Nézőpontok/Kritika

A vélemény nélküli Magyar Mérnöki Kamara

1/1

Hirdetés
?>
1/1

A vélemény nélküli Magyar Mérnöki Kamara
Nézőpontok/Kritika

A vélemény nélküli Magyar Mérnöki Kamara

2017.02.17. 13:14

"Szeretném elérni, hogy a mérnököket méltó, egyenrangú, segítő partnernek tekintsék, ráadásul a zászló színétől függetlenül." - vallja dr. Rigó Mihály, aki írásában a Magyar Mérnöki Kamara és egyéb mérnökszervezetek mindenkori politikai hatalomtól való "függőségének" megszüntetésére keres megoldást. 

Tényleg ne tegyék ezt velünk? – mert különben mi lesz? Megteszik, mert megtehetik. Ezt érezhetik a vágóhíd bejárati ajtaja előtt, levágásuk előtti utolsó pillanatban, a kiszolgáltatott betereltek. Van ellene bármilyen fegyverünk?
Nincs! Ma nincs! A 2013 decemberén megjelent Mérnök Újság vezércikkében Barsiné Pataky Etelka, a MMK elnök asszonya, írja: "Nem értjük, miért nem kérdeztek, kérdeznek meg." Nos, egyszerű a válasz. Az a gyanúm, hogy az MMK sem a társadalomnak, sem a politikumnak nem létezik. Még a VEKE ismertsége is nagyobb a miénknél.

A MMK a társadalom izgalmas, elemi kérdéseiben nem nyilvánult, nem nyilvánul meg, azaz nem formálja, fogalmazta meg ezekben a fontos ügyekben a hazai mérnök társadalom véleményét. Nincs az MMK honlapján egy állandó rovatunk, ahol a kamara állásfoglalásai lennének olvashatók. Véleményünket soha nem vittük a média elé.

Valami miatt a Kamara vezetése felháborodását a tagság felé irányítja? Talán a tagság döntött így? Felháborodásunkat nem a számunkra hátrányos döntést hozó felé kell artikulálni? Nem volt szavunk az ún. privatizációkról, a nemzeti vagyon elkótyavetyéléséről, az államadósság, az önkormányzati adósságok felszaporításáról, nem fájlaltuk az ipar krémjének (GANZ, MOM, ORION, IKARUSZ stb.) megsemmisítését, felszámolását. Velük a munkakultúrájukat, a töménytelen csodálatos mérnöki munkát.

Nemcsak híres magyar gyárak süllyedtek el, hanem iparágak is! Mintha a világ legtermészetesebb dolga lett volna, lenne a rengeteg munkahely megszüntetése, a ki tudja majd mikorra és mennyiért felszámolható óriási munkanélküliség. Ma már látjuk, hogy mennyibe kerül egy új munkahely létesítése, amelyek százezreit számolták fel ingyen. Ezzel egy időzített bombát építettek be a társadalomba.

Egy szót sem írtunk le az egyetemi oktatás lezüllesztése ellen, amikor a főiskolákból egyetemet, az egyetemekből főiskolákat alakítottak ki és mindkettő működési modelljévé a szatócsboltot tették meg. Senki nem említette közülünk, hogy nálunk Bologna előtt volt már kétlépcsős képzés, a főiskolai és az egyetemi, a tökéletes átjárhatósággal, mindkét irányban. Hagytuk a tökéletesen értelmetlen bolognai-folyamatot átverni rajtunk. A technikus képzés megszüntetése nekünk annyit sem jelentett, mint egy naplemente.

Már az első közbeszerzési törvénynél rá kellett volna mutatni arra, hogy úgy rossz, ahogy van. Ennek toldozgatásait is áthajtották rajtunk. Az ember - ha másként nem, mint erőforrás - életszínvonala, mára inkább életszínvonal alattisága az MMK-nak fel sem tűnt? 23 év alatt sem tudták a magyar bérek elérni az EU átlagát. Említésre sem méltó jelenség? Így, ennek segítségével, a hazai üveggyöngy néhányszorosáért ma is külföldre rabolják a fiatal magyar értelmiséget, ezzel elrabolva a legnagyobb magyar vagyont. Az MMK ingerszintje alatt lenne mindez?

Nincs szavunk a magyarság fogyása ellen sem. Hagyjuk vígan kivégezni a hazai kkv-okat is. Hagyjuk az építőipar „szabályozásába" szándékosan beépített kiskapukat! Nincs szavunk az egekbe menő építőipari egységárakról, nem érdekel bennünket a töménytelen hitvány munka, a minőség megszűnése sem. A megkezdett sort biztosan még több hasonlóval lehetne folytatni. Mi nem politizálunk! – hangzott a lapítás, a meghunyászkodás, a félelem jelszava. De ez ide vezetett. Mivel a mérnöktársadalomnak nincs megfogalmazott, leírt véleménye a társadalom lényegi kérdéseiben a politikusok szabadon döntögethetnek társadalmi kérdésekben, sokszor kifejezetten mérnöki kérdésekben is, mindannyiunk kárára. Egy szervezet, melynek nincs véleménye, nem létezik. A mérnökbálok lebonyolításához nem kell MMK. Ha nem létezik az MMK, akkor azzal bármit meg lehet tenni. Nem ez az első eset, és nem is az utolsó.

De itt vannak a kisebb jelentőségű beavatkozások, mint a főpolgármester úr legutóbbi 20 pontja, mely rögzíti, hogy mely jelzőlámpás csomópont mely fázisát kell módosítani. Kisarkított példa, de egy orvos helyett nem döntene politikus, hiszen a súlyos következményeket akár egy héten belül bemutatnák. Ezen az elven haladva, mi, mérnökök, miért hagyjuk, hogy helyettünk döntsenek? Mi most elősegítjük a következmények nélküli döntéseket. Mi nem tudjuk megfogalmazni a megalapozatlan, a mérnökök megkérdezése nélküli politikusi döntés kárait. Amíg ez így van, szemrebbenés nélkül döntenek a mérnökök helyett. Így nincs és nem is lesz szükség mérnökre.

Ahogyan szándékosan kihagytak bennünket az előző 7-éves ciklus pályázataiból, ugyanígy ki fognak hagyni az újakból is. Be fogják bizonyítani, hogy a jogászok és a pályázatírók könnyedén elvezetik ezt a szép új világot. A hazai mérnöktársadalom legszebb feladatának, funkciójának tartom, hogy legyen a magyar társadalom józan esze. Tudásával ezt szolgálja ki. Országunk mai állapota nagyrészt annak következménye, hogy a mérnöki gondolat, a mérnöki megközelítés - sajnos - mindenből kimarad. Ez az írásom kiegészítése a 2011. június 6-i írásomnak, mely itt olvasható.


Mi lehet a megoldás?

Mi lenne, ha nem szenvednénk tovább a meg nem értés, a szakmai javaslataink el nem fogadása, sőt az ezekkel ellentétes döntések miatt? Mi lenne, ha nem futnánk olyan szekér után, amely nem akar felvenni bennünket? Önvédelemből vegyük végre tudomásul, hogy nem kell a véleményünk, de ez nem baj. Kezdjünk új lapot. Ne javasolgassunk tovább. Ne könyörögjünk azért, hogy ellentmondhassunk. Nem kell utánuk kapkodnunk, hanem le kell róluk válnunk. Logikus volt, amit megpróbáltunk. Igyekeztünk a megelőzés, a bemeneti oldal felől közelíteni a dolgokat, mint az épeszű emberek általában. De évtizedek óta nem megy.

A politikusok megalapozatlan döntései előbb-utóbb úgyis helyzetbe hozzák a mérnököket. Várjuk meg bakizásukat. Ekkor is el kell mondani véleményünket, de már nem nekik, hanem a társadalomnak, a médiának. Mondjuk el, hogy a mérnökök szerint mi lett volna a jobb döntés. Ezt én a kimeneti beavatkozások közé sorolom. Erre kényszerülünk, nem jókedvünkből tennénk. Nyilvánvaló az, hogy a mérnöki fogalmazást át kell ültetni érthető magyarra. Kezdjük el felszámolni a következmények nélküli világot. Néhány tévedésük után, melyre az MMK rámutatott, rámutat, kérni fogják véleményünket. Csak ennyi a titok.
Nem akarok politikusellenes lenni - éppen ellenkezőleg -, csak szeretném elérni, hogy a mérnököket méltó, egyenrangú, segítő partnernek tekintsék, ráadásul a zászló színétől függetlenül. Az eddigi módon ezt nem tudtuk elérni, tehát mindenképpen váltani, változtatni kell. Csak remélni tudom, hogy néhány kimeneti jellegű beavatkozásunkkal ráébresztjük a döntéshozókat arra, hogy mérnökök nélkül nem megy. Remélem, hogy hamarosan kiderül: mégis jobb az első ötletünk, a bemeneti oldali – a döntés előtti - mérnöki beavatkozás és mielőbb visszatérhetünk mi is arra.

Az érdekérvényesítéshez minimum a respekt szükséges, mely ma nulla. A hatalommal szemben ma nincs fegyverünk. Ez így nem tárgyalási pozíció. A kiszolgáltatott másként tárgyal, mint az elismert. Mivel folytonosan tárgyalni kell, fel kell építeni a nulláról magunkat. Tarthatatlan az, hogy országos műszaki kérdésekben politikusok, tehát műszaki kérdésekben járatlan, sokszor megvett, valamiféle érdekeket magánérdekből kiszolgálók döntögessenek a magyar mérnökség vélemények figyelmen kívül hagyásával.


Tehát, ha meg akarunk maradni, ha társadalmi és politikai elfogadottságunkon javítani szeretnénk:

  • a MMK feleljen meg 'a társadalom józan esze' funkciónak! Tetteivel, állásfoglalásaival igazolja, hogy valóban ezen funkció letéteményese!
  • A MMK figyelje a társadalmat érdeklő kérdéseket.
  • Legyen a MMK honlapon fórum, mert a mérnökök szakmai véleményének közelítésére is nagy szükség lenne. Ne mondjon 3 mérnök négyféle választ egy politikusi kérdésre!
  • A társadalomnak lényeges kérdésekre a MMK minél több tagjának bevonásával fogalmazza meg mérnöki álláspontját, teljesen függetlenül az aktuális politikai érdekektől! Álláspontjában mutassa meg azt, hogy milyen kára és költsége keletkezik a társadalomnak akkor, ha a döntés eltér a MMK által javasolttól. Ez nem kormányellenesség, ez nem ellenzékiség! Ne is legyen az! A MMK nem párt és nem szakszervezet, de alapvetően a mérnökök érdekvédelmi szervezete. Politizál a 'helyes rendért', a társadalom és ezen belül a mérnökség érdekében.
  • Az álláspontokat tegye fel honlapjának elkülönített részére, hogy azt évekkel később is elő lehessen venni.
  • Álláspontját juttassa el minden alkalommal a médiának!
  • A MMK és a MÉK próbáljon meg ebben is összefogni mindannyiunk érdekében.


dr. Rigó Mihály
okl. erdőmérnök és okl. építőmérnök


Az esszé teljes terjedelmében itt olvasható. 

 

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.