Közélet, hírek

Adományozási felhívás Hőnel Béla emlékének megörökítésére

1/3

Hőnel Béla emlétábla-tervezet

Hirdetés
?>
Hőnel Béla emlétábla-tervezet
?>
Hőnel Béla emlétábla-tervezet - forrás: infomovar.hu
?>
Hőnel Béla emlétábla-tervezet
1/3

Hőnel Béla emlétábla-tervezet

Adományozási felhívás Hőnel Béla emlékének megörökítésére
Közélet, hírek

Adományozási felhívás Hőnel Béla emlékének megörökítésére

2016.07.25. 09:17

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Mosonmagyaróvár

Építészek, alkotók:
Hőnel Béla

Hőnel Béla magyaróvári építész, Mosonmagyaróvár városának és környékének mindmáig a legmeghatározóbb építésze, ugyanakkor mindeddig semmilyen emlékmű nem hirdeti jelentős munkásságát. Ezen kíván most Beregszászi Balázs civil kezdeményezés keretében változtatni egy emléktábla felállításával.

Hőnel a Szepes vármegyei Mateócon (Poprád) született 1863-ban. Az építészetet Budapesten és Münchenben tanulta, építőmesteri oklevelét Münchenben kapta 1889-ben. Számos helyen, majd Budapesten dolgozott. Több nagyvállalatnál is tervező és építésvezető volt. Épületei a történelmi Nagy-Magyarország területén szerte megtalálhatók. Selypen cukorgyár, Győrben pályaudvar, Temesváron MÁV Gépgyár és bérházak, Léván honvédlaktanya, Zimonyban millenniumi emlékmű, Szolnokon víztelep és Esztergomban laktanya, csapatkórház és az Új Jó Pásztor Kápolna fűződik a nevéhez.

Hőnel Béla emlétábla-tervezet
3/3
Hőnel Béla emlétábla-tervezet

Hőnel 1901-ben jött Magyaróvárra és a Rokobauer Józsefné-féle építőipari vállalkozásnak volt az ügyvezetője. 1907-ben önállósította magát, mely állami építkezések végzésére is feljogosította. 1901-től a város mindkét gyárának a Kühnének és a mai Mofém gyárnak is az építésze lett közel két évtizeden keresztül. Legjelentősebb épületei az 1909-es Postapalota, amely egyébként a saját tulajdonú lakóháza volt és ő adta bérletbe a postának. A Mosonvármegyei Múzeum épülete 1912-ből, mely mindmáig a megye egyetlen e célra épített múzeuma. A Lajta-szeri és az Ady Endre utcai emeletes bérházak, az Országos Növénynemesítő Intézet épülete, a magyaróvári temető ravatalozója, az evangélikus lelkészház és a temetőági Lajta hídjai, a Pálffy-villa és még számos családi ház városszerte. Mosonban a Csóka-féle ház és hentesüzlet, a Rozália kápolna tornya. A mai Jánossomorján a szentjánosi óvoda és a volt mozi, a szentpéteri iskola. Mosonszolnokon községháza, óvoda és a volt iskola. 1906-ban az újonnan létrehozott rónafői gazdaság építője: kastély, gazdasági épületek és a mai községháza. Magyar- és horvátkimlei gazdaságok létrehozója. A dunakiliti római katolikus templom és a Németh-villa is az ő nevéhez kötődik.

Magyaróvár városának képviselője, Moson vármegye, majd Győr-Moson-Pozsony k. e. e. vármegyék törvényhatósági bizottsági tagja volt több mint negyedszázadon keresztül. Végig szolgálta az első világháborút, több kitüntetéssel honvédszázadosként szerelt le.

A Mosonmegyei Történelmi és Régészeti Egylet választmányi tagja, az Országos Szepesi Szövetség Mosonmegyei Csoportjának tagja majd elnöke, a Magyaróvári Iparos- és Kereskedő Kör tiszteletbeli elnöke, a Magyaróvári Házépítő Rt. alelnöke, valamint tagja volt a Magyaróvári Férfidalárdának is. 1911-ben alapító alelnöke a Magyaróvári Ipartestületnek, majd 1930-tól az elnöke. 1903-ban „TURUL" néven kerékpáros egyesületet alapított. 1904-ben alapító tagja volt a Magyaróvári Torna Egyletnek (MTE), emellett lelkes vadász is volt.

Magyaróvári képviselőként leginkább a városrendező és a hősi halált halt hősök emlékére létrehozott bizottság fűződik a nevéhez, de jelentősen kivette a részét, hogy Magyaróvár 1921-ben rendezett tanácsú várossá váljon. 1937-ben hunyt el. Sírja a magyaróvári temetőben van.

Hőnel Magyaróvárra érkezésének, idén, 2016-ban van a 115. évfordulója.
A MAGYAR POSTA Zrt. engedélyezte Beregszászi Balázs számára a Városkapu téri posta épületén - az építész volt lakóházán - egy emléktábla elhelyezését.

Az emléktáblát Lebó Ferenc győri szobrászművész fogja elkészíteni. Az emléktábla fehér carrarai márványból készül, 60x80 centiméter nagyságban, bronz arcdomborművel. A dombormű Garabits János festőművész azon festményéről kerül megmintázásra, amelyet az Ipartestület 1937-ben festetett meg.

Az emléktábla bekerülési költsége félmillió forint + áfa lesz.

Hőnel Béla emlétábla-tervezet
1/3
Hőnel Béla emlétábla-tervezet

Minden jóérzésű, lokálpatrióta és a szép Hőnel-épületeket szerető emberhez kéréssel fordul a szervező, hogy akik célkitűzésével egyetértenek, és anyagi erejük megengedi, úgy támogassák a Hőnel emléktábla létrejöttének ügyét.

A pénzadományokat a DUNA Takarék Beregszászi Balázs HU57 58600252-11237648 számú számlaszámra „HŐNEL BÉLA emléktábla 2016" megjelöléssel tehetik meg.

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk