Milyen lesz a Margit-negyed? – Interjú Őrsi Gergellyel és Berg Dániellel

Október végén jelentette be Őrsi Gergely II. kerületi polgármester, hogy Margit-negyed néven elindul a Margit körút és vonzáskörzete fejlesztési koncepciójának kialakítása, melynek célja, hogy a környék kulturális negyedként éledjen újra. A koncepció részleteiről, építészeti vonatkozásairól kérdeztük Őrsi Gergely polgármestert és Berg Dániel alpolgármestert, a Margit-negyeddel foglalkozó testület elnökét.

A Margit-negyed alapvetően a Margit körút kulturális és építészeti revitalizációját célozza meg. Jelenleg a koncepció kidolgozásának az elején vagyunk, a napokban tartotta az első ülését a civil és szakmai partnerekből, önkormányzati képviselőkből álló bizottság, aminek a koncepció előkészítése, kidolgozása és menedzselése a feladata – mondta el a polgármester. Szakmai fővédnöknek Dévényi Tamás Ybl-díjas építészmérnököt kérte fel az önkormányzat, a projekt közösségi-társadalmi fővédnöke pedig Osvárt Andrea színésznő lett, aki a Margit körúton lakik és aktív részese a helyi civil szerveződéseknek.

A Margit körút jelen állapotában városképileg és funkcionálisan sem megfelelő: a kiskereskedelmi funkciók megritkultak, a kiskereskedelmi tevékenységek leginkább a villamosmegállók közvetlen környezetében koncentrálódnak, és a lepusztult, üres kirakatok borzasztó látványt nyújtanak. Azt szeretnénk, ha a régi, gyalogosforgalom számára vonzó kiskereskedelmi és kulturális élet újraindulna a területen – hangsúlyozta Őrsi Gergely. Első lépésként az önkormányzati tulajdonú üres üzlethelyiségeket, raktárakat, műhelyeket szeretnék megtölteni élettel, bevonzva az olyan kulturális intézményeket, kiskereskedelmi szolgáltatásokat, amitől a gyalogos forgalom növekedni tud. Ennek növekedése pedig magával vonja a magántulajdonban lévő üzlethelyiségeknek, ingatlanoknak az értékesítési, bérbeadási lehetőségeit, így revitalizálva a környéket.

Nem csak a kulturális élet fellendítése, hanem a városkép megújítása is cél. Szeretnénk, ha a Margit körút homlokzatai és a kirakati portálok megújulnának, rendezettebb, letisztultabb, de mégis sokszínűbb városképet és körutat eredményezve – emelte ki a polgármester. Ebben a folyamatban szeretnék Dévényi Tamás és a szakma segítségét is igénybe venni. Őrsi Gergely azt is hozzátette, hogy a Margit-negyed koncepciójának része, hogy intenzíven foglalkozzanak a körút menti zöldfelületekkel, amit szintén a közösség bevonásával szeretnének elérni.

Berg Dániel a koncepció előkészítése kapcsán elmondta, hogy a nemzetközi példákat megvizsgálva kétféle utat láttak: az organikusan kialakuló dzsentrifikációt, amikor kulturális és civil szereplők költöznek be a lelakott, kevésbé használt városrészbe, ami az ő jelenlétük, közösségalkotó tevékenységeik hatására fejlődésnek indul; és a felülről vezérelt, állami vagy önkormányzati beruházások segítségével megvalósított városrehabilitációs programokat, ahol elsősorban az infrastruktúra, a városkép megújításán van a hangsúly. Az önkormányzat célja, hogy ezt a két megközelítési módot ötvözze annak érdekében, hogy a hagyományok megtartására és a progresszív ötletekre egyaránt legyen lehetőség, megőrizve a környékre jellemző sokszínűséget, ami az épületállományon is tükröződik.

A multidiszciplináris projekt szakmai együttműködő partnerei ebben a szellemiségben lettek összeválogatva. A szakmai bizottság tagja lett Ongjerth Dániel az Eleven Blokk Művészeti Alapítvány képviseletében, akik a Bartók Béla út és környéke hasonló jellegű rehabilitációjában vettek részt; Polyák Levente építész, urbanista a Kortárs Építészeti Központtól; a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja (MEREK) nevű civil szervezettől Fóris Johanna; illetve Csanádi-Szikszay Gyöngyi építész, akinek a városi terek rehabilitációja a kutatási területe – sorolta fel Berg Dániel.

A bizottságot vezető alpolgármester kiemelte, hogy nagyságrendileg 30 szervezet jelentkezett együttműködő partnernek, ezeket a jelentkezőket meg fogják keresni és be akarják vonni őket is a további munkába. A szakmai együttműködéseken túl a közösség bevonása is fontos, fórumokat fognak tartani mind a helyi vállalkozóknak, mind a lakosságnak, hogy lássák, mik az igények, és hogyan lehetne közösen elérni azokat.

A projekt első, kilenc hónapos szakaszának a végére az a cél, hogy elkészüljön egy tanulmány, ami egyrészt körbejárja az építészeti, urbanisztikai adottságait a területnek, de azt is felméri, hogy hogyan működik a közösségi ingatlanhasznosítás az önkormányzatban, milyen városfejlesztési stratégiát kellene alkalmazni a városrészre. Ez alatt a kilenc hónap alatt ugyanakkor azt is el szeretnék érni, hogy használni kezdjék az üres önkormányzati ingatlanokat az arra jelentkező művészeti, kulturális, civil és egyéb szereplők.

Őrsi Gergely kiemelte, abban bíznak, hogy rengeteg pályázat fog érkezni a kiadásra kínált ingatlanokra. Az előkészítő testület feladata, hogy javaslatot tegyen az önkormányzat illetékes bizottságának, hogy mi az a funkció, ami támogatandó, és az elképzelt, pezsgő Margit körút profiljába illik. Azt szeretnék elérni, hogy ha valaki végigsétál a Margit körúton, akkor egy olyan színes, sokrétű kulturális szolgáltatást nyújtó területen menjen végig, ahol megtalálja az ő ízlésének valót. A bérleti szerződések megkötését tehát egy szakmai szempontok mentén zajló kiválasztási folyamat előzi meg, ami nem az egyes ingatlanok sorsát veszi figyelembe, hanem egységként kezeli az egész területet. Mind a külcsínt, mind a funkciók megújítását, mind a különböző infrastrukturális beruházásokat egészben kell nézni, ilyen szemléletben készül az új integrált településfejlesztési stratégia is – jelentette ki a polgármester.

Abban, hogy a környék kulturális negyeddé váljon, az önkormányzatnak is szerepet kell vállalnia. A folyamat első lépéseként jelenleg a Vízivárosi Galériának keresnek új helyszínt a körúton, de az is tervben van*, hogy az üresen álló kirakatokban ideiglenes képzőművészeti kiállításokat tartsanak, amíg azok nem telnek meg bérlőkkel – az aktuális járványhelyzethez is alkalmazkodva ezzel.

Az üresen álló ingatlanok kapcsán Berg Dániel elmondta, hogy eddig közel 40 érdeklődő jelentkezett két hét alatt, és abban bíznak, hogy ez a szám tovább fog emelkedni. Szerintem lesz egy nagy igény arra, hogy amikor ennek az egész járványhelyzetnek vége van, akkor újrainduljon az élet, újra megnyissanak a kulturális és közösségi terek, és ezt szeretnénk megalapozni. Látjuk, hogy rengeteg kulturális közösség, művészek, civil szervezetek nehéz helyzetbe kerültek, egyébként sincs forrásuk, de most egyre kevesebb van, kikerültek azokról a helyekről, ahol eddig voltak, több alkotóközösség és inkubátorház bezárt. A Margit-negyedben nyílt karokkal várjuk az ilyen kulturális és közösségi kezdeményezéseket! – hangsúlyozta az alpolgármester.

Az önkormányzati ingatlanok bérbeadása azért is fontos, mert a kiadatlan helyiségek fenntartása óriási többletkiadással jár. Ha akár kedvezményesen is, de sikerül ezeket bérbe adni, az egy olyan bevétel növekedéshez, vagy kiadás csökkenéshez vezethet, ami jó az önkormányzat számára, és amivel szintén a közösség javát lehet szolgálni – mondta Őrsi Gergely hozzátéve, hogy ez a járvány következtében kialakuló gazdasági helyzetben különösen fontos szempont.

Az első körös ingatlan kiírás november 30-án zárult, 40 bérbevételi kérelem érkezett a Margit-negyedben található ingatlanokra. A testület januárig véleményezi a beérkezett anyagokat, és az új év elején várható a döntés is. A terv szerint azokat az ingatlanokat, amelyek most nem kerülnek kiadásra, újból meg fogja hirdetni az önkormányzat.

*Az üres kirakatok kiállítótérként való alkalmazása az interjú készítése óta el is kezdődött, jelenleg Gyurkó Imre, Kovács Krisztina, Megyeri Éva, Ráczné Enzsöl Katalin és Sárady Gyula II. kerületben tanító művésztanárok alkotásai láthatóak a Margit körúton. A nyitóképen ez látható - forrás: Őrsi Gergely / Facebook