Épülettervek/Hallgatói terv

Alkotóház az erdő szélén – iparművészek otthona a Pilisben

1/25

témaismertetés

környezet

inspiráció

helyszínelemzés

helyszínelemzés

anyaghasználat

helyszínfotók

telepítési makett

helyszínrajz

műhelyszint alaprajza

földszinti alaprajz

emeleti alaprajz

homlokzatok

homlokzatok

metszetek

részletrajzok

makettfotók

látványterv

látványterv

látványterv

látványterv

látványterv

látványterv

látványterv

Sárközy Bálint

?>
témaismertetés
?>
környezet
?>
inspiráció
?>
helyszínelemzés
?>
helyszínelemzés
?>
anyaghasználat
?>
helyszínfotók
?>
telepítési makett
?>
helyszínrajz
?>
műhelyszint alaprajza
?>
földszinti alaprajz
?>
emeleti alaprajz
?>
homlokzatok
?>
homlokzatok
?>
metszetek
?>
részletrajzok
?>
makettfotók
?>
látványterv
?>
látványterv
?>
látványterv
?>
látványterv
?>
látványterv
?>
látványterv
?>
látványterv
?>
Sárközy Bálint
1/25

témaismertetés

környezet

inspiráció

helyszínelemzés

helyszínelemzés

anyaghasználat

helyszínfotók

telepítési makett

helyszínrajz

műhelyszint alaprajza

földszinti alaprajz

emeleti alaprajz

homlokzatok

homlokzatok

metszetek

részletrajzok

makettfotók

látványterv

látványterv

látványterv

látványterv

látványterv

látványterv

látványterv

Sárközy Bálint

Alkotóház az erdő szélén – iparművészek otthona a Pilisben
Épülettervek/Hallgatói terv

Alkotóház az erdő szélén – iparművészek otthona a Pilisben

2014.09.02. 12:56

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Sárközy Bálint

Földrajzi hely:
Magyarország, Pilisszentkereszt

Pilisi Alkotóház

Tervezés éve:
2014

Stáblista

Diploma konzulens: Benárd Aurél DLA / SZIE YMÉK Msc

Letölthető dokumentumok:

A faipari alkotóműhely-manufaktúra elsősorban a Pilis erdőgazdálkodására, annak hasznosítható melléktermékeire támaszkodva, a látogatókat a famegmunkálás világába vezeti be, legyen szó gyermekekről, családokról, csoportokról. Az alkotóházban a látogatók a famegmunkálásnak különböző módszereit és eszközeit első kézből tapasztalhatják meg. Sárközy Bálint diplomamunkája.

Témaismertetés

A diplomaterv témája egy olyan alkotóház, amely egyaránt szolgál közösségi műhelyként, találkozóhelyként - és műteremként a létesítményt vezető iparművész számára.

A tervezett funkció emellett a település jelenlegi közösségi terei mellett egy új, a helyiek számára is hasznos találkozóhelyként, turisztikai potenciálként szolgál. A jelenlegi alvóváros kialakult funkcióhiányára, a folyamatos ingázás kényszerére kínál megoldást.

Helyszín

A tervezett alkotóház funkció indokolta a helyszínválasztást - a Pilisszentkereszt központjához közeli, azonban közvetlenül erdővel határolt és turistautak kiindulásául szolgáló déli lejtésű, a település határán fekvő területet.

környezet
2/25
környezet

A tereplejtés jelentős. A telek egyfelől a lakóövezet és meglévő beépítési struktúra, másrészt a közvetlenül határos természeti környezet határán fekszik.

A telepítési koncepció, így a táj, és kilátás irányában nyitott, a lakóövezet felé zárt struktúrájú épületet eredményezett.
A területre a település központja felől felvezető utca legtetején jelenik meg az épület utcai homlokzata egyfajta jelzőpontként az ide érkezőknek. A tereplejtésből adódóan a műhely faszárító épülettömege mindkét szintjén terepszinten megközelíthető.

Geometriai alapvetések
Az épület formálására a helyi adottságok, az épített környezet, a tájolás és a funkció összhangja a kezdetektől kihatottak. A műterem és alkotótér funkciók állandó, és nem túlzó – intenzív megvilágítást igényelnek - így a megnyitások északi irányban, illetve fedett nyitott terek védelmében tervezettek.
Az épület északi határoló fala a helyi népi építészetet követve, védelmet nyújtó minimális megnyitással rendelkező kőfal. A déli oldal nyitott tornácát vertikális falécezés határolja, védve az épületet a túlzott felmelegedés ellen, és kellemes klímát biztosítva a hozzá kapcsolódó fedett-nyitott alkotótér számára is.

Tervezési alapvetések
Az épület funkciójából adódóan a tömegformálás lineáris irányultságú - a famegmunkálás linearitása - az átmeneti terek és alkotóterek egymásba kapcsolódását igényelte. A műhely a közösségi alkotótértől szeparáltan, a lakóövezetek felől minél rejtettebben, a déli lejtő irányában nyitott. Az itt történő munkálatok – a nagyoló darabolás, a csiszolás, nagyobb elemek felületkezelése - mind olyan munkafolyamatok, a melyek végzése az alkotótértől és a műteremtől is elkülönítve ideális.

helyszínrajz
9/25
helyszínrajz

A lejtésből adódóan, a műhelyszint felett kapott helyet a faszárító - fatároló padlás – melynek északi fala - a fa száradását elősegítendő – teljesen zárt, míg az többi égtáj felé nyitott. Ezáltal egy nyitott, közvetlen napsugárzástól védett padlástér alakult ki, mely a másik épületrész felől terepszinten megközelíthető.

A faanyagok betárolása - a műhely és alkotóterek közötti mozgatása mind a természetes tereplejtés, mind az épületformálás által biztosított.
Az épületegyüttes fő tömegében helyezkedik el a recepció, az előtér, a vizesblokk - mely felett egy galériaszint található - a kiállított munkák számára. Az alkotótér teljes üvegfala eltolható, ezáltal a műterem és hozzá kapcsolódó műteremlakás és az alkotótér között létrejött fedett-nyitott tér teljesen átjárhatóvá, az aktuális használathoz alakíthatóvá teszi az épületet.
A tervezett funkcióból adódóan egyszerre maximálisan 30-40 fő tartózkodik az épületben. Számukra biztosított mosdóhelyiségek kerültek kialakításra. Az épületben mozgáskorlátozott mosdó is helyet kapott, minden közösségi helyiség megközelítése biztosított.

Az épület környezetében a természetes tereplejtés megőrzése fontos szempont volt, mind a használat, megközelíthetőség, mind a természet megóvása érdekében. A műterem egybenyitható a közösségi terekkel, a lakófunkció azonban elválasztható, az erdő felé tájolt. A közösségi terek ezáltal különülnek el a privát terektől. A műteremlakás az iparművész számára nem csupán ideiglenes tartózkodásra alkalmas, akár teljes értékű lakásként is használható egy kisebb család számára. A műterem és alkotótér funkciók állandó, és nem túlzó - intenzív megvilágítást igényelnek - így a megnyitások északi irányban, illetve fedett nyitott terek védelmében tervezettek. A déli tornác vertikális lécezése biztosít árnyékot a külső tereknek, az épület átszellőzése ezáltal is biztosított.

látványterv
20/25
látványterv

A tervezéskor fontos szempont volt a helyi, hagyományos építőanyagok használata – a helyi - pilisi mészkő és a területen szintén, a hegyvidékből adódóan régóta használt fémlemezfedés. Ezeket az anyagokat a fa természetességével és mindig változatos színével egészíti ki. Az épület tömegformálása, anyaghasználata a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével alakult. A nyeregtetős tömegek közül a nyitott padlás asszimetrikus tetőszerkezetével a másik épülettömeg megnyitásai harmonizálnak.

Az épület határoló falai mészkő burkolatot kaptak. A tornác felé nyitott fal pedig faszerkezetű, a tetőszerkezettel együtt átszellőztetett kialakítású. Az épület belső tereiben így a hővédelem és a nagy hőtároló tömegek következményeként közel állandó hőmérséklet tartható.

Épületszerkezeti leírás
Az épület határoló falai 15 cm vastag vasbeton falak, melyek 15 cm hőszigetelést kapnak. A hőszigetelő réteg elé, egy betonacél hálóval megerősített háttérkiöntéssel készített rakott, mélyfugás mészkő falazat készül. A betonacél háló a hőszigetelésen keresztül raszteresen a tartó szerkezethez visszafogatott. A visszafogatást szolgáló egyedi acélfülek műanyag dűbeleken, és hőhídmentesítő alátét lemezeken keresztül kapcsolódnak a tartószerkezethez - a szerkezet hőhidasságát csökkentve, minimalizálva. A faszerkezetű, védettebb helyzetű falak, és a tetőszerkezet is befújt cellulóz hőszigeteléssel készül. Mind a faszerkezetű határoló falak, mind a tetőszerkezetek átszellőztetett légréteggel kerülnek kialakításra, amely a nyári hővédelem szempontjából fontos tervezési alapvetés volt. A déli tornác, átmeneti tér árnyékoló szerepe is ezt a koncepciót követi. A fa tetőszerkezetek részben - a metszeteken és részletrajzokon jelölt módon - ragasztott fatartókból, míg a megszokott keresztmetszetek tömör faanyagból készülnek. A fakapcsolatok szeglemezes kialakításúak, melyek a belső térben is megjelennek, a keresztben futó kakasülő, és torokgerenda és szarufák kapcsolatánál.

látványterv
23/25
látványterv

A tetőszerkezet megtámasztását, a végfalak mellett, a taréjszelemen tengelyében elhelyezett fa oszlopok biztosítják. A szaruzat 1m-es kiosztással készül. A nyílászárók fa anyagúak, három rétegű hőszigetelő üvegezéssel készülnek. A fedett-nyitott tér, és az alkotótér, illetve műterem egybenyitását biztosítandó - a nyílászárók alsó szegmensei harmonikaszerűen eltolhatók, míg a felső szegmensek fix kialakításúak. A többi nyílászáró szerkezet hagyományos nyíló, illetve fix kivitelű. A belső födémek faszerkezetűek. A válaszfalak 10 cm-es gipszkarton falak, ásványgyapot kitöltéssel. A faszerkezetű falak belső burkolata rétegelt lemez, mögötte 2 réteg gipszrost lap, amely tűzvédelmi megfontolásokból került a rétegrendbe. A vasbeton szerkezetű falak belső oldali vakolattal, simítással, és fehér festéssel készülnek. A tetőszerkezetek a könnyűszerkezetes falakhoz hasonlatosan rétegelt lemez belső burkolatot kapnak. A padlóburkolatok túlnyomórészt fa burkolatok, a vizeshelyiségekben készül kerámia lapburkolat. A műhelyben és átmeneti terekben pedig simított beton burkolat kerül kialakításra. A külső beton felületek csúszásmentességét a helyi, a falazatok anyagát is képező kő őrlemény, mint adalékanyag biztosítja.

Energetikai koncepció
A funkcióból adódóan a fa megmunkálása során keletkező faforgács, faapríték hasznosítása, a környező faipari tevékenységekből származó fa -hulladékokkal együtt képes kiszolgálni az épület fűtését és használati melegvíz igényét egy faapríték kazán segítségével. A déli tájolású lejtő lehetővé tette a déli tetőfelületek teljes, árnyékmentes hasznosítását napelem cellák telepítésével a teljes felületen.

Megújuló energia hasznosítás
A megújuló és alternatív energiák alkalmazása, a fa megmunkálásából származó hulladékok - a faapríték hasznosítása szolgáltak az energetikai koncepció alapjául.

 

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.