A víziházak előnyei – lakóhajók a holland +31 Architects irodától

Hollandiában nagy hagyománya van a lakóhajóknak és a vízen lakás különleges életformájának. Jasper Suasso de Lima de Prado és Jorrit Houwert, a +31 Architects iroda építészei modern formavilágú víziházak tervezésére specializálódtak. Nemes András interjúja.

Jasper Suasso de Lima de Prado és Jorrit Houwert 31 évesek voltak, amikor létrehozták építészeti irodájukat. A 31 ugyanakkor Hollandia hívószáma is –  frappáns utalás arra, hogy szeretnének a nemzetközi építészeti világhoz csatlakozni. Rövid bemutatkozásukban a nyitottság, az átláthatóság, a rend és a részlet kulcsszavakat használják. Kezdhették volna azzal is, hogy: víz. Ez a fiatal holland páros ugyanis víziházak tervezésére specializálta magát.

Honnan ered a vonzalom a vízhez?

Jasper Suasso de Lima de Prado: A vizet látványos, ugyanakkor hasznos elemnek tekintjük. A lakóhajók előnye, hogy a vízzel együtt emelkedik ott, ahol egy normál folyóparti házat elöntene a víz. Eddig tíz lakóhajót terveztünk.

Magyarországon nincsenek lakóhajók. Hollandiában mi ennek a történelmi háttere?

Nálunk nagy a tradíciója, mert rengeteg vizünk van. Ehhez jön még, hogy Hollandia az egyik legsűrűbben lakott ország, ami arra készteti az itt élőket, hogy a lakóházépítésben alternatív lehetőségeket keressenek. Állítólag Amszterdamban már a 17. században éltek hajókon, ám az egész a múlt században jött divatba, amikor a kikötő a városon kívülre került és a belvárosban megszűnt a csatornák forgalma. Kezdetben kisebb teherhajókat alakítottak át, később elkezdtek kifejezetten lakóhajókat építeni. Ezek lényegében üreges beton hajótestek könnyű, nyitott ráépítéssel.

Mindig betonból készül a hajótest vagy vannak más építési technikák?

Egy másik építési mód a ponton-híd elven alapul, amikor egy a víznél könnyebb, szigetelt platformra épül a ház. Ennek az az előnye, hogy sekély vízen is alkalmazható, de kevésbé stabil. Az üreges beton hajótestek másik nagy előnye viszont, hogy a víz alatti rész terét is hasznosítani lehet.

Össze tudnád foglalni, miért jó a lakóhajó?

Szoros a kapcsolat a vízzel – ez a legfontosabb ok, amiért az emberek ezt az életformát választják. Egy hagyományos tóparti ház elhatárolódik a víztől. Egy lakóhajó viszont a vízen lebeg, homlokzata 35 centiméterrel a vízszint felett kezdődik. Hollandiában sok földterületen tilos építkezni, mert a tengerszint alatt helyezkednek el. A globális éghajlatváltozás miatt az éves csapadékmennyiség nő és a folyók is egyre több vizet szállítanak. Tehát ezeken az árterületen továbbra se lehet majd házakat építeni, hiába védik gátakkal vagy dűnékkel. Akkor miért nem árasztjuk el egyszerűen a területeket vízzel? A folyók víztöbblete ezekbe a víztározókba kerülne és szép városi fejlesztéseket, kiterjedt víziház-telepeket lehetne ott létesíteni.

Jól értem, víziházakkal védekezne az árvizek ellen?

Így van. Ezek a lakott vízmedencék hatékonyan védenék a környező területet, mert a folyók szélesebbek lesznek és csapadékosabb időben se térnének ki medrükből. Jobb lenne ez, mint bármilyen gát.

Azt mondtad, a víziházak lebegnek. Nem leszünk ettől tengeribetegek?

A hajó mozgásának elkerüléshez néhány elvet be kell betartani. Az legfontosabb, hogy minél nagyobb tér és súly helyezkedjen el a vízszint alatt, mert annál stabilabb lesz a hajó. Másodszor a súlyt a lehető legmélyebbre kell helyezni. Tehát nehéz alapra könnyű szerkezet épül. Harmadszor, a hajó legyen minél szélesebb, mert nagyon nagy különbség van egy öt vagy egy hét méteres hajó mozgásában. Ezeket a szabályokat betartva a tengeri betegség legkisebb kockázata nélkül lakható hajókat kapunk.

Milyen ott az élet télen vagy viharos, szeles időben?

A hajósélet egyik előnye, hogy télen a víz hőmérséklete magasabb a környező levegőnél – ez kiváló természetes szigetelést eredményez. Nyáron meg a víz kellemesen hűti a házat. Az egyetlen probléma, hogy a könnyű tetőszerkezetek a nyári napsütésben túlságosan felmelegedhetnek.

Milyen társadalmi rétegből kerülnek ki a megrendelőitek?

A megrendelők ugyanazok, mint akik hagyományos házak tervezésére kérnek fel építészeket, csak nekik erős a vonzódásuk a vízhez. Érdekes, hogy ahol víziházak vannak, ott mindig erős kapcsolat alakul ki a tulajdonosok között. Jószomszédi viszony jellemző a vízlakókra.

Mik a lakóhajó-tervezés egyéb sajátosságai?

A döntő kérdés a ház súlya. Hogy elérjünk a megfelelő merülő-mélységet, a tervezési szakasz során speciális táblázatokba rendezzük a felhasznált építőanyagok súlyát. Annak ellenére, hogy az alap betonból van, mindig plusz súlyokat helyezünk el a hajófenéken, hogy a hajó a megfelelő pozícióba kerüljön.

Akadnak-e nehézségek az áramellátás vagy a csatornázási rendszer kiépítésében?

Mindennek flexibilisnek kell lennie, mert alkalmazkodni kell a vízszint-ingadozáshoz. A legnehezebb talán a csatornázás: az üreges betontest a környező utcaszint alatt helyezkedik el, tehát a szennyvizet egy pumpával fel kell juttatni az utcai csatornába.

Van valami jellegzetesség az anyagválasztásban? A víziházak ugyanolyan tartósak, mint a normál házak?

Igen, ugyanolyan tartósak, amennyiben üreges betontestet használunk. Acélváz esetén mindig problémát jelent a rozsdásodás. A vízszint feletti épületrész már bármilyen minőségű és tartósságú anyagból készülhet, csak könnyű legyen. Egy hagyományos ház persze mindig stabilabb lesz, viszont a hajók apró mozgása speciális élményt ad.

Idősebb embereknek nincsenek problémáik a bejárat megközelítésével?

A part és a hajó közötti kapcsolat megoldható egy flexibilis rámpával is. Még mozgáskorlátozott emberek is használhatják.

Tehát ezeket a házakat könnyű megközelíteni. Kapuk és kerítések nincsenek, talán könnyebb kirabolni is?

Épp ellenkezőleg. Nehezebb feltörni egy olyan házat, amelyet víz vesz körül és egyetlen bejárata jól látható az utcáról. Egyébként sok olyan lakóhajó van, amelyhez a parton kerítéses kiskert tartozik.

Látványosak ezek a nagy ablakok, jól bebámulhatnak az evezősök is...

A külföldiek mindig elcsodálkoznak, hogy Hollandiában a hagyományos házakban is milyen nagyok az ablakok, és hogy mennyire könnyű belátni. Ez holland sajátosság, nem a lakóhajók jellegzetessége. Ide pont azért költözöl, hogy a mozgó vizet nézd, mintha egy folyamatosan változó festményben gyönyörködnél. És persze bármikor behúzhatod a függönyöket. De ritkán látni errefelé behúzott függönyöket, a vízlakók nem akarnak lemondani csodálatos kilátásukról.

Villa de Omval (2010)

 

 

Az amszterdamiak szeretnek elrugaszkodni az átlagos állóhajók lakókocsi hangulatától és kortárs, egyedi tervezésű terekben élni. Amszterdam több száz csatornájának egyikében horgonyoz egy ilyen kompakt, 200 négyzetméteres, kétszintes, kétszobás lakóhajó, a Villa de Omval. Három méteres magasságával nem emelkedik szomszédai felé – ez egyébként helyi építési szabály – de a környékbeli lakóhajókhoz képest a formavezetése határozottabb, a design modernebb. Lekerekített külsője fényes alumíniumborítást kapott. Állítólag az erre járók gyakran kopognak be, csak hogy megtekinthessék belülről is. A lakás a vízi frontra néző tágas konyha-nappaliból, illetve egy halószobából áll, utóbbi belmagassága praktikusan alacsonyabb. Tetőablakok gondoskodnak arról, hogy a hajótest minden zugába fény kerüljön. Belsőépítészete mértéktartó, már-már puritán, nincs itt semmi felesleges, de ettől még nagyon kényelmes ez az otthon.

Amstel vízivilla (2007)

 

 

Kétlakásos ikerház, első pillantásra nem is látszik, hogy kétemeletes, mivel az alsó szint lényegében a hajó belsejében van. Ott találhatóak a fürdőszobák és a hálószobák. Az épület védjegye a két házrész közötti, stégre emlékeztető kis terasz, amely tulajdonképpen a szigorú építési szabályokra adott frappáns válasz. Errefelé a lakóhajók homlokzatának területe előírás szerint legfeljebb 60 négyzetméter lehet, ám ezzel a terasszal meghosszabbodhatott az egész építmény, és ettől plusz tér keletkezett az alsó szinten. A külső falak borítása kétféle méretű vörös cédrus lécekből készült, ezek horizontális osztása a hajó hosszúságát hangsúlyozza. Egy másik optikai trükk, hogy a felső szintet alul és felül fekete keretbe foglalták – ez elvonja a figyelmet a szuterénről, s úgy hat, mintha a ház a víz felett lebegne. A vízre néző üvegfalakkal a kilátás-belátás tökéletesen biztosított.

Ijburg vízivilla (2010)

 

 

Amszterdam legújabb urbanisztikiai fejlesztése a lakóhajókkal beépített Ijburg szigetcsoport, amely az „Ijsseli-tengerben", Hollandia egyik legnagyobb tavában helyezkedik el. Errefelé is szigorú szabályok határozzák meg a házak méretét, az alaprajzot (max. 7x10 méter), az emeletek számát (2 és fél), a párkánymagasságot (7,5 méter) és a vízmélységet (1,5 méter). A megrendelő minél több emeletet, vagy legalábbis szintet akart. Kiderült, hogy a másfél méternél kisebb szintkülönbség hivatalosan nem minősül emeletnek – ilyenkor nincs szükség mellvédre vagy korlátokra, ezért a tervezők a házat vertikálisan kilenc, egyenként 96 centiméteres részekre osztották. Ezek segítségével jöttek létre a kiugrók, fellépők, félemeletek rendszere, amelyek változatos funkciókra adnak lehetőséget. Ez egy nyitott, spirálszerű tér,  ahol apró részletekben emelkedünk a tetőteraszig. Az épület kívülről masszív kocka, amelyekbe változatos helyeken ablakokat vágtak. A fehér homlokzat a színt és a faktúrát alárendeli a formának, továbbá a nagy fényigényt hangsúlyozza.

Nemes András

---

építészek: Jasper Suasso de Lima de Prado, Jorrit Houwert 
fotók: Colin Morsch, Iwan Baan