Közélet, hírek

Autóbusz-pályaudvarokat mutat be a Lechner Tudásközpont új virtuális kiállítása

1/1

A balatonalmádi autóbusz-pályaudvar főhomlokzata az 1970-es években (UVA/100834-100848/100841) – Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ / Fotótár, UVATERV

Hirdetés
?>
A balatonalmádi autóbusz-pályaudvar főhomlokzata az 1970-es években (UVA/100834-100848/100841) – Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ / Fotótár, UVATERV
1/1

A balatonalmádi autóbusz-pályaudvar főhomlokzata az 1970-es években (UVA/100834-100848/100841) – Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ / Fotótár, UVATERV

Autóbusz-pályaudvarokat mutat be a Lechner Tudásközpont új virtuális kiállítása
Közélet, hírek

Autóbusz-pályaudvarokat mutat be a Lechner Tudásközpont új virtuális kiállítása

2020.12.15. 16:09

December 14-én nyitotta meg az Utasváró – autóbusz-pályaudvarok építészete a ’40-es évek végétől a ’70-es évek végéig című új virtuális kiállítását a Lechner Tudásközpont. Az online térbe helyezett tárlaton két fővárosi és öt vidéki autóbusz-pályaudvart ismerhetünk meg egészen új megközelítésből. 

Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára, valamint Kovács Dániel, művészettörténész online keretek között nyitotta meg, a három kisfilm formájában induló kiállítást.

Immáron hagyománnyá vált, hogy a Lechner Tudásközpont dokumentációs központja tematikus kiállításokat kínál az érdeklődők felé - fogalmazott Füleky Zsolt nyitóbeszédében. Most egy olyan téma feldolgozására vállalkoztak a közlekedésüzemi épületek bemutatásával, amely mondhatni mindennapjaink életterének számít, ám gyakran csak rohanva elhaladunk vagy éppen várakozunk a pályaudvarok mellett anélkül, hogy észre vennénk építészeti értékeiket.

Kovács Dániel művészettörténész bevezetőjében arról beszélt, hogy az utazás a globalizált piacgazdaság térhódításával, majd a technológia fejlődésével a XX., XXI. század egyik meghatározó portékájává vált.

A jelenség azonban jóval távolabbra, a vasút XIX. századi, valamint a robbanó motoros járművek XX. századi elterjedésére tehető. Később a XX. század közepe táján, amikor a vasúti hálózat kiegészült a helyi és helyközi autóbusz járatokkal az utazás már napi rutinná vált és magyarok százezreinek biztosított hozzáférést az iskoláztatáshoz, munkához, egészségügyi, kulturális, kereskedelmi szolgáltatásokhoz vagy egyszerűen családi, baráti kapcsolatok megéléséhez. Ennek a folyamatnak pedig a leginkább látható jelei az autóbuszpályaudvarok.

„A buszpályaudvar a XX.század második felében tehát nem csupán közlekedési infrastruktúra, hanem szimbóluma mindannak, hogy az utazás mindenki számára elérhetővé és megfizethetővé válik, hogy a mobilitás a modern társadalomban az élet szerves része."

A virtuális tárlatvezetés során a helyközi és távolsági buszközlekedés második világháború utáni fejlődése, a budapesti Erzsébet téri és Bukarest utcai autóbusz-pályaudvarok, valamint a szegedi, miskolci, egri, nagykanizsai és balatonalmádi létesítmények ismerhetőek meg a Lechner Dokumentációs Központ Terv-, Fotó- és Filmtárának segítségével. A KÖZÉPTERV és az UVATERV gyűjteményekben megtalálható a hazai autóbusz-pályaudvarok sorában egyedüliként műemléki védettséget élvező Erzsébet téri pályaudvar mellett szinte az ország összes autóbusz-állomásának eredeti terve.

Kurátorok: Hutter Katalin Cecília, Rakovszky Zsófia, Végh Árpád
Grafikai tervezés: Báron András, Fülöp Kata, Kirkovits Andrea, Korcsmáros László
Digitalizálás: Hornyák Károly, Szabó László, Tompai Anikó
Restaurálás, kivitelezés: Székely Noémi
A kiállítást megnyitja:
Füleky Zsolt, építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár, Miniszterelnökség
Kovács Dániel, művészettörténész

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.