A XIII. kerületi Klapka szolgáltatóház és környéke megújítására kiírt építészeti-kertépítészeti ötletpályázat eredménye

A XIII. kerületi önkormányzat 2012. januárjában a Klapka és Tüzér utca sarkán álló szolgáltatóház és környéke megújítására vonatkozóan építészeti-kertépítészeti ötletpályázatot írt ki öt neves hazai építésziroda meghívásával. Az alábbiakban bemutatjuk az Elbíráló Bizottságot, annak összesített véleményét, valamint részletesen bemutatjuk a pályamunkákat.

A pályázat előzménye, lebonyolítása

A XIII. kerületi önkormányzat 2012. januárjában a Klapka és Tüzér utca sarkán álló szolgáltatóház és környéke megújítására vonatkozóan építészeti-kertépítészeti ötletpályázatot írt ki öt neves hazai építésziroda meghívásával. A kiíró a hatályos szabályozási terv adta kereteken belül várt javaslatokat az önkormányzati tulajdonú telek mai igényeknek megfelelő beépítésére és a szomszédos zöldterület kialakítására.

A lakótelepi és kisvárosi településrészek határán egy új „kisközpont", a közösségi aktivitások tereinek megteremtését irányozta elő a pályázat. A meghívott szakemberekből és az Önkormányzat képviselőiből álló Bíráló Bizottság eredményesnek és sikeresnek ítélte meg a pályázatot, minden résztvevőnek költségtérítést biztosítva. A kiíró a projekt tervezési programjához, továbbá az építészeti arculat kialakításához több, egymástól eltérő ötletet kapott. A beadott tervjavaslatok mindegyike tartalmaz hasznosítható és színvonalas javaslatokat.

A Bíráló Bizottság a pályaművek rangsorolásával azon értékek mellett tette le a voksát, amely egy emelt színvonalú kertépítészeti környezetbe helyezett emblematikus építészeti együttessel kíván közösségi térsort létrehozni – elsősorban a környék lakói számára. Támogatta, hogy az ingatlanon a szintterületi mutató teljes kihasználásának mellőzésével, a közösségi szolgáltatások létrehozásával egy zöld karakterű „kisközpont" jöjjön létre. A beruházás megtervezését szabad és rendhagyó építészeti formálással, a nyitottságot hangsúlyozó térkapcsolatokkal, alaprajzi szervezéssel javasolja a kiírónak.

A pályázat eredményhirdetésére a pályaműveket bemutató kiállítás megnyitóján került sor a XIII. kerületi Polgármesteri Hivatal Városház Galériáján 2012. május 10-én. A kiállítást Bálint Imre, a Budapesti Építész Kamara elnöke nyitotta meg.

A pályaművek részletes bemutatása és értékelése

- 1. sorszámú pályamű - tervezők: Marosi Miklós, Göcsei Sándor, Rabie Anisz (Közti Zrt.)
- 2. sorszámú pályamű - tervezők: Bózsó Csongor, Nagy Ádám, Bakaity Beáta (B3 Építész Stúdió Kft.)
- 3. sorszámú pályamű - tervezők: Szabó Levente, Zombor Gábor, Biri Balázs, Kohut Dávid, Páll András, Simon Orsolya (Hetedik Műterem Kft.)
- 4. sorszámú pályamű - tervezők: Lukács István, Hajdú Gáspár, Vikár András, Csirmaz Annamária, Király-Salló Borbála, Mangel János (Lukács-Vikár Építész Stúdió Kft.)
- 5. számú pályamű – tervezők: Hajnal Zsolt, Kendelényi Péter, Kállai Gábor, Szalánczy Kolos, Déri Tamás (Hajnal Építésziroda Kft.)

Bizottság összetétele

Elnök: Arató György, XIII. kerület főépítésze
Társelnök: Borszéki Gyula, XIII. kerület alpolgármestere
Titkár: Muraközi Réka, építész, XIII. kerületi Főépítészi Iroda

1. tag: Hiszékeny Dezső, XIII. kerületi alpolgármester

2. tag: dr. Kiss Jenő, építész, Magyar Mérnök Kamara

3. tag: Péterfia Borbála, építész, városrendező, a kiíró delegáltja

4. tag: Turányi Gábor, építész, a BÉK delegáltja        

5. tag: Egri Rozália, építőmérnök, XIII. kerületi Közszolgáltató Zrt.

Szakértők: Jáki Mónika, közvélemény kutató, Reevolutio Kft., Gábor Péter kertépítész mérnök, XIII. kerületi Közszolgáltató Zrt., Forgóné Kroboth Zsuzsa, XIII. kerületi Polgármesteri Hivatal, Igazgatási Osztály vezetője, jogi szakértő: dr. Füle Ferenc, XIII. kerületi Polgármesteri Hivatal, Jogi osztály

Összefoglaló értékelés

1. Az Elbíráló Bizottság (EBB) megállapította, hogy a pályaművek mindegyike megfelelt a formai követelményeknek, a kötelezően benyújtandó munkarészeket tartalmazták. Titkosságot sértő pályamű nem érkezett be. Fentiek alapján az EBB minden egyes pályaművet részletes bírálatban részesít.

2. A hatályos KSZT előírásai közül a szintterületi mutató kihasználása tekintetében két alapvető megoldás érkezett, az 1. sorszámú pályamű a max. szintterület felével, a többi pályamű az építhető szintterület kihasználásával adott megoldást. Az EBB ebben a vonatkozásban a kiírás azon elemét tartja a legfontosabbnak, hogy létrejöjjön az urbánus környezetben a városi aktivitások tere és az építészeti megoldás eredetisége. Az egyéb városrendezési paramétereket illetően szokásos megoldásokat tartalmaznak a pályaművek, de a zöldfelületek mértékét illetően hiányos megoldás is született (lásd az 5. sorszámú pályamű). Az építménymagasságra vonatkozó javaslatok mindegyike betartotta az előírásokat, és egyetlen pályamű sem volt, ahol egy vertikális elem hangsúlyozásával kilépett volna ebből. A számított parkolás méretezések elfogadhatóak, ugyanakkor azt tartotta jónak az EBB, ha a ház alatti parkolókon túl a felszínen is gépkocsi parkolókat alakított ki a tervező.

3. A helyszíni adottságok és a kiírás által is hangsúlyozott városszerkezeti összefüggéseket kiemelten – a meglévő budapesti közterületekkel való összehasonlításban – az 1. sorszámú pályamű elemezte a legszínvonalasabban. Az EBB a beépítési rend megválasztásánál e szempont figyelembevételét és továbbfejlesztését tartotta helyénvalónak (1., 3. sorszámú pályamű). A Pattantyús utcai zöldterület építészeti komponálásba való bekapcsolása igen kedvező, melyet az 1., 4. sorszámú pályamű oldott meg legszínvonalasabban. Az alaprajzi szervezésben kétféle változatot kínálnak a pályaművek, az egyik egy „kis pláza"-szerű képletben 2 szinten kisebb üzleteket, és gyakran befelé forduló világot ad. Ennél szebb megoldásnak tartja az EBB, ha az épület nyitottsága expresszív és szolgálja a szabadidő eltöltés és közösségépítés lehetőségeit. Reálisnak és gazdaságosnak tartja egyébként az EBB azt az építészeti felfogást, mely a földszinten és az 1. emeleten üzletsorokat, e felett pedig szállásjellegű és lakófunkciókat mutat. Azonban a környezetben meglévő több ezer lakás, azok mérete, a lakótelepi életmód okán az EBB a közforgalmú funkciók meghatározó telepítését és egy zöldkarakter kialakítását e helyütt célszerűbbnek tekinti, mint néhány tucat lakás megépítését ezen az ingatlanon (1., 4. sorszámú pályamű). A 2. emeleti szinten javasolt zöldtetők közhasználata kérdéses (2., 3. sorszámú pályamű). Az alaprajzi szervezést tekintve is a nyitottságot sugárzó megoldásokat tartotta jónak az EBB, így az üzletek külső homlokzatra történő nyitását (1., 3., 4., 5. sorszámú pályamű).

4. Az építészeti formálás tekintetében a pályázat magas színvonala ellenére a tervezők általában szokványos beépítési és karakterbeli alapképletet alkalmaztak. Az EBB értékelte a nyitott és innovatív elképzelést (1. sorszámú pályamű). A homlokzatképzés tekintetében is fontosnak tartotta az EBB a nyitottság gondolatának érvényesítését, ezért a túlzottan tömör homlokzatképzéseket kedvezőtlennek ítélte. Alternatív energiahasznosításra a pályaművek többsége (1., 2., 3. sorszámú pályamű) javaslatot tett. A gazdaságos megvalósíthatóság tekintetében az EBB újszerű javaslatot nem kapott, mindegyik pályamű e tekintetben elfogadható volt.

5. A kertépítészeti megoldások tekintetében az EBB a meglévő zöldfelületek megőrzését fontosnak tartotta, díjazta a zöldfelületek növelésére tett javaslatokat. Szempont volt a szomszédos lakóterületekkel való gyalogos kapcsolatok kialakítása. Szép megoldásnak tartotta az EBB a közterületi és telken belüli közhasználatú szabad tereket integráló terveket. Az EBB ezen felül értékelte a változatos közösségi funkciókat és egyedi szabadtér-építészeti elemeket felvonultató pályaműveket.

6. Építészeti megoldás eredetisége tekintetében az 1. és 4., 5. sorszámú pályaművek javaslatai voltak a legkarakteresebbek (az utóbbinál „város a városban" képlet), melyek használhatósága elsősorban a gazdaságossággal függ össze. Ha e helyen megengedhető a szintterületi mutató maximális kihasználásától eltekinteni, úgy egy emblematikus városépítészeti együttes hozható létre, és erre az 1. sorszámú pályamű ötletei mutatják a legrendhagyóbb értéket. A beruházás hasznosítható ötleteit azonban a 3., 4., 5. sorszámú pályaművek is megcsillantják.

Az EBB tagjai elismerésüket fejezik ki a szakértők alapos értékeléséért és az értékelés során végzett aktív közreműködéséért. Az EBB egyhangúlag megállapította, hogy a tervpályázat elérte célját és a tervi megoldások megfelelő alapot adnak a projekt tervezési programjának, továbbá építészeti karakterének előkészítéséhez.