Árapasztó csatorna Drezdában

Az árvíz ellen sok módon lehet védekezni - az alábbi példa is ezek közül mutat be egyet, melyet sajnos a hazai vízügyi szakma mellőz. Rigó Mihály írásának célja egy követhető, élő, működő német minta, egy lehetőség bemutatása a szegedi gondolkodó társadalomnak. 

Hasznosnak tartanám, hogy a szegedi társadalom tudjon erről a nagyon logikus és egyszerű lehetőségről, hátha egyszer még a vizes szakma is elfogadja és beilleszti az eszköztárába. Mivel hasznos eszköznek tartom, javaslom: minél előbb ki kellene jelölni Szeged mellett azt a sávot, amelyben megépíthető a belvárosi Tisza-szakasznak besegítő szegedi árapasztó csatorna. Minél később tesszük ezt meg, annál nagyobb az esélye sajnos annak, hogy a valamikori nyomvonalba épületek, gyárak kerülnek, melyek nagyon megdrágítják a majdani árapasztó építést.

Drezda Szászország fővárosa, 530.000 fős lakossággal, a várost kettészeli az Elba, pontosan úgy, mint ahogyan Szegedet a Tisza. Ami nagyon szimpatikus: „2002-ben Drezda egyike lett Európa legzöldebb (nagy)városainak. 62% erdős és zöld területével Drezda Európa egyik legzöldebb városának számít. Északon terül el a Dresdner Heide, ami a város legnagyobb egybefüggő erdős területe, a város terültének egy harmadát teszi ki. A város szívében található a hatalmas park, a Großer Garten. Kékeszöld szalagként vonul végig az Elba mezők és szőlődombok mentén, a városon."  

Az árvíz Drezdában pontosan ugyanazt jelenti, mint Szegeden - az ottani árvízről készült képek akár Szegedet is mutathatnák. A 2013-as áradás idején víz alatt állt város - láthatóan egy folyómedernek túl sok volt a lejött víz, nem is fért el, kiöntött. A folyóparti házak úsznak a vízben, ahogy egy rendes árvíz esetén szokott lenni.

 

A megoldási alapelv egyszerű: két folyómederben több víz fér el, mint egyetlen egyben. Az árvíz főleg kapacitás, illetve kapacitáshiány probléma, mely az életünkben sok helyen előfordul. Ha a szóló villamosra nem férnek föl az utasok, akkor utánaakasztanak egy pótkocsit, egy pótvillamost. Az árvíz is kapacitásgond. A folyó medrének vízszállítási képessége bizonyos időszakokban kevés, tehát növelni kell a kapacitást.

Az árapasztó csatorna egy második folyómeder. Ha sok a víz az egyik mederben, kinyitnak egy másik medret, ahova a fölös víz folyhat ahelyett, hogy a házakat lepné el. A név, az apasztás nagyon találó, mert a főmeder vizét csökkenti, apasztja a mellékmeder. Láthatóan egy módja a város megvédésének. Az árapasztó csatorna a folyómeder egy pontján ágazik ki a folyómederből, majd egy ideig külön úton halad, végül visszacsatlakozik az eredeti folyómederbe - tulajdonképpen egy szigetet építenek. Az eredeti és a pótmeder együttes vízszállító kapacitása nagyobb, mint az eredeti folyómederé. 

A drezdai árapasztó csatorna részletes leírását Rigó Mihály PDF-ként csatolt eredeti, teljes szövegéből ismerhetik meg az érdeklődők.

Rigó Mihály