Albérlet vagy saját lakás: mikor érdemes befektetni?

Egy munkalehetőség, összeköltözés, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésekor gyakran felmerül a kérdés, hogy melyik alternatíva éri meg jobban: albérlet vagy saját lakás vásárlása. Elemezésünkben górcső alá vettük a témát, megvizsgálva a jelenlegi lakáspiaci helyzetet az ország egyes területein.

A hazai lakáspiac helyzete

Az idei év első felében sem állt meg a hazai ingatlanpiac, tovább növekedett a lakásárindex, ezzel a drágulás mértéke a tavalyi utolsó negyedévhez viszonyítva nominálisan 7,6%-os, reál értelemben pedig 8,8%-os volt. 2015 első féléhez képest a lakásárak bővülésének üteme lassult, ebben az évben a hazai piacon a drágulás 1,9%-ra csökkent a korábban tapasztalt 3-4%-ról.

Az ingatlanpiacon a panel-, illetve téglaépítésű lakások eltérő négyzetméterenkénti árakon vásárolhatóak meg, a panellakások szegmensében 35%-kal alacsonyabb átlagos Ft/m² árakra lehet számítani, mint a téglaépítésűek piacán. 2015-ben a panellakások átlagárai dinamikusabban – 65%-kal – bővültek, mint a téglaépítésűeké – 50%-, a változás azonban így is szembetűnő volt mindkét típus esetén. Idén egy lényegesen visszafogottabb emelkedés mutatkozott az ingatlanpiacon, a négyzetméterenkénti árak mindkét lakástípus esetén 9%-kal drágultak.

A kiadó albérletek átlagos négyzetméterenkénti árai a fővárosban a legmagasabbak, meghaladják a 3000 Ft/m² árat. Ehhez képest egyes vidéki nagyvárosokban – Miskolc, Kecskemét – mintegy 50%-kal kedvezőbb átlagáron bérelhetünk lakást. Az utóbbi egy évben Sopronban kiemelkedő volt az albérletárak emelkedése – 34% - az országos szinthez viszonyítva Szegeden és Pécsen is – 16% – megugrottak az árak.

Mennyi idő alatt térül meg egy lakás?

A megtérülési idő kulcsfontosságú kérdés azok körében, akik lakásvásárlásban gondolkodnak, melynek meghatározásához példánkban egy 60 nm-es lakást veszünk alapul. Országos szinten egy téglaépítésű lakás átlagosan 24,5 millió forintért, egy panelépítésű pedig 16 millió forintért vásárolható meg. Az albérletárakban általában nem mutatkozik jelentős különbség a két ingatlantípus között, így 151 ezer Ft átlagos havi bérleti díjjal számolhatunk. Ebben az esetben a téglalakás megtérülési ideje 13,5 év, a panellakásé pedig kevesebb, mint kilenc, érdemes viszont megemlíteni, hogy eltérések mutatkoznak az ország egyes területei között. Míg a Budapesten eladó lakások megtérülési ideje az országos szinttel közel megegyező, addig Győrben mindkét típus esetén hosszabb idővel érdemes számolni – panellakás esetén 10,5 év, téglaépítésűnél pedig 14,5 év. Ki kell emelni, hogy ezek a számítások durva becsléseket adnak, nem veszik figyelembe az esetleges felújítási, illetve a lakhatás során felmerülő egyéb költségeket sem.

Az albérlet mellett is vannak érvek

A döntés során nem szabad megfeledkeznünk a lakás bérlése mellett szóló érvekről sem. Ezek közé tartozik az esetleges fix költség, mellyel több évre előre kalkulálhatóak a havi kiadások. Ebben a helyzetben a mindennapok során a lakással felmerülő problémák – felújítás, javítás - a tulajdonost terhelik, további előny az adómentesség - a bérlő mentesül a lakáshoz kapcsolódó adók és illetékek kifizetése alól.

Milyen esetben érdemes a lakásvásárlás mellett dönteni?

Amennyiben huzamosabb ideig – több évig – bérel lakást valaki, és előreláthatólag nem tervezi az adott város elhagyását, akkor a saját lakás vásárlása egy megtérülő alternatíva lehet, a döntés során azonban jelentős súlya van egyéb tényezőknek is (pl. mobilitás, nagyobb felelősségvállalás lakástulajdonosként). A befektetésként történő vásárlás esetén a folyamatosan változó ingatlanárak miatt érdemes átgondolni a döntést, ehhez azonban hozzátartozik, hogy a következő pár évben az elemzések szerint a hazai ingatlanpiac nem veszít lendületéből.

forrás:ingatlannet.hu