Nézőpontok/Kritika
A Tisza és árvizei - Nem kellene folytatni?
2016.08.03. 08:30
dr. Rigó Mihály legfrissebb tanulmányában a Tisza jövőjét illetően olyan fontos kérdéseket vet fel, mint: milyen lesz a Tisza 50 év múlva? Mit jelent Szeged esetében a "szélsőséges vízhelyzet"? Ezekre és hasonló kérdésekre igyekszik a szerző választ találni.
2016. áprilisában ismerhették meg a szegediek dr. Vágás István és dr. Bezdán Mária könyvét, amelynek előszavából kiderül: létezett korábban már egy hasonló könyv „A Tisza árvizei" címmel. Feltűnik a két cím hasonlósága:
- „A Tisza és árvizei"
- „A Tisza árvizei"
Rigó Mihály felhívta a figylemet a két cím közötti lényeges a különbségre, mivel a beszúrt „és" miatt lényegesen más a két cím jelentése. Míg „A Tisza árvizei" a folyó egy kellemetlen jelenségéről szól, „A Tisza és árvizei" cím nagyobbat merít, hiszen a tiszai árvizek mellett ígér valamit a Tiszáról is.
Az olvasó benyomása azonban Rigó Mihály szerint az, hogy az új könyv ugyanúgy csak az árvizekről szól, mint az első könyv, másként írva: a könyv tartalma nem felel meg a könyv címének. Az olvasónak hiányérzete támad, mely alapján a munka folytatását, egy újabb Tisza-könyv kiadását igényli.
1/2
A föld emlékszik az árvízre - A tanulmányból
A föld emlékszik az árvízre - A tanulmányból
A Mérnök Újság – a Magyar Mérnöki Kamara lapja - 2016. májusi számában cikket írt a Tiszáról dr. Nagy István ny., volt szolnoki vízügyi igazgató, „Előnyök a felmelegedésből?" címmel. Mivel az ő cikke rávilágított azokra a szempontokra, amelyek a Tiszával kapcsolatban fontosak lennének, a továbbiakban dr. Nagy István cikke tekinthető e tanulmány vázlatának.
A szerző e cikket idézi, mert talán így világos lesz az, hogy a laikus mit keresett, és mit nem talált az új Tisza-könyvben. Rigó Mihályt ugyanis szegediként elsősorban a szegedi Tisza sorsa érdekeli.
A laikus szerette volna kiolvasni az új könyvből pl. a Tisza Szeged melletti szakaszával kapcsolatos, mondjuk 50 évre szóló elképzeléseket. Milyennek lesz 50 év múlva a Szeged melletti Tisza a szakemberek szerint? Változni fog valami, vagy minden marad így? Távlatos megoldásnak tartja-e a vizes szakma a nemrég befejezett szegedi mobil gátas megoldást? Meddig lesz vajon elég és főleg mi jön utána? Mit jelent Szeged esetében a „szélsőséges vízhelyzet" előfordulása? Ha ez esetleg még nagyobb árvizeket jelent, mekkorák lehetnek ezek, milyen tetőzési szintek várhatók, mit kell tenni, mire kell felkészülni?
Ezekre a kérdésekre keresi a választ Rigó Mihály új tanulmányában, amely teljes terjedelmében csatolmányként és az alábbi linken elérhető.
22:06
A magyar vidék valósága: árvíz-belvíz-aszály játék a folyószabályozás egyik következményeként. Most épen a belvíz, de lehet, hogy 2 hét múlva már az aszály! Ezt mitől lehet vízgazdálkodásnak nevezni?
http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/belviz_boritja_szeged_kornyeket_nezze_meg_madartavlatbol_-_video/2554524/
A vízügy minden évben előadja: x darab szivattyú szivattyúz neponta y órán és az alatt z m3 vizet nyom valahová. De az eredény ennek ellenére csak az, ami az előbbi kisfilmen látszik.
http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/ha_nem_a_belviz_akkor_a_szarazsag_a_gond_most_nincs_penz_a_homokiak_csatornajara/2554441/
A hattyúk tava:
http://www.delmagyar.hu/jegyzet/hattyuk_tava/2554413/
https://www.google.hu/search?q=belv%C3%ADz&rlz=1C1GGGE_huHU513HU513&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwiCpoycv4jaAhXCzRQKHW-6D_kQ_AUICigB&biw=1680&bih=772#imgrc=Vx4ejnTDfRlBSM:
Megyünk Európába! Azért ehhez képest kissé mintha mások lennének a fővárosi gondok!
https://www.google.hu/search?q=belv%C3%ADz&rlz=1C1GGGE_huHU513HU513&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwiCpoycv4jaAhXCzRQKHW-6D_kQ_AUICigB&biw=1680&bih=772#imgrc=HiEqO6djomEwGM:
A 17-es sándorfalvi metró, még lift nélkül!:
A sándorfalvi (belvíz)tengerpart:
http://www.delmagyar.hu/kepek/ellehetetleniti_az_eletuket_a_borzalmas_allapotban_levo_sandorfalvi_foldut/2057221/3270575/
MAJD MEGOLDJA A NAP ÉS A SZÉL, AMIT A TEHETETLEN VÍZÜGY KÉPTELEN!
14:48
"Alig jut víz a Marosba: harminc víztározó működik a román szakaszonNagyon alacsony a Maros vízállása, hozama hétfőn épp megfelelt a 2004-es magyar-román egyezmény minimumértékének. Mi lesz, ha nálunk is, odaát is elkészül az új öntözőberuházás?
A medernek körülbelül a hetven százalékát majdnem száraz lábbal járhattam be, gumicsizmában – mondta Viseráczki András makói természetfotós, aki a cikkünk mellé tett képet készítette a közelmúltban.
Azt, hogy nyaranta azért extrém alacsony a Maros, „mert Romániából egyre kevesebb vizet engednek le rajta", „és ebből előbb-utóbb gubanc lesz", lehet hallani a folyóparton beszélgetve.
Kozák Péter, az Ativizig igazgatója is elmondja, hogy az utóbbi évtizedek vízjárását a romániai víztározók nagyon befolyásolták. A Maroson mintegy 30 tározót használnak, többségüket elsősorban villamosenergia-termelésre. „Ezek üzemeltetésének hatása főleg a kisvizes időszakban jelentkezik látványosan" – fogalmaz az igazgató.A két kormány 2004-ben egyezményt kötött a határvizek védelméről és a fenntartható hasznosításról. Ebben azt is megszabták, hogy kisvizes időszakokban a minimális vízhozam másodpercenként 32,10 köbméter legyen legalább a makói szelvényben. E héten szeptember 18-án, hétfőn mínusz 114 centiméteres – rekordalacsony – vízállásnál másodpercenként 35,1 köbméteres vízhozamot mért az igazgatóság.
Az alacsony vízállással – a használat szempontjából – az az egyik probléma, hogy egy esetleges szennyeződés nagyobb kárt tud okozni az élővilágnak. A másik gond az, hogy nehéz öntözni. Van olyan kiépített szivattyú, amelyet ilyenkor nem tudnak használni. A Maros mellett most is előkészítenek egy öntözési beruházást, de lehet tudni, hogy a romániai szakaszon is terveznek ilyet. Információink szerint vita van a szakmán belül arról, érdemes-e csak a Marosból locsolni ezen a vidéken, nem célszerűbb-e inkább két vízbázisra építeni, és szükség esetén a Tiszából is vezetni öntözővizet."
"A Maros 749 kilométer hosszú, ebből 698 kilométeren Románia területén kanyarog, 22 kilométeren határvíz. Magyarországnak tisztán 29 kilométer jut belőle. Vízgyűjtő területe 30 ezer 137 négyzetkilométer – ebből 2432 négyzetkilométer terül el Magyarországon."
MIÉRT ÁMÍTJUK MAGUNKAT, HOGY SOK A VIZÜNK? LÉTÜNK JÓRÉSZT SZOMSZÉDAINK JÓINDULATÁN MÚLIK MA IS! ŐK PEDIG NEM ERRŐL A TULAJDONSÁGUKRÓL ISMERTEK. MIKOR KEZDÜNK TENNI A FÜGGŐSÉGÜNK CSÖKKENTÉSÉÉERT?
http://www.delmagyar.hu/mako_hirek/alig_jut_viz_a_marosba_harminc_viztarozo_mukodik_a_roman_szakaszon/2533291/
13:11
Tisztelt Rigó Mihály!
Egy másik, szintén nem-csak vízügyes koncepció a helyzet megoldására:
http://elotiszaert.hu/bovebben.php?id=1420
Szeged esetében ezek szerint nem árapasztó csatornára (és persze semmi esetre sem magasabb gátakra!) lenne szükség hanem a víz ki- illetve visszavezetésére pl. 1) a dóci laposra, ami ma is látható belvizes terület 2) Szeged fölött ki, a szintén mai is látható mai Fehér-tavon, Maty-éren és az épp elférgesedő holtágakon át vissza a Tiszába.
A probléma ugyanaz, ami Szegeden elviselhetetlen nyári klíma és milliárdokat fölemésztő árvízi kitettség, az az Alföld "vidéki" részén az aszály és a belvíz váltakozása és az állandó mezőgazdasági válságok.
Kíváncsi vagyok, összeérnek-e valaha ezek az alternatív koncepciók, de attól tartok addigra már késő lesz. Pedig ezt az egészet csak együtt szabadna kezelni, nincs külön vízügyi és külön mezőgazdasági stb. probléma ahogy külön szolnoki és szegedi sincs.
Szegeden ez a kérdés jelenleg senkit sem érdekel, pláne nem a döntéshozókat, pedig annyit megérné elszórni egy tanulmánytervre, mint mondjuk a tram-trainére... aztán kiderülne, melyik éri meg jobban...
Elképesztő mennyiségű vizet pazarlunk el, ami az egyetlen igazi természeti kincse ennek a vidéknek.
Egy kis kiegészítés az első képhez: a táj nem az árvízre, hanem a folyó természetes viszonyaira emlékszik!
Üdvözlettel:
egy szegedi
19:30
@szegedi_érdeklődő: Kedves Érdeklődő!
Köszönöm a véleményét!
Kérem, tessék szíves megnézni a dolgozatomat! Én ezt írtam: "A táj emlékszik a folyóra!"
Amit tetszik írni: "nem árapasztó csatornára (és persze semmi esetre sem magasabb gátakra!) lenne szükség hanem a víz ki- illetve visszavezetésére".
Az egyes változata az a mindszenti árapasztó tározó, melyet tudtommal terveznek. A második az nem más, mint árapasztó csatorna, csak éppen Szegedtől nyugatra. Ez a változat nem tudna mit kezdeni a Marossal, mely Szeged nagy gondja tud lenni.
Ne tessék elefelejteni, hogy Szegeden nem elég az északról jövő árvizet valahogy kezelni, hanem a Duna visszaduzzasztása is kártékony lehet. Annyi tározó pedig a világon sincs, amenynibe a Dunából jövő víz beférne. Az árapastó csatorna fogadni tudná ezt is, ráadásul nem a szegedi Belvárosban és a mainál jóval szélesebb hullamámtérrel egy árapasztó csatorna mentén.
Köszönöm a tanulmánytervre vonatkpozó javaslatát. Igaza van: ez ma itt senkit sem érdekel.
Fontosnak tartom annak felismerését is, hogy az árvíz időszaki kapacitáshiány. A kapacitáshiányt pedig a kapacitás növelésével oldják meg, és nem csak a vízügyben!
RM
17:15
Nem a vízügyi szakma végezteti ezt a munkát?
"Óriási összeget, mintegy 16 milliárd forintot igénylő beruházás zajlik a Tisza-meder és a hullámtér vízszállító képességének a helyreállítása érdekében a szolnoki vasúti híd és Kisköre közötti szakaszon. A beruházást európai uniós támogatással végzik. A vízügyi szakma szerint ugyanakkor a mederrendezés hibás koncepción alapul, s a céllal ellentétesen károkat okoz."
"... egyenesen alapvető szakmai hibának tartják, hogy először a Tisza középső részén gyorsítják fel a víz lefolyását, rávezetve az árvizet az úgynevezett szolnoki szűkületre, illetve az alsóbb szakaszokra, ahol nem képes eléggé gyorsan áramlani a folyó, s a felgyorsítva odavezetett árhullám fokozza az árvízveszélyt. – Ha már csinálják, az ilyen lefolyásgyorsításokat logikusan a legalsó folyószakaszokon kellene kezdeni – jegyezték meg a szakemberek.
Nem ugyanígy kezdődött annak idején az 1879-es szegedi nagyárvíz is?
Erre mondják a vidékiek, hogy: na, brávó!
"Szerintük az is hibás, felesleges és pénzpazarló lépés, hogy a tervek szerint a folyó árterében kiirtják az őshonos növényzetet, hogy a víz gyorsabban átfolyhasson. Eközben általános tapasztalat, hogy a kipusztított növényzet helyére néhány hónap leforgása alatt többnyire nem őshonos fajokból új növények nőnek, ráadásul sűrűbben, mint a korábbi vegetáció. Emiatt jobban lassítják az árhullámok levonulását, mint az eredeti növénytakaró. A beavatkozás miatt az árteret benépesítő élőlények sokasága is sérül. Vagyis a forintmilliárdok elköltése nem hoz semmi eredményt, inkább károkat okoz."
"A beruházás védett, úgynevezett Natura 2000-es területeket is érint, s a beavatkozás környezetvédelmi engedélyezése még nem zárult le. Értesüléseink szerint a programot finanszírozó Európai Unió részéről a közelmúltban egy bizottság vizsgálta a projektet. Egyes szakértők úgy vélik: nem kizárt, hogy a program végrehajtása körül tapasztalt visszásságok miatt az EU végül leállítja a mederátalakítási munkálatok támogatását, s akkor az adófizetők állják majd a több szakember által elhibázottnak tartott beavatkozások költségeit."
http://mno.hu/gazdasag/valojaban-siralmasan-teljesit-a-mezogazdasagunk-1379145