Nézőpontok/Kritika

Árapasztó csatorna Drezdában

1/1

lead - forrás: Youtube

?>
lead - forrás: Youtube
1/1

lead - forrás: Youtube

Árapasztó csatorna Drezdában
Nézőpontok/Kritika

Árapasztó csatorna Drezdában

2017.05.05. 09:00

Cikkinfó

Szerzők:
dr. Rigó Mihály

Földrajzi hely:
Drezda, Németország

Letölthető dokumentumok:

Az árvíz ellen sok módon lehet védekezni - az alábbi példa is ezek közül mutat be egyet, melyet sajnos a hazai vízügyi szakma mellőz. Rigó Mihály írásának célja egy követhető, élő, működő német minta, egy lehetőség bemutatása a szegedi gondolkodó társadalomnak. 

Hasznosnak tartanám, hogy a szegedi társadalom tudjon erről a nagyon logikus és egyszerű lehetőségről, hátha egyszer még a vizes szakma is elfogadja és beilleszti az eszköztárába. Mivel hasznos eszköznek tartom, javaslom: minél előbb ki kellene jelölni Szeged mellett azt a sávot, amelyben megépíthető a belvárosi Tisza-szakasznak besegítő szegedi árapasztó csatorna. Minél később tesszük ezt meg, annál nagyobb az esélye sajnos annak, hogy a valamikori nyomvonalba épületek, gyárak kerülnek, melyek nagyon megdrágítják a majdani árapasztó építést.

Drezda Szászország fővárosa, 530.000 fős lakossággal, a várost kettészeli az Elba, pontosan úgy, mint ahogyan Szegedet a Tisza. Ami nagyon szimpatikus: „2002-ben Drezda egyike lett Európa legzöldebb (nagy)városainak. 62% erdős és zöld területével Drezda Európa egyik legzöldebb városának számít. Északon terül el a Dresdner Heide, ami a város legnagyobb egybefüggő erdős területe, a város terültének egy harmadát teszi ki. A város szívében található a hatalmas park, a Großer Garten. Kékeszöld szalagként vonul végig az Elba mezők és szőlődombok mentén, a városon."  

Az árvíz Drezdában pontosan ugyanazt jelenti, mint Szegeden - az ottani árvízről készült képek akár Szegedet is mutathatnák. A 2013-as áradás idején víz alatt állt város - láthatóan egy folyómedernek túl sok volt a lejött víz, nem is fért el, kiöntött. A folyóparti házak úsznak a vízben, ahogy egy rendes árvíz esetén szokott lenni.

 

A megoldási alapelv egyszerű: két folyómederben több víz fér el, mint egyetlen egyben. Az árvíz főleg kapacitás, illetve kapacitáshiány probléma, mely az életünkben sok helyen előfordul. Ha a szóló villamosra nem férnek föl az utasok, akkor utánaakasztanak egy pótkocsit, egy pótvillamost. Az árvíz is kapacitásgond. A folyó medrének vízszállítási képessége bizonyos időszakokban kevés, tehát növelni kell a kapacitást.

Az árapasztó csatorna egy második folyómeder. Ha sok a víz az egyik mederben, kinyitnak egy másik medret, ahova a fölös víz folyhat ahelyett, hogy a házakat lepné el. A név, az apasztás nagyon találó, mert a főmeder vizét csökkenti, apasztja a mellékmeder. Láthatóan egy módja a város megvédésének. Az árapasztó csatorna a folyómeder egy pontján ágazik ki a folyómederből, majd egy ideig külön úton halad, végül visszacsatlakozik az eredeti folyómederbe - tulajdonképpen egy szigetet építenek. Az eredeti és a pótmeder együttes vízszállító kapacitása nagyobb, mint az eredeti folyómederé. 

A drezdai árapasztó csatorna részletes leírását Rigó Mihály PDF-ként csatolt eredeti, teljes szövegéből ismerhetik meg az érdeklődők.

Rigó Mihály

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk