A XIII. kerületi Klapka szolgáltatóház és környéke - a Lukács és Vikár Építészstúdió terve
A vegyes funkciójú Klapka központban a Lukács István és Vikár András által vezetett tervezői csapat terve kicsi, közepes és nagy területigényű vegyes funkciók (kereskedelem, szolgáltatás, szállás, stb.) flexibilis és pragmatikus kiszolgálását teszi lehetővé - izgalmas tájépítészeti megoldásokkal fűszerezve.
Az Elbíráló Bizottság részletes bírálata:
4. sorszámú pályamű - tervezők: Lukács István, Hajdú Gáspár, Vikár András, Csirmaz Annamária, Király-Salgó Borbála, Mangel János (Lukács-Vikár Építész Stúdió Kft.)
Koncepciójának eredetisége a kertépítészeti eszközök markáns, kiemelkedő színvonalú használatában rejlik. A környezet zöldfelületét aktívan bekapcsolja az épület megjelenésébe, használatába – gyaloghidakkal, teljes szintet áthidaló parkosított rámpával. A földszint és az I. emelet racionális szerkesztésű, üzlethelyiségei részben külső, részben belső megnyitásúak – éppen a kellő arányban. Funkcionális rendszere szakszerű és pragmatikus, jól bejárható tereket, szép térkapcsolatokat hoz létre.
A kétszintes szolgáltatóház tömegére állított, a lakótelepi beépítési rendet magára húzó három lakótömb, illetve egy hostel épület logikus megoldást ad. A négyszintes hasábok háromféle tömeget mutatnak, mely bizonytalansági érzést kelt. A lakóhelyiségek jól tájoltak, alaprajzi szervezésük szakszerű.
Megvalósítható, gazdaságos projektet kínál értékes építészeti és kertépítészeti részletekkel, azonban a beépítés arculatának üzenete túlzottan a lakótelepi érzést erősíti. Sok hasznosítható ötletet tartalmaz a pályamű.
A Bíráló Bizottság a pályaművet 450 eFt-os költségtérítésben és 150 eFt-os díjazásban részesítette.
vezető tervezők: Lukács István, Vikár András DLA
építész munkatársak: Csirmaz Annamária, Hajdú Gáspár, Mangel János
tájépítész/kerttervező: Király-Salgó Borbála, Kontra Dániel
09:41
Ez egy nagyon jó terv! Színvonalas épület, remek elrendezés, tájolás is kiváló és a kinézete is teljesen rendben van. Szeged, Debrecen, Győr és Miskolc tárt karokkal fogadná az épületet. De várjunk csak mi is a cikk címe? Ja igen "A XIII. kerületi Klapka szolgáltatóház és környéke" Tehát az épület a tizenharmadik kerületben lenne, tehát Budapesten! Megint a "merjünk kicsik lenni" cimű színházi darabot tetszenek játszani? Ha jól tudom a telek a Hungária körúton belül található és a Hungária körúton belül a megengedett legnagyobb épület magasság a rendelet szerint 30 méter. Na mármost ez az épület földszint+5 emeletes nem? Akkor ez úgy kb 18-20 métert jelent. Az ezzel szomszédos telken egyébként a Csángó utcai lakótelep 33 méter magas 10 szintes paneljei találhatóak! Ez a 30 méteres korlátozás azért jött létre, hogy a pesti tágabb értelemben vett belváros, tehát a Hungária körúton belüli terület nagyjából egységes magasságú és beépítésű legyen. Így egy 15-20 méter magas ház ugyan úgy megtöri és ezáltal rontja ezt az egységet, mint egy 50-60 méteres toronyház. Legfeljebb csak nem olyan látványosan. Vegyük hát figyelembe ezeket az tényeket, majd használjuk ki a rendelet adta lehetőségeket és éljünk ezekkel a csodás város nyújtotta lehetőségekkel. Ne rakjuk tele ilyen kis semmilyen se "izékkel". Az ilyen épületeknek a külvárosban a helyük. Üdv: Egy pesti civil.
12:27
@pesti civil: A lakótelepi 30 méter az akkori panel-daruemelési magasságból következett és a korabeli tűzrendészet szerint eddig volt középmagas egy lakóház idevonatkozó (enyhébb) szabályozással. Akkor most alkalmazkodjunk ehhez és sohasem ér véget a szocializmus ! felkiáltással helyezzünk el egy szál szegfűt a Csángó utcai lakótelepen?
09:07
@FenyvesiHK: Az a 30 méter azért volt elvileg ennyi, mert eddig ért fel akkoriban a legmagasabb tűzoltólétra, hogy egy esetleges tizedik emeleti tűzet is elolthassanak. Mellesleg ez a 30 méter egy misztikus szám, mert pont ilyen magasan van a magasabb belvárosi bérházak és paloták tetőszintje is. Sőt igazából ez volt az alap, mert később a 60-as, a 70-es és 80-as években épült 10 szintes paneleket is zömmel ehhez mérten építették. Kivételt képez ez alól a minden lakótelep súlypontjában elhelyezett pár darab 15-16 emeletes tehát 45-50 méter magas lakótorony. Ezek alkotják jelenleg a pesti "skyline"-t, mert ezek lógnak ki a város 30 méteres világvárosi tetőszintjéből. Mellesleg Párizsban is 30 méter a határ. Bár ott nem a lakótelepek, hanem a Montparnasse torony nevű borzalom miatt hozták ezt a rendeletet. Higgye el jó ez a 30 méter a Hungária körúton belül, mert ha legalább az épületek stílusa nem egységes, legalább a magasságuk legyen az. A külvárosban meg jöjjön aminek jönnie kell mint pl. a csepeli felhőkarcolók és angyalföldi toronyházak. Persze csak kiváló minőségben, kinézetben és megfelelő közlekedést ráépítve. Üdv: egy pesti civil.
10:38
@pesti civil: (nem: a párizsi magassági korlátozásokban csak a 30-as szám nem szerepel, ;-) a belvárosban a jellemző a 25, kijjebb lesz magasabb. A korlátozásokhoz pedig a Montparnasse-nak semmi köze - hacsak az nem hogy születésekor fütyült rá. Ezen a térképen láthatóak a párizsi magassági korlátozások, 18 méter és 180 méter közötti értékekkel.)
07:50
@pesti civil: Sajnos manapság nem divat térfalakat ábrázolni, hanem marad a forgatható madárperspektíva. Csakhogy én nem vagyok sasmadár de még veréb sem, így kénytelen vagyok földközelből szemlélni az épített környezetemet. Az átlagos emberi test- és szemlélési magasságot figyelembe véve minden másképp néz ki alulról. Ez a terv nagyon becsületesen teljesíti ezt az emberi léptékű láthatóságot. Nekem személy szerint a lakótelepi egységes magasság mindig is hasbaakasztós volt mert: kiatakarja a természeti és a közelében lévő épített környezetet egyaránt, de mégsem városias (védő jellegű) alatta járva pedig kifejezetten fenyegető tud lenni ez a magasság a lakótelepi utcákon sétálva és ezen még a fák is alig enyhítenek, amelyek jó, ha a harmadik emeletig felnőnek. A tűzoltólétra mellett tessék nyugodtan elhinni nekem, hogy a korabeli darupálya + daru + gémkinyúlás maximális kihasználhatósága teremtette ezt a 30 métert. A harcmezőről ismerem a témát. Más országokban,pl. a németeknél a panelos lakótelepek humanizálása során éppen ezt az egységes agyrém magasságot bontották meg sikerrel és máris emberibb lett az egész. Mindezeket átgondolva szerintem mindig a konkrét helyszín adottságaitól függ, hogy az éppen alkalmazott épületmagasság jó vagy nem jó, ott és akkor, illeszkedik vagy sem, illetve új pályát tűz ki és akkor a következőkben hozzá kell majd alkalmazkodni.
16:11
@mB: Igaza van elnézést kérek. Nem tom hol olvastam már ezt a 30 méteres párizsi korlátozást. Valószínűleg a megengedett 18, 25, 31 és 37 méterek átlagát néztem. Még egyszer bocsánat. Azért arra kíváncsi lennék, hogy ahol megengedik a 180 méteres magasságot a 13.kerületben (a párizsi Angyalföldön) ott vajon mit építenek? Tudja valaki?
16:56
@FenyvesiHK: Igen a térfalak nekem is hiányoznak és sajnos vagy szerencsére én is földön járok. Ha térfalról van szó, akkor nekem mindig a Rákóczi úton az Astoria és a Blaha Lujza Tér közötti erzsébetvárosi házak alkotta impozáns térfal ugrik be. A józsefvárosi oldalon is lehetne ugyanilyen "térfalhatás" csak a Rókus kórház épülete megtöri ezt az élményt. A panellakó telepekkel igazából nem is az a baj hogy egységes magasságúak, hanem az, hogy házak kinézete monoton, tehát unalmas hatást kelt. Ezernyi ugyanolyan alakú ablak, ezernyi egyforma erkély, unalom, sivárság és falantszer a köbön. A panelek sohasem lesznek igazi városi elemek, mert nem követik a már korábban kialakult város szerkezetet és utcahálózatot, hanem azt fellazítva, megtörve, tönkretéve, szalagosan és véletlenszerűnek tűnően állnak egymással különböző szögeket bezárva. Véleményem szerint a panelekhez nem szabad igazodni, mert a panel egy ideiglenes városképi elem. Szerencsére némelyek bontása már 5-10 éven belül megkezdődhet és akkor ki lehet alakítani a normális sakktábla szerkezetű utcahálózatot is (legalább is itt Budapesten, főleg a Hungária körúton belül) amit a panelek megtörtek. A 30 méter meg lehet 25, sőt 35 méter is. Nem kell pontosan 3 ezer centinek lenni. Lehet, sőt kötelező játszani a magasságokkal, de akkor a házak és a homlokzatok se legyenek szigorúak és monotonok. Merjünk kreatívnak lenni és erre az épületre dobjunk rá még legalább két szintet. :-)
12:47
Ugyan mar, mi a baj a keretes ablakokkal? Azont tul, hogy normalis épuleten ott vannak, a kollegaimrol tudom, hogy "szinte" verekednek az ablakos irodakért. Nincs lehangolobb, mint ablaktalan lyukakban dolgozni.
14:04
@sponcsak: Talán félreértette a "keretes ablak" kifejezést. Mert én nem az ablaktalan irodák mellett érveltem...
05:53
Nehéz pontosabbat írni a tervről, mint amit a szakszerű, korrekt hangú, pozitívumokat is felmutató, lényegre törő bírálat tartalmaz: "a beépítés arculatának üzenete túlzottan a lakótelepi érzést erősíti". És bár nekem minden, általam ismert Vikár-Lukács épület tetszik, kicsit aggasztónak érzem a színes homlokzati panelek ma már szinte mechanikus alkalmazását. Immáron a keretes ablakok is divatcikké váltak, zuglói társasháztól mádi pincészeten át, debreceni klinikai tömbig mindenhol ott indokolatlankodnak :-).