nem tartalmaz adatot. Indirekt utalással szolgál azonban a dokumentációhoz csatolt É-1 jelű beépítési helyszínrajz (Tervező: Novák Építésziroda Kft. ) illetve Helyi Építési Szabályzat kiegészítéseként javasolt „Mars Tér Sajátos Szabályozási Előírásai" című fejezet. Utóbbi dokumentum ugyanis – a településtervezésben felettébb rendhagyó módon – ad.6.) és ad.7.) pontjában már-már szinte szabályozási rangra emeli, az előbb említett beépítési helyszínrajz tartalmát.

A tervezői javaslatról
A terv az előzőekben vázolt sajátos módon igyekszik teljesíteni az ÉTV 7. § (1) szerint meghatározott településrendezési célt: „a települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása". Más kérdés, hogy vajon rendjén való-e, ha a szekér megelőzi a lovat... Van azonban itt ennél súlyosabb, a tervbe vett változtatás tartalmi-formai lényegét, netán törvényességét érintő kérdés is. Az ugyanis, hogy a jóváhagyandó szabályozási tervlap, a beépítési mód és beépítési magasság kérdését oly szorosan köti a csatolt beépítési vázlattervhez, hogy az eleve kizárja a másfajta hasznosítást.

Ha már így „alakult", akkor alighanem jó kérdés egyrészt, hogy a mindenki számára méltatlan szembekötősdi helyett nem volna-e helyénvaló a TRT módosítással együtt az épület terveit is a tervtanács elé tárni, másrészt, hogy az adott helyzetben erre a kiemelten fontos városépítészeti beavatkozásra nem kellene-e nyilvános tervpályázatot kiírni, annak érdekében, hogy végül a legjobb építészeti megoldás kerüljön megvalósításra. (Ha és amennyiben az adott feladatra egyáltalán létezik jó megoldás...)

Végül de nem utolsó sorban úgy általában is joggal merülhet fel a kérdés, hogy hol marad ebben a folyamatban az egészséges piaci verseny, a versenysemlegesség, és a vállalkozások piaci esély egyenlősége?

 

 

De nézzük, mi a helyzet a települési érdekkel, azaz tehát a közérdekkel. Amelynek miben létéről a rendelkezésemre bocsátott terv ugyan nem szól, de amelyet az előzőekben részben már érintettem. A „kiinduló adatok"-nál említett hiányzó munkarészek talán adhatnának némi támpontot, de mit tehet az opponens ha számára ezek nem voltak megismerhetők. Városrendezési, szakmai értelemben azonban 130 éves közmegegyezésen alapuló, triviális közérdeknek kell tekintenünk az 1879-es nagy árvíz után, Lechner Lajos elgondolása alapján megszületett városszerkezetet, amely egységes és igen karakteres sugaras-gyűrűs térbeli rendbe szervezte Szeged város településszerkezetét. Ez a városszerkezeti elgondolás a maga hierarchikus, kitűnően strukturált közlekedési hálózatával és egységes építészeti szemléletével (körútjaival és sugárútjaival, utcáival és tereivel) a múltban és a jövőben egyaránt kitűnően szolgálta/szolgálhatja a város fejlődését. Feltéve, ha tiszteletben tartjuk az alapvető térbeli struktúráit és alapelveit.

A hatalmas Mars tér a nevét a római hadiistenről kapta, mert a nagy árvíz után katonai gyakorlótérnek használták. Később gabona- és állatvásárok voltak itt, s 1931-ben kezdték feltölteni. A tér sokrétű rendeltetése miatt nehezen áttekinthető: a piacot 1950-ben telepítették ide a kiskörútról, a távolsági autóbusz-pályaudvar 1966-ban épült, a vásárcsarnok 1974-re készült el. A Mars tér déli felén tartották egykor a Szegedi Nemzetközi Vásárokat és szakkiállításokat. Az első szegedi "ipartermény és állatkiállítást" 1876-ban rendezték. A Széchenyi tér (és persze az egészen más rendeltetésű Népliget) után Szeged város legnagyobb köztere. Még akkor is igaz ez, ha az itt működő piac korszerűsítése okán, az ismert településrendezési eszköztárból válogatva – sajátos módon – beépítésre szánt területbe sorolták. Ez azonban – a Sing-Sing Disco disszonáns épületét nem számítva – mindez ideig nem okozott ellentmondást, hiszen a piaci funkció okán a terület nyilvános köztér funkciója, agora jellege, szabad látogathatósága megmaradt, annak ellenére is, hogy a terület egy része alacsony beépítési intenzitással és magassággal piaci létesítményekkel beépült.

Nem így a tervezett megoldás mellett. Jelenleg a nagykörútnak, a Párizsi körút és a Londoni körút közötti szakasza urbanisztikai és térképészeti értelemben egyaránt a Mars tér része. A tágas és nagyvonalú tér délkeleti térfalát a körút épületei adják. A javasolt megoldás a teret a körútról magas térfalakkal választja le, csupán egy díszburkolattal fedett keskeny nyiladékon keresztül engedi láttatni. Ekként a tér lényegében elveszíti a körúttal való vizuális kapcsolatát, a területe a felére csökken, így az arányai jelentősen és rendkívül kedvezőtlenül megváltoznak, azon uralkodóvá fog válni a kevés építészeti eleganciát sugárzó Sing-Sing Diszkó és az ide Münchauseni mozdulattal és eufemisztikus indoklással áttelepített autóbusz pályaudvar. (Utóbbihoz utasforgalmi épület sem fog tartozni.) A megváltozott térarányok miatt vizuálisan felnagyítódnak a piac épületei is. Azaz a Mars tér lényegében megszűnik városi köztér lenni, hiszen ami térként még megmaradna belőle, azt a terv hatalmas felszíni parkolóként hasznosítja.

Megállapítható tehát, hogy a terület „rendezése" urbanisztikai és városrendezési értelemben közérdeket nem szolgál, annak legfőbb célja vélhetően a köztér privatizációjának elősegítése. Nota bene a dokumentációhoz csatolt beépítési helyszínrajz szerint ábrázolt kereskedelmi létesítménynek, magyarán mondva bevásárlóközpontnak a belvárosba telepítése. Hogy erre egyáltalán közösségi igény mutatkozik-e, azt kereskedelmi hatástanulmány, illetve nyilvánosan hozzáférhető városi kereskedelempolitika hiányában nem lehet eldönteni. Az azonban bizonyos, hogy az ennek nyomán fellépő súlyos és állandósuló közlekedési konfliktus helyzettel a terv nem számol. Hiszen a szóban forgó létesítmények telepíthetőségét forgalomszámláláson alapuló forgalmi modellezéssel nem támasztja alá. Sőt egyáltalán sehogyan sem támasztja alá. Mi több a dokumentációhoz csatolt közlekedési tervfejezet nem is a bírálat tárgyát képező funkcionális tartalomról, beépítési és szabályozási konfigurációról, hanem az autóbusz pályaudvar áthelyezéséről és a korábban itt tervezett rendezvény-csarnokról szól.

Opponensi összegzés
Az számomra nem kérdés, hogy a közérdek szemszögéből vizsgálva, urbanisztikai, városrendezési értelemben valóban megér-e a város közösségének ekkora áldozatot, ennek a bevásárlóközpont komplexumnak a megépítése...? Szerintem semmiképpen sem. Az előzőekben kifejtett okok miatt, a bemutatott Település Rendezési Terv módosítási javaslat nem segíti a településfejlesztési koncepcióban megjelenő, a település egészére és részleteire vonatkozó jövőkép megvalósítását, nem felel meg az Étv. 8. §-ában megfogalmazott követelményeknek, nem veszi figyelembe a terület- és a településrendezésre, az építészeti és kulturális örökség alakítására és védelmére vonatkozó szakmai követelményeket, nem tisztázza a tervezett területhasználat környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait, és nem felel meg a vonatkozó jogszabályi és szakmai előírásoknak, valamint a szakmai igényesség és szakszerűség követelményeinek sem.

A fenti indoklás szerint a területi tervtanács elé bocsátott Település Rendezési Tervmódosítás jóváhagyását és az azt indukáló bevásárlóközpont komplexum adott helyre telepítését, illetve építési engedélyezését nem javaslom. Indítványozom, hogy a tervtanács kezdeményezze az önkormányzat felé tervpályázat lebonyolítását.

2008. év november hó 12. napján.

Vásárhelyi Dániel építész
szakbíráló

---

Utóirat

A Magyar Köztársaság Országgyűlése ratifikálta és a 2001. évi LXXXI. (81.) törvénnyel kihirdette az a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban való részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Európai Uniós joganyagot, az úgynevezett Aarhusi Egyezményt, amely környezetvédelmi ügyekben a legteljesebb nyilvánosság biztosítását teszi kötelezővé. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény megállapítása szerint nem csupán a természeti környezet, de az épített környezet is védelmet érdemel.

Olyannyira, hogy az országgyűlés, az épített környezet alakításáról és vádelméről szóló 1997. évi LXXVIII. (78.) törvényben részletesen intézkedik a védelem módjáról, leszögezve, hogy „az épített környezet alakítása és védelme során, a közérdekű intézkedéseket és döntéseket megelőzően, illetőleg azok végrehajtása során biztosítani kell a nyilvánosságot és a közösségi ellenőrzés lehetőségét az e törvényben és más jogszabályokban meghatározott módon. Gondoskodni kell az érdekelt természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek megfelelő tájékoztatásáról, és lehetőséget kell adni részükre véleménynyilvánításra és javaslattételre."

Érdemes megfontolni az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának a budapesti SZOT szálló ügye kapcsán kifejtett álláspontját: „Érezhetően növekszik azoknak az eseteknek a száma, ahol érintettként rendkívül sokan írják alá a panaszt mind többször érzékelhető, hogy a hozzánk fordulók úgy érzik, nélkülük döntenek róluk. Ezeknek a panaszoknak a vizsgálatából túlnyomó többségben az állapítható meg, hogy mind a településrendezésben, mind az egyes építési engedélyezési ügyekben sérül a jogegyenlőség. A nagyberuházások környezetében élők érdekeit figyelmen kívül hagyják, tiltakozásukat, különböző technikákkal hárítják el. Riasztó mértékben egyoldalúvá vált a jogok érvényesíthetősége."

Ezzel összefüggésben érdemes tanulmányozni a Budapest Világörökségéért Alapítvány által, a budapesti SZOT szálló ügye kapcsán, az alapítvány ügyféli jogállásának elismerése tárgyában indított perben, a Fővárosi Bíróság által hozott pecedens értékű, friss ítéletet, amely kimondja, hogy: „...a nyilvánosságnak hozzá kell férnie az információhoz, meg kell kapnia a lehetőséget a döntéshozatalban való részvételre, és hozzáférést az igazságszolgáltatáshoz, a környezetvédelmi ügyekben, állampolgárságra, nemzetiségre, vagy honosságra való tekintet nélkül, továbbá jogi személy esetén bejegyzési helyre, illetve tevékenységének központjára való tekintet nélkül."

A mondottak alapján a kérdésem tehát az, hogy ez a jelentős kereskedelemfejlesztés, amely alapvetően átalakítja a Mars tér látványát, így a városkép drasztikus módosítása által, kétségtelenül jelentős hatással van szinte minden városlakó életére, ez ideig vajon milyen nyilvános egyeztetési fórumokat járt meg és vajon milyen eredménnyel...?

---

Szeged, a Mars tér Szabályozási Tervének módosítása
településtervezés: Takács Máté építészmérnök, vezető tervező
építész tervező: Novák Péter építészmérnök