A Várkertbazár rekonstrukciója. A Mányi Stúdió terve, 1996

Elvi építési engedély kivonata. Várkertbazár tervpályázat.

Elvi építési engedély kivonata

Részlet a kivonatból. A teljes szöveg pdf-ben csatoltan olvasható.

A kitűzött cél

A Várkertbazár építészeti együttese a Világörökség része, helyreállítása nem tűrhet további halasztást. A jelenlegi leromlott állapotán teljes értékű rekonstrukcióval kell segíteni. A háborús sérülések, a karbantartás hiánya, az átépítések ellenére a revitalizáció a meglévő állapot és hiteles eredeti dokumentumok alapján végrehajtható. A park alsó része áldozatul esett ugyan az átépítéseknek, de az eredeti Ybl-koncepció a javasolt megoldásokkal ötvözve helyreállítható. Ezzel újraképezhető az építészeti együttes és kert harmóniája, a Várkertbazár nevében is hordozott egysége.

 

 

A Várkertbazár megmentésére irányuló korábbi kísérletek olyan magasépítési tevékenységet irányoztak elő, amely a történelmi környezetben megengedhetetlen. Javaslatunk lényege az, hogy a tervezett megoldás "felépítményei" kertépítési eszközökkel követhetőek legyenek, ugyanakkor a teljes rekonstrukciót segítő üzleti hasznot is prognosztizáljanak. A javasolt térszín alatti beépítés mintegy átvállalja az építészeti együttes megmentéséhez szükséges mélyépítési feladatokat, a

• tereprendezés és kertépítés
• közműépítés és
• vízelvezetés munkálatait.

Egyben fedezetet biztosít a folyamatos karbantartási költségekhez. Az ugyanis túlzás nélkül rögzíthető, hogy a jelenlegi lakás- és műterem bérlemények 8-15 Ft/m2 bérleti díjai semminemű karbantartására nem nyújtanak fedezetet. Ezek a bevételek a nyilvántartási, adminisztratív és kezelési költségeket sem egalizálják.

 

 

A rekonstrukciós javaslat ismertetése

A teljeskörű műemléki-építészeti rekonstrukció keretében a meglévő épületrészek funkcionális újraértékelésén kívül a feljárórámpák és a baloldali bazársor mögött, a térszín alatt új felülvilágított terek létesítését tervezzük. Ezek felett - a felülvilágítók körül - rekonstruálható az egykori, Ybl által kialakított kertrendezési koncepció, mely valaha az épületek szerves folytatását képezte.

Az így bővített épületegyüttesbe az alábbiakban részletezett módon minőségi szolgáltatások telepíthetők olyan megoldással, amely kihasználja a jelenleg hasznosítatlan, vagy alulhasznosított kapacitásokat. Javaslatunk egyszerre nyújt megoldást a komplexum eredeti, királyi várkert jellegének megtartására, a területen több, mint egy évszázada élő tradíció korszerűsített formában való továbbélésére valamint olyan új, turista és üzleti forgalmat is vonzó létesítmények telepítésére, melyek nem bontják meg a terület eddigi - világörökségbe illeszkedő - építészeti harmóniáját új, térszín feletti építményekkel.

Annak hangsúlyozásával, hogy a Bazársor, a Várkert és a csatlakozó bérházak összefüggő építészeti egységet képeznek és tervünk ennek alapján készült, komplex rekonstrukciós javaslatunkat a megvalósíthatóság ütemezhetőségét tekintve négy szakaszra bontottuk. Ezek inkább technikailag tekinthetők elkülöníthető tevékenységek, mintsem időben is elszakadva egymástól. Szakaszolt kivitelezés esetén az alábbi sorrend követése indokolt, így ugyanis az egyes épületrészek a későbbi ütemek megépülése előtt is zavartalanul működhetnek. (Természetesen ez nem zárja ki az egyszerre történő megvalósítás lehetőségét vagy az egyes építési ütemek időbeli összevonását sem.)

a.) A feljárórámpák, a pavilonok és a bazársor rekonstrukciója.

Az épületegyüttes középső ("kerti") részének - mivel egyes elemei nehezen szétválasztható egységes egészet alkotnak - egyszerre történő rekonstrukciója kívánatos.

A jobb-, és baloldalon elhelyezkedő bazárhelyiségekben az épületkomplexum felépülte óta - több, mint száz éve - szobrászműtermek működnek. E tradíció megőrzését piaci bérleti feltételek mellett lehetségesnek tartjuk. Egyes - felszabaduló - szobrászműtermek helyén régi míves szakmák műhelyei és üzletei helyezhetőek el. Kiegészülhet ez műtárgy-kereskedelemmel és az idegenforgalmat ellátó szolgáltatásokkal. A nagy belmagasságú helyiségek részbeni galériázásával elérhető, hogy az utcáról belépve rendezett, a turistaközönség felé is nyitott bemutató - árusító térrészek alakuljanak ki.

 

 

Ebben az ütemben állítandó helyre az északi pavilon elbontott lebegő körlépcsője is, mely újra lehetővé teszi a közvetlen feljutást a Déli kortinafal lépcsősorára a Budai Dunakorzóról, valamint megközelíthetővé és bemutathatóvá válik az ún. Vízhordó lépcső is, amelynek felső részéből nyíló kazamata kőtárként hasznosítva igazi turistalátványosság lehet. A lépcsőrekonstrukció eredményeképpen itt is helyreáll a kapcsolat a Vártkert és Öntőház udvar között. Megteremthető az átjárhatóság a felső zárt kertekig.

A déli terempavilon és a Gloriett földszinti részének rekonstrukciójánál figyelembe kell venni, hogy ezen épületrészeken keresztül történik majd a térszín alatti épületrészek megközelítése (Lépcsőpavilon). A teljes építészeti rekonstrukció mellett ennek az ütemnek hangsúlyos részét képezi a rámpák és az egyes épületrészek teljes homlokzati rekonstrukciója, beleértve az összes külső és belső szobrászati díszítmény és díszítőfestés helyreállítását is.

A feljárórámpák, a déli terempavilon és a baloldali bazársor mögött - a bérházakkal megegyező mélységben - háromtraktusos, kétszintes (galériás), természetes fénnyel felülvilágított térszín alatti beépítés alakítható ki, az itt lévő földtömeg kiemelése és az Ifjúsági Park bántóan idegen felszíni épületeinek bontása után.

E térsor megközelítése az Ybl Miklós tér felől a déli pavilon és a Gloriett meglévő földszinti helyiségein keresztül történik, melyek egy-egy felülvilágított, reprezentatív kiképzésű aulába nyílnak. A Gloriett földszintjéről íves lépcsők vezetnek fel közvetlenül a várkertbe, egy újabb kapcsolatot nyitva meg az Ybl Miklós tér sétánya és a Várkert sétányai között.

A hosszirányú galériás terekben különböző idegenforgalmi és vendéglátó szolgáltatások (étterem-söröző-kávéház-fagylaltozó), magas színvonalú műtárgy- és ékszerkereskedelem helyiségei, minősített népművészeti és divatüzletek helyezhetőek el. A vendéglátóhelyeket ilyen funkció esetén az új beépítés földszintjének déli végén kiépített konyhaüzem szolgálja ki, a belső oldalon teljes hosszban végigfutó szervizfolyosón keresztül.

Az új bővítmény mellékfunkciói a csatlakozó meglévő építményekben helyezhetők el, illetve a gépházak további térszín alatti bővítményként jelentkeznek. Ezek a területek a befektetési szándék ismeretében növelhetők. A gépházak friss levegő vétele a hegy felöli angolaknákon, a romlott levegő eltávolítása a csatlakozó épülettesteken keresztül, a főpárkányok szintje felett történik. Ennek eredményeképpen a teljes területen nem kell számolni technikai rendeltetésű objektek megjelenésével. Ybl Miklós a bazárok mögötti mellékhelyiségek kiszellőzését a pergolákat tartó téglapillérek belsejében oldotta meg. Ezek újraképzése természetes megoldásként adódik.

A térszín alatti beépítés kereskedelmi haszna fedezetet nyújt a történelmi együttes rekonstrukciójához, fenntartásához és önmagában kiváltja a támfal szigetelésének és a szivárgórendszer helyreállításának többletköltségeit. Javaslatunk lényege, hogy a történelmi épületegyüttes rekonstrukcióját jelentős részben befektetői tőke finanszírozza.

b.) A csatlakozó épületek rekonstrukciója

A bazársorhoz kétoldalról bérházak - egykor az udvari gárdisták szállásépületei, lakásai - csatlakoznak, nagyjából azonos homlokzattal, de a terepadottságokból adódóan is eltérő belső kialakítással (Ybl Miklós tér 2, 5). A 5. sz. házhoz csatlakozó lakóépület - melynek homlokzata eltér az előzőektől - ugyancsak az épületkomplexum része. Ez utóbbi épületben (Ybl Miklós tér 6.) kis szálloda, vagy apartmanház alakítható ki, belső udvarának fedett, átriumszerű kiképzésével.

A 5. sz. házban, mely szemben található az egykori Várkert Kioszk épületében elhelyezett Casinoval, idegenforgalmi funkció elhelyezését javasoljuk. Az utca felé két-, az udvari szárnyain egytraktusos épület belső udvarának üvegtetővel való lefedésével itt is átrium alakulhat ki : a földszinten a közönségforgalmi rész, az emeleti szinteken az adminisztráció helyezhető el. De működhet a két épület belső kapcsolattal összevont szálloda, vagy apartmanház rendeltetéssel. A 2. sz. épület - alaprajzi adottságait tekintve - vegyes funkciók befogadására alkalmas: szálloda, exkluzív bérirodák, kereskedelmi képviseletek helyezhetők el itt.

 

 

Homlokzati vonatkozásban e házaknál is az eredeti állapot teljes rekonstrukciója a cél, az 5.-6. sz. épületek Várhegy felöli vakkereteinek részleges megnyitásával.

A térség bőséges gyógyvízvagyonnal rendelkezik, ezért a vizsgálódás kiterjedhet az építészeti együttes gyógyászati-balneológiai ellátást célzó hasznosítására is, a szálloda- és kereskedelmi funkciók bevonásával. Az előzetes vizsgálatot a gyógyvízellátásra vonatkozóan elvégeztük.

c.) Kertrendezés - a Keleti Várkert rekonstrukciója

Az előző pontban leírt térszín alatti beépítés felett rekonstruálható az egykori Várkert eredeti, Ybl által tervezett struktúrája. Mivel ez igazodott az előtte elhelyezkedő építmények fő alaprajzi tengelyeihez, így a térszín alatti helyiségek felülvilágítói - a földfeltöltésbe kerülő, gazdag és igényes kertkultúrával körülvéve - szervesen beilleszthetők ebbe a rendszerbe.

A Gloriett földszinti fogadóteréből felérkező íves lépcső kijárata az egykor volt kerti grotta helyén, annak formavilágát idézve alakítható ki. A Szarvas és Clark Ádám terek közti gyalogostengely újbóli megnyitása révén az Öntőház utcai udvar is szervesen fog az előzőekhez csatlakozni. Ide - az északi bazársor feletti teraszra is lehúzódva - idegenforgalmi kulturális programok telepíthetőek. Ez a terület alkalmas szabadtéri előadások rendezésére is. Itt alakítható ki a Szabadtéri Játékok Tere. Az udvar Öntőház utcai kapuja mellett a nagyközönség részére is bemutatható kőtár alakítható ki, nyitott-fedett megoldással.

Az egykori Ifjúsági park helyére tervezett, az előzőekben említett kertrekonstrukcióhoz a Déli rondella és a Szarvas tér irányában csatlakozó kertrészeknél a jelenlegi struktúra megtartása, feljavítása a cél. E területnek a Keleti Várkerthez történő csatlakoztatására, "zökkenőmentes" átjárhatóságára ad javaslatot mellékelt helyszínrajzunk.

Mányi István
építész tervező