Közélet, hírek

A városligeti hatástanulmány elemzése - II. rész

1/1

?>
1/1

A városligeti hatástanulmány elemzése - II. rész
Közélet, hírek

A városligeti hatástanulmány elemzése - II. rész

2014.09.12. 09:44

Cikkinfó

Szerzők:
Pákozdi Imre

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Vélemények:
2

Dosszié:

Elkészült és nyilvánosságra került a Liget Budapest projekt kapcsán megrendelt hatástanulmány, melyet Pákozdi Imre alapos írásban veséz ki.

A cikk előzménye

4. Külföldiek és magyarok

A 2013-as intézményi látogató- és látogatás-számok a tanulmány szerint a következők: ma kb. 1,4 millió látogató kb. 3,5 millió látogatást tesz a most ott található intézményekben (ld. 89. és 88. old.). Ennek a 3,5 millió látogatás-számnak alig negyede, tehát 870 ezer esik a múzeumokra, háromnegyed részben a „városi parkon" kívül eső Szépművészetire és a Műcsarnokra.

A külföldiek látogatásai országos szinten a múzeumlátogatások 15%-át teszik ki (ld. 25. old.). A mai városligeti múzeumokban, a tanulmány által megadott, intézményenkénti aránnyal és látogatásszámmal súlyozott átlagos arány 23%. Ha tekintetbe vesszük a látogatások túlnyomó többségét adó Széchenyi Fürdőt, a Nagycirkuszt, a Műjégpályát és az Állatkertet, a külföldiek aránya 18%.

Eszerint a 3,5 millió városligeti intézménylátogatás 18%-át, tehát 630 ezret abszolválták külföldiek.

Szűkítve a kört, a külföldiek által a Liget múzeumaiban „teljesített" látogatások száma a 870 ezer 23%-a, tehát 200 ezer.

A fenti számok és arányok azért fontosak, hogy ellenőrizhessük a tanulmány keresletszámításának külföldi látogatások számára és arányára tett jósló becsléseit.

A külföldiek intézmény-látogatásai ugyanis a 87. oldalon látható táblázat utolsó sora szerint 2019-re alaposan megszaporodnak. Ha eltekintünk attól, hogy e két sor feliratozása a tanulmányban megcserélődött (a vezetői összefoglalóban már jól szerepel), akkor is furcsa a változás:

Intézmény-látogatók Intézmény-látogatások

1 284 500 (55%)
4 100 000 (69%)
Külföldi1 060 000 (45%)1 810 000 (31%)

A fenti, 2019-re jósolt számokhoz számos feltételezésen keresztül jut el a tanulmány, amelyekről a 84-88. oldalon olvashatunk. Ezeknek becsült mértékét, a „megszerzési aránytól" kezdve a „Liget miatt érkező külföldi látogatón" keresztül az „egy látogatás során felkeresett intézmények átlagos számáig", nem indokolja. A lényeg az eredmény: az, hogy a fenti, 18%-ról 31%-ra jósolt aránynövekedés a 2013-as tényszámok és tényleges arányok tükrében irreális. Ugyanígy hiteltelen a külföldi látogatók látogatásszámának becsült növekedése is: a teljes látogatásszám 3,5 millióról 5,9 millióra növekedésével szemben – ez 68%-os bővülés - a külföldiek látogatásszáma 630 ezerről 1,8 millióra, tehát 185%-kal, majdnem háromszorosára nőne… Na ne.

Ezen a ponton kitérek annak a következményeire, hogy az alapadatok ingatag lábakon állnak. Mert az kevéssé befolyásolja a kalkulációkat, hogy a tanulmány a magyar múzeumok látogatottságát 10 millióban adja meg, miközben az a KSH szerint 2013-ban 9,1 millió volt. Fontos viszont, hogy a Városliget látogatottságának adatait a Corvinus Egyetem Kert- és Szabadtértervezési Tanszékének „A Városliget parkhasználati felmérése 2014 – Tavasz" c. anyaga - amely ugyancsak a Városliget Zrt. megrendelésére született - a tanulmány 89. oldalán olvasható 3,4 millió helyett 5,2 millióra teszi. Ez a különbség nem befolyásolja az intézményi látogatásszámok 3,5 milliós értékét és a belföldi/külföldi arányt sem; ez ui. minden bizonnyal a pénztári kikérdezéseken nyugszik. Viszont arra a fontos tényre utal, hogy a Városligetet pusztán napi sétára, pihenésre használók köre még annál is nagyobb, mint a felmérés őszi adatfelvételei alapján gondolható volt. Tanulságos egyébként, hogy ennek a közpénzből készült, közcélú felmérésnek sajnos csak a vezetői összefoglalója érhető el.

Sajnálatos továbbá, hogy a 84-88. oldalon közölt feltételezések és arányszámok ingatagsága miatt (amit a külföldiek arányának 2019-re jósolt irreális növekedése mutat), a Baán László által korábban, még a tanulmány elkészülte előtt, több változatban említett „egymillióval több turista" kijelentés igaz vagy hamis volta sem vezethető le a tanulmányból.

5. Pénz, pénz…

A fenti, hatalmas külföldi látogatószám „jól jön" a Ligetben (pardon, a Liget kapcsán – erre még visszatérünk) 2019-ben, a látogatók által elköltött összegek becslésekor. A költési statisztika ui. azzal számol, hogy míg egy budapesti látogató egy látogatásakor 4350 forintot, egy környékbeli pedig 4500 – 12 500 forintot költ, addig egy külföldi 20 – 60 ezer forintot hagy itt alkalmanként. Ennek eredményeként alakul ki a formás, a 2019. évre jósolt 50 milliárd forintos, a Liget kapcsán jósolt bevétel. Amelynek majdnem kétharmadát (61%-ot) a külföldiek adnák össze. A budapestiek és a közvetlen környék lakóinak költései – az egyszerű parklátogatóké és azoké, akik bemennek valamelyik intézménybe – mindössze 26%-ot tennének ki.

A Liget kapcsán – ez tehát nem a Ligetben történt költést jelenti, hanem a Liget meglátogatásával összefüggésben kiadott pénzt. Ami a csak a Ligetért ideérkező külföldiek esetében 60 ezer forintot, a „csak úgy" erre járó, de a Ligetet meglátogatók esetében ennek harmadát, 20 ezret jelentene. Persze, ebben benne van a szállásköltség, a helyi közlekedés, az étkezés. Ez a számítási módszer elvileg helyes; egy ilyen beruházás hozadéka nem a jegypénztáraknál dől el, hanem - legszűkebben véve is - budapesti léptékben kalkulálható, de indokolt a GDP-alapú szemlélet is.

Ezzel együtt erős túlzásnak tartom a 2019-re jósolt, 49,13 tehát majdnem 50 milliárdos nemzetgazdasági szintű bevételt. Ennek nagyságát a külföldiek látogatásainak irreális száma „dobja meg". Márpedig ez az évi 50 milliárd döntő a működési és a megtérülési mérlegben is, hiszen az un. „multiplikátor-hatás" szorzójával felszorozva (ez a turizmusban 2,01) még a működtetéshez szükséges importált eszközök előzetes levonása után is 91 milliárdos nemzetgazdasági szintű bevételt eredményez. A hatástanulmány szerint ennek egyharmada a GDP-hez hozzáadott érték. Az összes adó- és járulék pedig, amit ennek a 91 milliárdnak a megtermelése után az állam beszed, évi 21 milliárd forint.

Mindez gyönyörű, és a működtetés 10. évében esedékes megtérülést ígér. De – javaslom - ezt ne vegyük készpénznek és nem csupán a bevételi adatokkal kapcsolatos, fentebbi kételyeim miatt. A tanulmányban ugyanis nem szerepel az intézmények és a park felújítására évente félreteendő tartalék, magyarán az értékcsökkenés, valamint a tőke költsége és törlesztése. Márpedig nemzetgazdasági szinten ez a beruházás kölcsönfelvételből valósítható meg, és ne feledjük, hogy az ország GDP-arányos adósságrátája 84% fölött jár. Visszatérve a kalkulációra, nem kívánom a fentebbi, láthatóan számításon kívül maradt tételeket megsaccolni, de ha összességükben nem tolják ki legalább öt évvel a megtérülést, akkor igen ügyesek a finanszírozás szervezői és a Városliget felújításért felelős gazdái.

6. Pénz…?

Igen, az is. De miközben árgus szemmel figyeljük a köz bugyellárisában – akár közcélra is - nagystílű gyűjteményezést folytató törekvéseket, ne feledjük: itt a tét fontosabb. A jelen elemzés első részében, az esettanulmányoknál említett „érték-mérleg" egyik oldalán ugyanis a zöldterületekben igen szegény VI., VII., XIII és belső XIV. kerület lakóinak életminősége, valamint egy kétszáz éves, beállt közpark megőrzése áll. A másik oldalon egy muzeológiai és szórakoztatóipari szempontból – helyszíne és belső arányai miatt – elhibázott koncepció, amelynek megalapozó hatástanulmánya, készítőinek minden erőfeszítése ellenére, több, mély sebből vérzik.

Pákozdi Imre

 

 

Vélemények (2)
verkli
2014.10.22.
14:07

Úgy tűnik, hogy megduplázódott azoknak a száma, akik elolvasták ezt a tanulmányt, már ketten vagyunk.

Néhány megjegyzésem van a nemzetgazdasági bevétel és megtérülési számításokkal kapcsolatban. A 88. oldali grafikonon látható, hogy a tervezett létesítmények milyen csekély mértékben járulnak hozzá a bevételekhez. Ennek ellenére a megtérülési számítások során nem csak az új létesítményekkel, de a teljes Városliget által generált bevételekkel számolnak, vagyis a bevétel rovatban szereplő összeg 90-95%-át nem az új létesítmények, hanem a meglévők termelik. A a 99. oldalon található megtérülési becslés csak egy látványos grafikon. Ha mondjuk a Veszprémi Állatkert nemzetgazdasági hatásait is szerepeltették volna a bevétel oldalon, a megtérülési ráta még kedvezőbb lehetne. Nem tudom, hogy kell-e megtérüléssel foglalkozni egy kulturális beruházás esetén, de ha ilyen módon teszik, akkor a az összes, a tanulmányban szereplő becslés és számítás megkérdőjelezhető; és a projekt elhibázott, mert megalapozatlan.

Pákozdi Imre
2014.09.16.
07:41

A Corvinus Egyetem Parkhasználati Felmérésének vezetői összefoglalója innen tölthető le: http://www.ligetbudapest.org/media/doc/33_varosligeti-parkhasznalat.pdf 

Új hozzászólás

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk