/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Épületek/Örökség

Ahol megfagyott az idő - Kelenföldi Erőmű

1/20

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

?>
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
?>
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
?>
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
?>
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
?>
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
?>
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
?>
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
?>
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
?>
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
?>
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
?>
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
?>
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
?>
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
?>
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
?>
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
?>
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
?>
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
?>
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
?>
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
?>
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
1/20

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Ahol megfagyott az idő - Kelenföldi Erőmű
Épületek/Örökség

Ahol megfagyott az idő - Kelenföldi Erőmű

2018.03.07. 18:00

Cikkinfó

Szerzők:
Dormán Miklós

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Borbíró Virgil, Reichl Kálmán

Vélemények:
2

Dosszié:

Gigantikus kortörténeti műtárgy, félhomályban úszó hatalmas csarnokok, elnémult masinák, szűk ipari folyósók labirintusa. Ez a Kelenföldi Erőmű kapcsolóháza, mely opálüveg tetőszerkezetével az art deco stílus jellegzetes példájává avanzsált.

A Duna partján, a Kopaszi-gát szomszédságában elhelyezkedő erőmű építéséről 1911-ben döntött Budapest városvezetése, melynek építése hamarosan el is kezdődött Reichl Kálmán, akkori műegyetemi tanár tervei alapján. Az erőmű építésére kiírt pályázatot a Ganz Villamossági Gyár és a Nicholson Gépgyár együttese nyerte meg. Az áramszolgáltatás 1914. június 18-án indult meg, ám az átadás után alig pár héttel kirobbanó világháború évekre megakasztotta az építkezést, és csak az 1920-as években folytatódhattak a munkálatok.

Az épület hamar bővítésre szorult, ám Reichl Kálmán halála miatt más tervezővel kellett tovább dolgozniuk. Ekkor kapta a megbízást Borbíró (Bierbauer) Virgil, aki német és holland tanulmányai után ült a tervező asztalhoz immár 1926-ban. Az art deco stílus mellett Breuer Marcell gyakorolt rá nagy hatást, akinek nikkelezett acélcsőből és üvegből készült bútora a hőerőmű egyik allegóriájává vált. Egészen könnyen belátható, hogy miért, ezek a bútorok nem korlátozzák a szemet, így a tér egésze átláthatóvá válik.



Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
6/20
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF



Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
13/20
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF




Ugyanez a transzparencia jelenik meg a hőerőmű egészében. Az épület logikus szerkezete mögött az a filozófia húzódik, hogy a munkásnak jogában áll átlátni mindent. Az épület emiatt három dimenzióban belátható, a födémek, falak nem korlátozzák a tekintetet, csak terelik, ahol szükséges. A tér felfelé is végtelennek tűnik az üvegkockákból összeálló padlónak köszönhetően. A Tér és Forma 1934-es számában így fogalmaz „tér mindhárom irányába nyúló áttetszőségű szimultanizmus", mely egészen kifejezi a belső térkomponálást.

A transzparencia egyik fontos eleme a korszakalkotó födém, melyet acél hálóba szőtt üvegelemek alkotnak. Az üvegtetőn átsütő fény így a legalsó szintig képes lejutni az üvegfödémeken keresztül. A tetőt ma már régi pompájában nem láthatjuk, mert a II. világháború idején bitumennel borították be a tetejét, hogy ne lehessen belátni a hőerőműbe a repülőgépekről. Ha észrevették volna az épület működését, lebéníthatták volna Budapest áramtermelését.


Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
11/20
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
16/20
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF




A hőerőművön két épület hatását fedezhetjük fel: logikus térszervezését tekintve Alvar Aalto Helsinkiben épült újságnyomdájával, homlokzatburkolati téglajátékával és üvegtetővel zárt vezénylőtermével pedig Berlin-Rummelsburg Klingenberg hőerőművel rokonítható. Az épület szerkezete tűzvédelmi és gazdasági szempontból sorolt pillérvázas, körbe betonozott acél szerkezet. A belső kialakítása egy vasbeton elválasztófalas rendszer, melynek rendeltetése, hogy kifelé irányítsa a transzformátorok esetleges felrobbanását, így ne az épület belső szerkezetében tegyen kárt. Az épület alaprajza egy logikus folyamatábra szerint alakult az irányítóközponttól a transzformátorokon át egészen a fojtótekercsekig.

Az épület ovális alaprajzú vezénylőterm összetett struktúrájú. Alulról egy opálos megjelenésű bevilágítót látunk, melyen a mai napig beárad a fény. Felemelő technikai vívmányt sugároz a hely szelleme, miközben minden fragmentum egy logikus és egyszerű koncepciót követve alkot rendszert. A vezénylőteremben körpanorámaként belátható volt minden kapcsoló és jelzőszerkezet a II. világháborúig. Ekkor egy bunkert emeltek be a térbe, mely ugyan bombatámadástól nem védett, de találat esetén a légnyomás hatására betörő üvegszerkezet ellen biztonságot nyújtott az ott dolgozóknak.


Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
17/20
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF



Az 1934-es Tér és Forma egyik cikkében a következő olvasható a hőerőműről:
„Egy egészen mai ízű térkompozició ez, amelyet a korral élő művész tud csak teljesen átélvezni… De ami a legfontosabb, mindez nem külön akart, hanem a feladatból magából szigorúan adódó. A tervező mindezt nem gondolta el előre, hanem azáltal érte el, hogy legmesszebbmenően beleélte magát a feladat sajátos követelményeibe s azoknak átértékeléséből formált: munkájával elősegítvén a cél által megkövetelteknek minél tökéletesebb valóra váltását. S éppen ezért sikerült művészi hatásokat elérni - épp az önmegtartóztatásból, a feladatból nem folyó »díszítések« csábításának való ellenállásából lett az igazán tárgyilagos megoldásból művészi megoldás."

A korábbi ipari épületekhez képest az erőmű korszakalkotónak számított, mert nem csupán megünnepelni akarta az ipar „szentélyét" (például a berlini Ullstein nyomda katedrális, itthon a Valero selyemgyár épülete), hanem új tereket szervezve szolgálni is kívánta a hely működését. Az épületben teljes mértékben tetten érhető a Peter Behrens-féle „feladatokból levezetett forma" szemlélet, a tervezők számára fontos volt, hogy harmóniát teremtsenek a funkció és a forma között. Az erőmű bezárása után épp ezért vált kiszolgáltatottá az épület. Egy gigantikus kortörténeti műtárgynak tekinthetjük ma a Kelenföldi Erőművet, melyhez hozzányúlni nem merünk, csak próbáljuk megfejteni.

Dormán Miklós


 

A Kelenföldi Hőerőmű jelenleg nem látogatható. A tavalyi év folyamán a Kortárs Építészeti Központ szervezte séta keretében nyílt lehetőségünk bejutni az épületbe Dormán Miklós és Andriska Fanni vezetésével.

 

Vélemények (2)
iwel
2018.03.07.
19:05

Peter Behrens neve elírás lehet a cikkben

sutori.laura
2018.03.08.
08:53

@iwel: Köszönjük, javítottuk!

Új hozzászólás
Helyek/Városépítészet

WEKERLETELEP // Egy hely + Építészfórum

2020.10.28. 14:46
00:06:33

Lakótelep csak éppen másképp! A Wekerletelep minden túlzás nélkül a hazai építészettörténet egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb állomása. Egy olyan kor ma is élő és működő hagyatéka, amikor az állam még kötelességének tartotta, hogy polgárai lakhatásásról méltó módon gondoskodjon. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozata ezúttal a Kós Károly térre és környékére kalauzol minket. / A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja. /

 

 

Lakótelep csak éppen másképp! A Wekerletelep minden túlzás nélkül a hazai építészettörténet egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb állomása. Egy olyan kor ma is élő és működő hagyatéka, amikor az állam még kötelességének tartotta, hogy polgárai lakhatásásról méltó módon gondoskodjon. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozata ezúttal a Kós Károly térre és környékére kalauzol minket. / A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja. /

 

 

Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk