Közélet, hírek

Átadták a felújított Czartoryski Múzeumot

1/10

Fotó: Tomasz Markowski,©Krakkói Nemzeti Múzeum

Fotó: Tomasz Markowski,©Krakkói Nemzeti Múzeum
Fotó: Tomasz Markowski, © Krakkói Nemzeti Múzeum
Fotó: Tomasz Markowski, © Krakkói Nemzeti Múzeum
Fotó: Tomasz Markowski, © Krakkói Nemzeti Múzeum
Fotó: Tomasz Markowski, © Krakkói Nemzeti Múzeum
Fotó: Tomasz Markowski, © Krakkói Nemzeti Múzeum
Fotó: Tomasz Markowski, © Krakkói Nemzeti Múzeum
Fotó: Tomasz Markowski, © Krakkói Nemzeti Múzeum
Fotó: Tomasz Markowski,©Krakkói Nemzeti Múzeum
	Fotó: Tomasz Markowski, © Krakkói Nemzeti Múzeum
?>
Fotó: Tomasz Markowski,©Krakkói Nemzeti Múzeum
?>
Fotó: Tomasz Markowski, © Krakkói Nemzeti Múzeum
?>
Fotó: Tomasz Markowski, © Krakkói Nemzeti Múzeum
?>
Fotó: Tomasz Markowski, © Krakkói Nemzeti Múzeum
?>
Fotó: Tomasz Markowski, © Krakkói Nemzeti Múzeum
?>
Fotó: Tomasz Markowski, © Krakkói Nemzeti Múzeum
?>
Fotó: Tomasz Markowski, © Krakkói Nemzeti Múzeum
?>
Fotó: Tomasz Markowski, © Krakkói Nemzeti Múzeum
?>
Fotó: Tomasz Markowski,©Krakkói Nemzeti Múzeum
?>
	Fotó: Tomasz Markowski, © Krakkói Nemzeti Múzeum
1/10

Fotó: Tomasz Markowski,©Krakkói Nemzeti Múzeum

Átadták a felújított Czartoryski Múzeumot
Közélet, hírek

Átadták a felújított Czartoryski Múzeumot

2020.01.30. 12:50

Cikkinfó

Szerzők:
Pleskovics Viola

Földrajzi hely:
Krakkó

Építészek, alkotók:
Piotr Lewicki, Kazimierz Łatak

Címkék:
felújítás, múzeum, örökség

Majdnem 10 év után nyithatott ki Közép-Európa egyik legrégibb tárlata. A munkálatok gyorsítását segítette, hogy az állam végül felvásárolta az alapítványi kézben lévő múzeumot.

A 17. és 18. század fordulóján Izabela Czartoryska hercegnő a Puławyban elterülő udvarának antik rotundájába rendezte be a család törökök leverését dicsőítő ereklyéit és különböző műtárgyait. Ez volt a Szibüllák Temploma, melyről a hercegnő akkor talán még nem is tudta, hogy egy nap Lengyelország legrégibb és legnagyobb történeti gyűjteménye fejlődik majd ki belőle.

Az 1830-as években kitört novemberi felkelés miatt a család a gyűjtemény egy részével együtt Párizsba menekült, ám mindvégig feltett szándék volt, hogy egy nap a meggyötört lengyel nemzet nemzeti örökségeként mutathassák fel a kollekciót, amelyet a család ezek után is folyamatosan gondozott.  Az 1870-es évek elején Władysław Czartoryskinek sikerült végül visszamenekülnie az országba, egészen pontosan Krakkóba, ahol a város a gyűjtemény otthonának a régi arsenal épületét ajánlotta fel. Külön érdekesség, hogy a felújítására magát Viollet-le-Duc-öt kérték fel anno, aki  maga helyett vejét, Maurice Ouradou-t ajánlotta a feladatra. 1878-ban végül megnyílt a ma ismert komplexum elődje, melyet Władysław herceg a halála napjáig folyamatosan gyarapított. 

Fotó: Tomasz Markowski,©Krakkói Nemzeti Múzeum
9/10
Fotó: Tomasz Markowski,©Krakkói Nemzeti Múzeum

Meg kell jegyezni, hogy a múzeumnak később komoly magyar vonatkozása is volt. A 20. század elején már jól tudták, hogy a gyűjteményben számos nemzetközi szinten is nagyon értékes anyag rejtőzik. Mégis, nagy részük még feldolgozatlan volt, számos jelentős munka pedig még a kiállítótérbe sem került be és a nemzetközi szakiordalom sem ismerte őket. Jó tudta ezt akkoriban a két világháború közötti magyar művészettörténet és műemlékvédelem leghírhedtebb alakja is, Gerevich Tibor, aki kihasználva a lehetőséget, elsőként dolgozta fel és publikálta a gyűjtemény felfedezetlen darabjait. 

A palotakomplexum a 21. századra kívülről azonban már korántsem tűnt európai viszonylatban is tekintélyes múzeumnak, sem a kiállítás technikát, sem a történelmi architektúra állapotát tekintve.  A felújítást 2010-ben rendelte és kezdte meg a Czartoryski Alapítvány, mely önerőből, valamint Európai Uniós és norvég forrásokból tudta finanszírozni a munkálatokat. 2017-től anyagi támogatást azután főként a lengyel állam biztosított, aki egy évvel korábban felvásárolta a teljes komplexumot.  Az épületegyüttes nem csak megújult, de a kiállítóterek is bővültek.

A tárlatokat és a gépészetet modernizálták, de igyekeztek minél kevesebb kortárs építészeti beavatkozást eszközölni. Piotr Lewicki és Kazimierz Łatak építészek legszembetűnőbb kiegészítése csupán a reneszánsz udvar üveg-acél szerkezetes lefedése volt. Bárminemű új továbbépítést a régiekkel harmonizáló anyagokkal — például tölgyfával, rézzel, üveggel, vagy legfeljebb acéllal szándékoztak kivitelezni. A munkálatok egyik legtöbbet emlegetett eredménye, hogy a többnyire a felújítás finanszírozása érdekében is rengeteg időszaki kiállításra utaztatott Leonardo da Vinci festmény, a Hölgy hermelinnel most végre a műtárgy minden technikai igényét kiszolgáló, professzionális térben foglalhat helyet.

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk