Nézőpontok/Tanulmány

Amit a budapestiek gondolnak a Városligetről

1/1

?>
1/1

Amit a budapestiek gondolnak a Városligetről
Nézőpontok/Tanulmány

Amit a budapestiek gondolnak a Városligetről

2016.02.25. 13:55

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Vélemények:
1

Dosszié:

Az Ipsos Public Affairs közvéleménykutatást végzett a budapestiek körében a fővárosi beuházások kapcsán. Az eredmények alapján a budapesti lakosok majdnem 100 százaléka gondolja úgy, hogy a leromlott városligeti zöldfelületek, játszóterek, sportterületek és sétányok felújításra szorulnak, 75 százalékuk azonban nem ért egyet új építmények létesítésével. 

A megkérdezettek 75 százaléka egyetért azzal, hogy a Városligetben ne létesítsenek új építményeket, kizárólag a meglévő leromlott zöldfelületeket, játszótereket, sportterületeket, sétányokat újítsák fel. Ez derül ki abból a reprezentatív közvéleménykutatásból, amelyet az Ipsos Zrt. készített a budapestiek körében a Levegő Munkacsoport megbízásából.

Az 500 fő megkérdezésével készített felmérésből az is kiderül, hogy a megkérdezettek 83 százaléka nem ért egyet azzal, hogy a Magyar Nemzeti Galériát a Budai Várból a Városligetbe telepítsék. Azzal pedig, hogy egyes kormányzati hivatalokat (mint a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági minisztérium) a Budai Várba költöztessenek 77 százalékuk nem ért egyet, és mindössze 16 százalékuk tartja jónak az elképzelést. Mindezzel szemben a megkérdezettek 85 százaléka egyetért azzal, hogy a Nyugati Pályaudvar épülete mögötti vágányok déli oldalán (a Podmaniczky utca mellett) jelentős zöldterületet alakítsanak ki, és a vágányok lefedésével egy másfél kilométer hosszú parkot létesítsenek a Városliget folytatásaként.

A közvélemény-kutatásról szóló részletes jelentés itt olvasható.


Levegő Munkacsoport


 

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2016.04.13.
12:33

Amennyiben az alábbi linken olvasható hír igaz, az világbotrány (kéne legyen). A kormányzati kártevőknek és budapesti mamelukjaiknak úgy látszik, mindegy hol nő, minden városi fa az ellenségük:  http://jakabfytamas.blog.hu/2016/04/12/jon_jon_a_valaha_volt_legnagyobb_belvarosi_fairtas 

Elgondolkodtató, hogy mi az, ami különösen bicskanyitogatóvá teszi a mostani Fidesz-kormány természetes környezetet romboló, park-irtási politikáját? A Kossuth-tértől a Ligeten keresztül, a Dagályon, az Orczy-kerten át a Múzeumkertig, majd a József Nádor térig tovább, minden fővárosi zöld nyögi "a fiúk" brutális, faragatlan, favágó mentalitását. Sokáig azt hittem, hogy a kormányzati csúcsvezetők vidéki származására vezethető vissza ez a parkok, egyáltalán: városi zöld iránti érzéketlenség. Hogy ők otthon vagy haszonnövényeket vagy erdőt vagy gazt láttak, ezért nem fér a fejükbe és a szívükbe az, ami ugyan növény, de egyik sem a fentiek közül. Ez a magyarázat azonban amennyire sértő rájuk nézve, annyira ellenőrizetlen. Vidéki, kisvárosi (gyakorlatilag falusi) rokonaim az Alföld közepén ugyanis imádják a zöldet: a házuk tája kis park, benne - a fűzfa mellett - korántsem őshonos, de ízléssel összeválogatott örökzöldekkel, amelyek latin nevét marósként dolgozó sógorom hamarabb mondja, mint a népi magyart... Miért lenne kevésbé érzékeny a kerti szépségekre Orbán Viktor, Lázár János vagy Áder János és családja?

Inkább arra gyanakszom, hogy a mai kormánynak a mértéktartással kapcsolatos attitűdje más, mondhatni merőben szokatlan az eddig uralgókéhoz képest. Az elmúlt 65 - 70 év urai, Rákositól Bajnaiig (az Antall vezette és az első Fidesz-kormány kivételével) mind a lelkiismeretfurdalás kormányai voltak. A két előbbi kivételtől eltekintve az utóbbi 70 év magyar politikai vezetőit nem a tisztesség, a jóakarat, a hozzáértés vagy éppen a demokrácia elvi szintű tisztelete vezérelte, hanem az uralmon maradás akarása. A Rákosi-korszak és a Kádár-éra vezetői pontosan tudták, hogy semmilyen szabad választást nem nyerhettek volna meg, ezért - a terrorral határos uralmi gépezet fenntartása mellett - tudatosan elébe mentek a "nép" kivánságainak. Nem részletezendő módon magyarázkodásból mentegetőzésbe zuhant (és vice versa) a rendszerváltozás utáni kormányok többsége is. Döntő változást ennek a defenzív startégiának a meghaladására először Gyurcsány próbált keresztülvinni, elhíresült, önkritikus beszédével, de belebukott. A 2010-ben győztes Fidesz választásokon elnyert, legitim fölénye azonban már elég volt ahhoz, hogy levetkezzék a hatalmon maradni akarás alázatosan viselt taktikusi köpenyét és nyílt sisakkal játsszanak.

És ekkor, pontosabban a második kétharmados győzelem után derült ki, hogy a demokratikus és erkölcsi normákhoz való polgári odakanyarodás helyett - amit megtehettek volna - a mértéktelen, gátlástalan érdek- és akaratérvényesítés útját választották. Ez folyik ma is: mi, szavazópolgárok, parasztok vagyunk a sakktáblájukon (mi vagyunk a parasztok ...:-). Ha a Várba akarnak költözni, megteszik. Ha múzeumokat akarnak építeni a Ligetben, felépítik, a legdurvábban belenyúlva a dolgok szakmai és demokratikus ügyrendi menetébe. Ha fedett versenyuszodát akarnak a Dagály strandon, felhúzzák. Ha gyakorlópályát óhajtanak az Orczy-kertben, netán mélygarázst a József Nádor téren, akkor kivágnak akár minden fát. Hadd fogyjon a férgese, röpüljön a forgács. Ők úgyis a budai zöld legmélyén (vagy legmagasán) tanyáznak, a családjukkal és leghűségesebb szolgahadukkal, valamint választóik "krémjével" együtt.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk