Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Épületek/Középület

A volt jezsuita konviktus bővítése és átalakítása Zeneiskola céljára

1/20

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/20

A volt jezsuita konviktus bővítése és átalakítása Zeneiskola céljára
Épületek/Középület

A volt jezsuita konviktus bővítése és átalakítása Zeneiskola céljára

2003.09.30. 12:51

Projektinfó

Földrajzi hely:
Sopron, Magyarország

Építészek, alkotók:
Farkas Mária, Józsa Dávid, Józsa Ágota

Tervezés: Domiporta Építész Stúdió Építész vezető tervező: Farkas Mária

Sopron, Patak utca 32.
Építész: Farkas Mária, Józsa Ágota és Józsa Dávid

Sopron város életében, működésében igen jelentős változást hoz majd határaink szerepének változása a közeljövőben, valószínűleg nagyobbat, mint bármely más település életében. Sopron készül erre, ami azt jelenti, hogy jövendő vonzáskörzetében a kulturális mikro-regionális központ szerepét kívánja betölteni, amihez számos adottsága megvan.





 

A kitűzött célok felé tett jelentős lépés volt a döntés, miszerint a városi zeneiskolát az északi, Szent Mihály dombi városrész évtizedek óta üresen álló épületébe, a 17. századi, védett, volt jezsuita konviktusba helyezik át. Az igen értékes épület így megmenekült a pusztulástól, a kialakuló együttes pedig alkalmas és méltó környezet arra, hogy a zeneiskolai szerepen túl a város zenei életének központjaként működjék. A nyilvános funkció lehetővé teszi, hogy a nagyközönség számára is nyitva álljon, látogatható legyen a megújult védett épület. Mindezeken túl remélhető, hogy a Zeneiskola életet és mozgást hoz a rendkívüli adottságokkal rendelkező, de ma kevéssé értékelt középkori városrészbe, segít a felértékelésében és elindítja a revitalizáció felé.

A feladat megoldására országos nyilvános építészeti pályázatot írt ki a város. Ennek nyerteseként kaptunk megbízást az engedélyezési majd a kiviteli tervek elkészítésére. A pályázati kiírást megelőzően a Győri Kistervező Kft. tervei alapján állagmegóvási munkákat végeztetett a KÖH, aminek során szerkezeti megerősítések készültek, tető és héjazatcsere, s megtörtént az északi homlokzat részleges helyreállítása is. E munkák kapcsán nem történt régészeti illetve műemléki kutatás a konviktus épületén, ezt a kivitelezés során végezte a Soproni Múzeum.

Annak idején a külső városfal határolta terület szélén, a Bécsi kapu közelében több kis telek felvásárlásával alakította ki területét a jezsuita rend, amely a várossal kötött szerződés értelmében nem tarthatott igényt belvárosi épületre. A telken 1661-ben megnyitott „konviktus" nemesi származású diákok bentlakásos kollégiuma volt, ahova az egész Dunántúl területéről vettek fel tanulókat.

A várost szinte teljesen elpusztító 1676-os tűzvész után a rendnek módja nyílt arra, hogy elcserélje a konviktus épületét és telkét, s áttegye székhelyét a belvárosba, az Eszterházyak tulajdonában álló ingatlanba. Így kb. 15 évvel építése után már üresen állt a nagy költséggel emelt, igényes épület, melyet ezután már csak gazdasági célokra használtak. Magtár, istálló, majd az elmúlt évtizedekben raktár volt. Jelentős átalakításokon ment keresztül - kőkeretes ablakait befalazták, díszes későreneszánsz festett famennyezetét lemeszelték -, de szerencsére az eredeti térstruktúra szinte érintetlenül maradt. Igazi, a régi célhoz – a magas szintű oktatáshoz - méltó funkciót az eltelt több mint 300 év alatt sem talált az épület. Az idők során a város körbenőtte a konviktust, s nagyrészt „bekebelezte" a régi telket. A városfalat elbontották, helyén utca lett, az épület üres zárvány maradt a városszövetben, állapota rohamosan romlott.

A konviktus régészeti feltárása során egyértelművé vált, hogy az épület több fázisban épült. A pincében talált római kori kút a terület korai használatát mutatja. Majd egy meglévő kis lakóépület pincéjét bővítették, s így alakult ki az akkor még földszintes épület a mai kontúrral, famennyezettel. Ezt később beboltozták és új szinttel bővítették, amit a földszint elbontott födémével fedtek. Az itt található, egyedülálló festett famennyezet most ismét régi pompájában, gyönyörűen restaurálva látható - kivétel a két nagyterem, ahol már helyrehozhatatlanul tönkrement. Az emeleten az álmennyezet jelzi az eredeti födém rendszerét. A helyreállítási munkák során az eredeti állapot minél teljesebb visszaállítására törekedtünk, amit szerencsésen elősegített az eredeti funkcióhoz hasonló új használat is.





 

Az épületbelső térszerkezete tökéletesen alkalmas a kívánt funkcióra. Az egykori déli kertkapcsolatot helyreállítottuk, és új funkciókkal a pincét is bekapcsoltuk a téregyüttesbe. A korábban nyomasztóan nagy és meglehetősen komor épület hatását sikerült ellensúlyozni a talált homlokzati festés megújításával - több világos tónus alkalmazásával, - valamint az ablakok élénk színezésével. A színek választásánál a famennyezet alapszíneit - szürke és vörös – használtuk. A telken két, egykorúnak feltételezett melléképület is állt, ebbol a Szélmalom utcai emeletes épületet kívánta a város hasznosítani, a kisebb melléképületet elbontották.

A tervezés során nagy kihívást jelentett, hogy ellentmondás feszült a tervezési programban kívánt jelentős szintterület és a telek szűkössége között. A megoldást a környék sűrű városszövete kínálta: az új szárnyat az északi oldalhatárra helyeztük, és „J" alakú befordításával továbbfűztük az itt jellemző hosszú, szűk udvaros, feszes térstruktúrát.

Az így kialakuló hármas egység - a konviktus, a Szélmalom utcai sarokház és az új szárny - jó lehetőséget kínált a funkciók szervezésére is. A konviktus épülete természetszerűen elsősorban a reprezentatív, kulturális funkciók helye, az új épület a szorosan vett oktatásé, a meglévő saroképület pedig az oktatói és adminisztratív funkcióké, valamint itt kap helyet a zenei könyvtár is. Az új szárny alatti teremgarázsban van a parkoló.

A főtengely s a két kereszttengely a telket is három részre bontja: a két érkező-udvarra és köztük a tágasabb zene-udvarra. Ennek az új épület felőli, magasabban fekvő térfele nézőtér kialakítására is lehetőséget ad, míg a konviktus fala előtt kaphat helyet a zenekar, azaz a színpad-pódium. A fő gyalogos megközelítés a Szélmalom utca felől történik. Ez a vonalvezetés konform a történeti feltárással, s leginkább alkalmas arra, hogy kapcsolatot adjon a városmaggal. Várhatóan ezen az útvonalon érkeznek az itt tanuló gyerekek és a kulturális programokra érkezők többsége. Autóval a Patak utca felől közelíthető meg a teremgarázs. Itt gyalogos kapu is létesült, így a két gyalogos bejárat meghatározza az egész együttes főtengelyét.

A két kereszt-tengely közül az egyik a konviktus épület földszinti bejárata és az új épület bejárata által meghatározott tengely. Erre fűződik fel az új épület függűleges közlekedése illetve a régi házban a pince-lejárat. A második kereszttengely vonala a meglévő lakóház és az új szárny találkozásánál kialakítandó emeleti kapcsolat a függőleges közlekedést biztosító toronyhoz, és ezen át a konviktushoz.

A tornyon át mindhárom épület megközelíthető liften, s így kapcsolatot teremt a meglévő és tervezett épületek eltérő szintjei között. Túl a fizikai kapcsolat megteremtésén a torony az együttes tengelye, azaz központja, - olyan jellegzetes elem, mellyel a telek egy bizonytalan pontja határozott szerephez jutott.






 

A tűzfal melletti horizontális közlekedő-sáv felülről, a lépcsők által meg-megszakított „slicceken" keresztül kap megvilágítást. Az új épületszárny léptékében és anyaghasználatában is igazodik a környező beépítéshez. Az új tömeg kifelé forduló külső „héja" szikár: kevés keskeny nyílás tagolja és kőburkolatú homlokzatain visszaköszön a területre jellemző, kiegyenlítősoros vegyes falazat. A belső udvarok oldottak, játékosak, itt a vakolt felületek és a faburkolat váltakozása kapott hangsúlyt. Iskola lévén az új épület részleteinél is törekedtünk a játékosságra, erősebb színek használatára, szemben a konviktus ünnepélyesebb, komorabb hangulatával. Könnyed faszerkezetű hidak biztosítják a kapcsolatot a két- illetve háromszintes, fémlemezzel fedett, félnyeregtetős tömegekből álló szárnyak, valamint a torony és a konviktus között.

Számunkra a koncepció helyességét a kivitelezés során felbukkant részletek teljes mértékben igazolták. A kivitelezés megkezdése után a konviktus főkapuja előtt előkerült egy addig rejtett régi kút, mely teljes mértékben követi az új beépítés vonalát, szinte a tervezettség érzetét kelti és nem befolyásolja az eredeti elgondolást.

f.m.


 

Tervezés: Domiporta Építész Stúdió
Építész vezető tervező: Farkas Mária
Építész tervező: Józsa Ágota, Józsa Dávid
Statikus tervező: Dangel Andrásné (Dangel-statika Bt.)
Gépész tervező: Rádonyi László
Elektomos tervező: Károlyiné Kovács Nóra
Akusztikus: Kotschy András
Régész: Nemes András és Gabrieli Gabriella (Soproni Múzeum)

Megvalósítás
A KÖH regionális iroda, műemléki területi vezető: Prekker Emma
Finanszírozó: Sopron város Önkormányzata, a Magyar Államkincstár támogatásával
Kivitelező: KÉSZ Kft. Nyugat-dunántúli Régió Igazgatóság; Építésvezető: Kantó Imre
A beruházás bonyolítója Sopron város részéről: Városüzemeltetési Iroda
Műszaki ellenőrzés: Győr-Moson-Sopron Megyei Beruházási Kft.
A fafödém restaurátora: Synthese GmbH für Restaurierung; Velledits Lajos

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk