Nézőpontok/Kritika

Árapasztó csatorna Drezdában

1/1

lead - forrás: Youtube

?>
lead - forrás: Youtube
1/1

lead - forrás: Youtube

Árapasztó csatorna Drezdában
Nézőpontok/Kritika

Árapasztó csatorna Drezdában

2017.05.05. 09:00

Cikkinfó

Szerzők:
dr. Rigó Mihály

Földrajzi hely:
Drezda, Németország

Letölthető dokumentumok:

Az árvíz ellen sok módon lehet védekezni - az alábbi példa is ezek közül mutat be egyet, melyet sajnos a hazai vízügyi szakma mellőz. Rigó Mihály írásának célja egy követhető, élő, működő német minta, egy lehetőség bemutatása a szegedi gondolkodó társadalomnak. 

Hasznosnak tartanám, hogy a szegedi társadalom tudjon erről a nagyon logikus és egyszerű lehetőségről, hátha egyszer még a vizes szakma is elfogadja és beilleszti az eszköztárába. Mivel hasznos eszköznek tartom, javaslom: minél előbb ki kellene jelölni Szeged mellett azt a sávot, amelyben megépíthető a belvárosi Tisza-szakasznak besegítő szegedi árapasztó csatorna. Minél később tesszük ezt meg, annál nagyobb az esélye sajnos annak, hogy a valamikori nyomvonalba épületek, gyárak kerülnek, melyek nagyon megdrágítják a majdani árapasztó építést.

Drezda Szászország fővárosa, 530.000 fős lakossággal, a várost kettészeli az Elba, pontosan úgy, mint ahogyan Szegedet a Tisza. Ami nagyon szimpatikus: „2002-ben Drezda egyike lett Európa legzöldebb (nagy)városainak. 62% erdős és zöld területével Drezda Európa egyik legzöldebb városának számít. Északon terül el a Dresdner Heide, ami a város legnagyobb egybefüggő erdős területe, a város terültének egy harmadát teszi ki. A város szívében található a hatalmas park, a Großer Garten. Kékeszöld szalagként vonul végig az Elba mezők és szőlődombok mentén, a városon."  

Az árvíz Drezdában pontosan ugyanazt jelenti, mint Szegeden - az ottani árvízről készült képek akár Szegedet is mutathatnák. A 2013-as áradás idején víz alatt állt város - láthatóan egy folyómedernek túl sok volt a lejött víz, nem is fért el, kiöntött. A folyóparti házak úsznak a vízben, ahogy egy rendes árvíz esetén szokott lenni.

 

A megoldási alapelv egyszerű: két folyómederben több víz fér el, mint egyetlen egyben. Az árvíz főleg kapacitás, illetve kapacitáshiány probléma, mely az életünkben sok helyen előfordul. Ha a szóló villamosra nem férnek föl az utasok, akkor utánaakasztanak egy pótkocsit, egy pótvillamost. Az árvíz is kapacitásgond. A folyó medrének vízszállítási képessége bizonyos időszakokban kevés, tehát növelni kell a kapacitást.

Az árapasztó csatorna egy második folyómeder. Ha sok a víz az egyik mederben, kinyitnak egy másik medret, ahova a fölös víz folyhat ahelyett, hogy a házakat lepné el. A név, az apasztás nagyon találó, mert a főmeder vizét csökkenti, apasztja a mellékmeder. Láthatóan egy módja a város megvédésének. Az árapasztó csatorna a folyómeder egy pontján ágazik ki a folyómederből, majd egy ideig külön úton halad, végül visszacsatlakozik az eredeti folyómederbe - tulajdonképpen egy szigetet építenek. Az eredeti és a pótmeder együttes vízszállító kapacitása nagyobb, mint az eredeti folyómederé. 

A drezdai árapasztó csatorna részletes leírását Rigó Mihály PDF-ként csatolt eredeti, teljes szövegéből ismerhetik meg az érdeklődők.

Rigó Mihály

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk