A Vizafogó lakótelep zöldterületi felújítása, ahogy a lakók látják

A XIII. Kerületi Önkormányzat 2014 folyamán zöldterületi fejlesztést valósított meg a Vizafogó lakótelep területén, melynek célja volt, hogy az ott élők igényeit figyelembevéve újuljanak meg a lakótelep pinehőterei. Egy zöldterületi beruházás valódi eredményességét talán legjobban az ott élők, a területet használó lakosok véleménye igazolhatja vissza, ezért közvélemény-kutatást készítettek a projekt előtt és után is. 

A XIII. Kerületi Önkormányzat az AngyalZÖLD zöldhálózati stratégiában megfogalmazott célok elérése érdekében 2014 folyamán mintegy 400 millió Ft-értékben zöldterületi fejlesztést valósított meg a Vizafogó lakótelep területén. A fejlesztés alapvető célkitűzése az volt, hogy az itt élők igényeinek figyelembevételével újuljanak meg, váljanak szebbé, használhatóbbá, biztonságosabbá a lakótelep rekreációs szabadterei, miközben a házgyári lakótelep számára helyi identitást erősítő, egyedi karaktert teremtenek.

A 2014 szeptemberében befejeződött beruházás eredményei többféleképpen mérhetőek. Közvetlen eredményeit a beruházás építészeti, zöldfelületi produktumai jelentik; a Népfürdő u. 17 előtti öntözött pihenőpark, az iskola és az óvoda közötti vizás játszótér, a megújult sportpályák és az új fitnesz tér, az Árpád hídi metróval kapcsolatot biztosító közvilágítással és fásítással kialakított új sétány, az óvoda és a bölcsőde közötti öntözött pihenőkert, az Esztergomi utca négyszintes házak udvarainak elkerítése. Az arculatteremtés eszközei között az egyedi páramedencét, a játszótéri „zsombékokat", a művészi igényességű ivókutat, a viza mintákat tartalmazó betonpadokat és a helytörténeti tanösvényt lehet megemlíteni. 

A beruházás szakmai, építészeti eredményeit, a megvalósítás magas minőségét a Magyar Urbanisztikai Társaság és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága által adományozott közterület megújítási nívódíj hitelesíti.

Azonban egy zöldterületi beruházás valódi eredményességét talán legjobban az ott élők, a területet használó lakosok véleménye igazolhatja vissza. Az, hogy ők hogyan ítélik meg a felújítás előkészítését, megvalósítását, illetve az, hogy hogyan változott meg véleményük lakóterületük közterületeiről, vagy hogy hogyan változtak meg közterület használati szokásaik az önkormányzati fejlesztés következtében. A lakossági vélemények objektív és tudományos igényességű vizsgálatának alapját az a reprezentatív közvélemény-kutatás jelenti, melyet a beruházás előkészítéséhez rendeltünk meg 2013-ban. Az eredmények monitorozása érdekében a kutatást 2015. júliusában megismételtük. 1

A közvélemény-kutatás kérdezőbiztosos közterületi kérdőíves lekérdezés módszerével készült mindkét alkalommal. A kerületi lakosság nemi, korcsoportok szerinti, illetve iskolázottsági összetételével azonos mintát állítottak össze, melynek nagysága 2013-ban 300 fő, 2015-ben 250 fő volt. A 250 fő ugyanúgy egy 300-as lekérdezés eredményeként kialakított minta volt, ahol a minta beállítása biztosította a 2013-as kutatásnál mért lakossági arányoknak való pontos megfelelést.

A monitoring vizsgálat során megkérdeztük az érintetteket, hogy mi a véleményük a beruházást megelőző önkormányzati kommunikációról, illetve a beruházás kivitelezéséről. A megkérdezettek 1-től 5-ig terjedő skálán értékelhették, hogy mennyire voltak elégedettek a beruházással kapcsolatos előzetes tájékoztatással. ² A válaszok között 44,8% volt azok aránya akik 5-öst, 21,2% akik 4-est adtak az előzetes tájékoztatásra. Mindez azt jelenti, hogy az érintett lakosság több mint 60%-a elégedett volt a részükre nyújtott tájékoztatással.

A beruházási program meghatározását tehát reprezentatív közvélemény-kutatás és közösségi tervezési programsorozat segítette3 annak érdekében, hogy a beruházás tartalma az érintettek igényei szerint kerüljön megvalósításra. A kontroll felmérés során a válaszadók 39,6%-a adott 5-öst és 27,6%-a négyest a lakossági igények figyelembevételére. Tehát az igények figyelembevételével kapcsolatban a megkérdezettek 68,2%-alapvetően elégedett. 

A felmérés fontos tanulsága azonban az is, hogy a közterületi tájékoztató és véleményező táblák, az internetes tájékoztatások, a sajtó információk ellenére a megkérdezettek jelentős része 18,8-20,0% volt az, aki nem tudott véleményt formálni az önkormányzat kommunikációjáról. Vélhetően ezek a lakók nem kerültek bele a kommunikációs csatornákba, ami azt jelzi, hogy a beruházások előkészítése során a tájékoztatásra és a lakossági vélemények kikérésére még nagyobb hangsúlyt kell fektetni. 

Kor szerinti bontásban vizsgálva az előzetes tájékoztatásról a legidősebbeknek volt a legjobb véleményük (22% 4-es és 54% 5-ös). Érezhető volt, hogy a nyugdíjas korcsoport egyrészt nagyon odafigyel a lakókörnyezetével kapcsolatos kérdésekre, másrészt több ideje és energiája van ezen információk befogadására és fenti két tényező miatt jobban odafigyel a helyi médiára. Az 5-ös osztályzatok aránya a 25-40 éves korosztálynál volt a legalacsonyabb (34%), de ennél a korosztálynál is az 5-ös volt a leggyakoribb, inkább abból adódott a különbség, hogy 27%-uk nem tudta megítélni a tájékoztatás minőségét (nyilván ők elfoglaltabbak, illetve kevésbé figyelik a helyi médiát).

A vizsgálat során kikértük a lakosság véleményét a kivitelezés gyorsaságáról és minőségéről is. Ez a két szempont között rendkívül fontos megtalálni a megfelelő egyensúlyt, nehogy a kivitelezés gyorsasága a minőség rovására növekedjen. A megkérdezettek túlnyomó többsége ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban véleményt tudott formálni. A megvalósítás sebességének tekintetében 51,2% adott ötöst és 28,8% négyest, ami azt jelenti, hogy a kivitelezés sebességével kapcsolatban 80,0%-a az érintetteknek elégedett. A minőség esetében még magasabb ez az arány, hiszen ott 58,4% adott ötöst és 34,4% négyest. Ez az összesen 92,8%-os elégedettségi arány a MUT-ICOMOS szakmai elismerést is visszaigazolja az egyszerű, mindennapi területhasználók részéről. Kor szerinti bontásban a legjobb véleményeket a minőség esetében a fiataloknál találjuk; a 24 éven aluliak közel ¾-e értékelte 5-ösre ezt a szempontot. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a többi korosztálynál bárhol is a kritikus hangvétel uralkodott volna, hiszen 55-58% között volt az 5-ös és 33-38% között a 4-es osztályzatok aránya.

A kivitelezés gyorsaságának megítélése esetén is minden korcsoportnál az 5-ös és ezt követően a 4-es osztályzatok domináltak, de kirajzolódik egy enyhe tendencia: minél idősebb a válaszadó, annál jobban értékeli a tényleges gyorsaságot, a fiatalabbak között viszont valamivel többen vannak azok, akik vagy gyorsabb kivitelezést vártak, vagy pedig nem tudják megítélni ezt a szempontot. Ez azonban inkább a gyorsabb élettempó, az időhöz való merőben újszerű hozzáállásból ered a fiatalok esetében.

Az eredményekből megállapítható, hogy a parkolási helyzet kivételével valamennyi közterületi elem minősége 4-es osztályzat fölé emelkedett. Több mint egy osztályzatnyi javulás mérhető a közterületi sportolási lehetőségek illetve a padok, asztalok állapotával kapcsolatban. De jelentős mértékben javult a közterületi pihenési lehetőségeinek, a játszóterek állapotának, és a közbiztonság helyzetének megítélése is. Ez utóbbi a közvilágítás megújítása, a közterek járófelületeinek megújítása, az átláthatóságának javítása révén tekinthető a beruházás eredményének.

Vizsgáltuk a felmérések során, hogy az érintettek milyen tevékenységeket végeznek közterületen. Érdekes eredményekkel szolgál, ha összevetjük, hogy hogyan változott a napi rendszerességgel végzett tevékenységek aránya a két felmérés között.

A felmérés eredményeképpen az látszik, hogy mely tevékenység kapcsán növekedett meg szignifikánsan a lakossági közterületi aktivitás. Az egyik a kocogás, sportolás tevékenység, mely nagy valószínűséggel a közterületi sportpályák és fitnesz park fejlesztésének is az eredménye. Ez fontos indikátora annak, hogy közterületi fejlesztés segítheti a lakosság egészségesebb életmódjának kialakítását. A kérdés korosztályos bontása során látható, hogy a beruházást követően valamennyi 18-63 év közötti korcsoportban közterületi aktivitás számottevő növekedése figyelhető meg, a legmagasabb arányú növekedés azonban a középkorú, 42-62 éves korosztályban érhető tetten.

A másik a kutyát sétáltatók aránya. Ez a jelzés a területen kutyával rendelkezők számának növekedését valószínűsíti, amit a lakossági fejlesztési igények alakulása is visszaigazol. 

A 2013. évi felmérés során, majd 2015-ben, a monitoring vizsgálat során is megkérdeztük a lakókat a közterületekkel kapcsolatos fejlesztési igényeikről, melyeket szintén 1-től 5-ig terjedő skálán kellett értékelniük. Az eredményeken jól érzékelhető a közparki beruházás hatása, ugyanis a korábbi felméréshez képest teljesen átrendeződött a fontossági sorrend (pl. a 2013-as első három helyezettből csak a köztisztaság került be a mostani top 3-ba), másrészt a beruházás hatására valamennyi beavatkozás fontosságának megítélése csökkent, és így már nem találtunk 4-es értéket meghaladó fontosságú problémát. Emiatt az átlagos fontossági értékek is jelentősen csökkentek. A fontossági értékek csökkenése itt természetesen kifejezetten elismerésként kezelhető, mert azt jelzi, hogy a korábbi problémák már egyáltalán nem olyan égetőek és sok dolog megvalósult; tehát nem, vagy jóval kevesebbet kell velük foglalkozni. 2013-ban az első 3 helyezettnél 4,1-4,4 között voltak a fontosságok, 2015-ben viszont 3,3-3,5 közötti átlag is elegendő volt az első 3 helyre. A 3 legmagasabb átlagot a kutyafuttató felújításánál, a köztisztaság és fenntartás színvonalának javításánál, és a Népfürdő utcai kerékpáros közlekedés rendezésénél találjuk. A 4-6 helyezettnél találunk még 3 fölötti átlagokat (3,10-től 3,14-ig). Itt a közbiztonság, a parkolóhelyek és a futópályák építése szerepelt. Az összes többi kategória 3 alatti átlagosztályzatot kapott, vagyis a kevésbé fontos fejlesztések közé sorolták az osztályzatok alapján.

A közterületi rekreációs fejlesztések alapvetően befolyásolják egy-egy lakóterület élhetőségét, a közterületek által nyújtott szolgáltatások színvonalát és ezáltal az ott élők életminőségét, közérzetét. Ezt igazolja vissza a felmérés során feltett általános kérdés, hogy „ön szerint milyen a Vizafogó lakótelepen élni?". A 2014. évi önkormányzati beruházás legfontosabb eredménye az a nagyságrendi változás, mely az elégedett lakosok arányát növelték, a bizonytalanok és az elégedetlenek arányát pedig tovább csökkentették. Azok aránya akik szerint nagyon jó a lakótelepen élni 55-ről 67 százalékra növekedett a beruházást követően. Ezzel párhuzamosan 2,42-ről 0,58 százalékra esett vissza azok aránya, akik szerint nagyon rossz a Vizafogó lakótelepen élni.

Összefoglalás

A felmérés eredményét úgy foglalhatjuk össze, hogy a beruházás tartalma, a megvalósítás sebessége és minősége a területhasználók megelégedésére szolgált.

A beruházást követően a lakók már kevésbé tartják sürgetőnek a közterületi fejlesztéseket, mint korábban. A 2013-ban erős és sürgetőnek mondott fejlesztési igények között sok volt a sürgős, magas prioritású feladat. Az akkori kutatásnál a köztisztaságot és a közbiztonságot tudtuk kiemelni igazán, de sok, ezekhez képest kisebb jelentőségűnek tűnő igény is viszonylag magas prioritást kapott. A 2015-ös felmérés során jelentős változást figyeltünk meg. A köztisztaság természetesen továbbra is az elsődleges tényezők között maradt és a közbiztonság iránti igény sem csökkent az emberekben azóta. A nagy különbséget abban találjuk, hogy a helyiek az ezeken a területeken megoldandó problémák sürgősségét és nagyságát alacsonyabb osztályzatokkal jellemezték. A legtöbb további kérdésnél is számszerűen mérhető volt, hogy a megoldandó problémák száma és súlya csökkent. Elsősorban azokon a területeken lehet ezt lemérni, ahol a 2013 októbere óta eltelt idő alatt sikeresen megvalósultak az adott fejlesztések. Ilyenek pl. a padok-asztalok kihelyezése, sportpályák felújítása stb.

Korcsoportonkénti bontásokban a legfiatalabb és a legidősebb korosztályok voltak leginkább elégedettek a megvalósult fejlesztésekkel, de ettől függetlenül a két középső, gazdaságilag legaktívabb korcsoportnál is a legpozitívabb értékelések, vagyis az 5-ös osztályzatok voltak túlnyomó többségben. Ez a két középső korosztály tudja legkevésbé kihasználni a közösségi tereket pontosan a magas gazdasági aktivitás, a hajszolt életmód következtében. Ennek ellenére ők is magasra értékelték a létrejött fejlesztéseket.

A Vizafogó lakótelepen végrehajtott legújabb fejlesztések, a felmérés adatai és a kérdezők személyes benyomásai alapján is áttörést jelentettek és nagyban hozzájárultak, hogy az itt lakók jobban, otthonosabban érezzék magukat szűkebb lakókörnyezetükben.

További célként érdemes figyelembe venni azon véleményeket, amelyek féltik a kialakított esztétikus és kellemes környezetet a rongálástól, a nemtörődömségtől. Az elért eredmények fenntartása tehát legalább olyan fontos lehet, mint maga a fejlesztési tevékenység. Az alapvetően igen pozitív összkép ellenére érdemes a mellékletekben található egyedi megjegyzésekre is odafigyelni, mert ugyan csak néhány ember véleményét tartalmazzák, de ettől még hasznos lehet figyelembe vételük a fenntartási és további fejlesztési célok meghatározásánál. 

Az itt lakók többsége úgy jellemezte a Vizafogó lakótelepet, mint a XIII. kerület, illetve a Főváros egyik legjobb helyét. Büszkék a lakókörnyezetükre, akár végig itt élve, akár több más helyen is megfordulva, összehasonlítási alappal rendelkezve nyilatkoztak. Ehhez a véleményhez az önkormányzat közterület beruházása jelentős mértékben hozzájárult. 

A reprezentatív, személyes megkérdezésen alapuló közvélemény kutatás, majd annak megismétlése jól hasznosítható és megítélésünk szerint objektív eszköznek bizonyult a Vizafogó zöldterületi beruházás eredményeinek, a lakosság véleményének monitorozására, a kerület közterületi stratégiája (AngyalZÖLD+) átfogó céljai megvalósulásának nyomon követésére.

Gábor Péter PhD, Helembai Mihály, Hoskó László

tájépítész tervező: Szarka Krisztina - Kert-Szín-Vonal Kft. 
munkatárs: Herr Hajnal, Kaposi Nóra, Liziczai Sándor

beruházó: Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat
beruházás bonyolító: XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. 
generál kivitelező: Parkfenntartó Kft.

1 A közvéleménykutatást 2013-ban és 2015-ben is a Meló-Diák Universitas cégcsoport kutatási ágazata végezte. http://www.angyalzold.hu/web/uploads/projektoldalak/vizafog%C3%B3/VIZAFOGO_kozvelemenykutatas_2013.pdf?CSRF_TOKEN=9d11eb6cf9b8aa504a7b016d579159210780e21d

2 1-es a legrosszabb érték (botrányosnak tartják), 5-ös a legjobb érték (teljes mértékben elégedett). Az iskolai osztályozással azonos skála, könnyítette az interjúalanyok számára az értékelést.