Épületek/Örökség

Az Aranypart aranykora

1/13

a Balaton Szálló és a Hungária Szálló - forrás: Lechner Tudásközpont

?>
a Balaton Szálló és a Hungária Szálló - forrás: Lechner Tudásközpont
?>
az Európa Szálló részletei - forrás: Lechner Tudásközpont
?>
a három hatemeletes szálloda itt még a Hotel Európa nélkül - forrás: Lechner Tudásközpont
?>
Balaton Szálló - forrás: Lechner Tudásközpont
?>
az Európa Szálló kivitelezés közben  - forrás: Lechner Tudásközpont
?>
az Európa Szálló a Balaton felől - forrás: Lechner Tudásközpont
?>
az Európa Szálló - forrás: Lechner Tudásközpont
?>
az Európa Szálló - forrás: Lechner Tudásközpont
?>
az Európa Szálló - forrás: Lechner Tudásközpont
?>
az Európa Szálló a Balaton felől - forrás: Lechner Tudásközpont
?>
a Hungária Szálló - forrás: Lechner Tudásközpont
?>
a Hotel Lidó - forrás: Lechner Tudásközpont
?>
a Siófok Étterem Simó József térelválasztó kerámiarácsával - forrás: Lechner Tudásközpont
1/13

a Balaton Szálló és a Hungária Szálló - forrás: Lechner Tudásközpont

Az Aranypart aranykora
Épületek/Örökség

Az Aranypart aranykora

2017.07.06. 08:34

Cikkinfó

Szerzők:
Pesti Monika

Földrajzi hely:
Siófok

Építészek, alkotók:
Polónyi Károly (1928–2002), Czigler Endre

Cég, szervezet:
Lechner Tudásközpont

Az 1965-ben Abercrombie-díjat nyert Balatoni Regionális Tervvázlat nyomán, a regionális tervezés és az építészet harmonikus összjátékaként értékes modern épületek sora jött létre a magyar tenger partjain. A siófoki Aranypart Czigler Endre és Polónyi Károly tervei alapján felépült szállodasora a hatvanas évek hazai csúcstechnológiáját képviselte. Pesti Monika írása. 

„Idegenforgalmunk – s ezzel együtt népgazdaságunk – egyik fő gondja a Balaton propagálása és kihasználása: a tavat adottságai hazánk egyik legjelentősebb vonzerejévé avatták. E kihasználás egyik gátja azonban a szállodai problémák megoldatlansága, hiszen a vendég pénzéért zavartalan kényelmet, nyugalmat, színvonalas szórakozási lehetőséget kíván a szép környezet mellé." – írta Láncz Sándor a Művészet című folyóirat 1966/12. számában.

az Európa Szálló a Balaton felől - forrás: Lechner Tudásközpont
6/13
az Európa Szálló a Balaton felől - forrás: Lechner Tudásközpont



A probléma orvoslására épült fel többek között egy négy hotelből álló szállodasor a Polónyi Károly és Czigler Endre tervei alapján kialakított siófoki üdülőközpont részeként 1962-66 között.

Míg az ötvenes évek első felében az iparvárosok építése és a sztahanovista munkaverseny hevében a Balaton nem sok figyelmet kaphatott, 1956 után – a helyzet konszolidálása, az életszínvonal emelése, a külföldi kapcsolatok normalizálása céljából – a magyar tenger ismét előtérbe került. Újra felállították a két világháború között létrejött Balatoni Intéző Bizottságot, 1957 elején az Építésügyi Minisztérium megrendelte a VÁTI elődjétől a Balaton regionális tervvázlatát, áprilisban pedig létrehozták a főépítészi munkakört. A regionális terv elkészítésének vezetésével és a főépítészi feladatok ellátásával Farkas Tibort bízták meg. A tervezésben komoly szerepet vitt Bérczes István és Polónyi Károly is, mint az északi és a déli part BIB főmérnökei. A regionális terv nemzetközi szinten is kiemelkedő teljesítmény volt, 1965-ben elnyerte az UIA Sir Patrick Abercrombie-díját.

Polónyi Károly így ír erről az időszakról retrospektív naplójában: „Az 1956-ban szétesett bürokrácia viszonylag lassan restaurálódott. (…) Ezt az időt ott, akkor sikerült jól kihasználnunk. (…) A Balatoni Regionális Tervvázlattal sikerült megváltoztatnunk a kormányzatnak azt a szándékát, hogy a fekete-tengeri román és bolgár Aranypartokhoz hasonló idegenforgalmi övezetet létesítsünk, ahol a bennszülöttektől háborítatlanul költheti valutáját a nyugati turista. Ehelyett az egész régiónak, mint élő organizmusnak a megújítását tűztük ki célul, jól megválasztott beruházásokkal."


a három hatemeletes szálloda itt még a Hotel Európa nélkül - forrás: Lechner Tudásközpont
3/13
a három hatemeletes szálloda itt még a Hotel Európa nélkül - forrás: Lechner Tudásközpont


A munka nem állt meg a regionális terv szintjén, hanem ezzel összhangban új épületek is születtek. Az ezeket tervező, korábban a szocreál szorításában dolgozni kényszerülő fiatal építészek itt nagy lendülettel vethették bele magukat a modernizmus formavilágába, persze ezt csak a szocialista építőipar által nyújtott lehetőségek keretein belül tehették meg, de ez a korlátozó tényező talán inkább még növeli szellemi teljesítményük értékét. A siófoki szállodasor első tagját, a Czigler Endre által tervezett, hat emeletes Balaton Szállót 1962-ben adták át. A másik három épület közül a Hotel Lidó és a Hungária Szálló a Balaton Szállóval teljesen megegyező formában épült fel, csak az előcsarnok és a recepció elhelyezése mutat eltérést. Az épületek – a modernizmus elveinek megfelelően – eredetileg lábakon álltak, a tartószerkezetük az emeleteken is vasbeton pillérváz. A földszinti vasbetonszerkezet statikai modellje egy mindkét oldalon konzolosan túlnyúló kéttámaszú tartó. A bejárati előcsarnokok lepényépületei acélvázas szerkezettel készültek. A középfolyosós alaprajzú szállodákban szintenként 23 kétágyas szoba kapott helyet, így egy-egy szálló 276 vendég fogadására volt alkalmas.


a Balaton Szálló és a Hungária Szálló - forrás: Lechner Tudásközpont
1/13
a Balaton Szálló és a Hungária Szálló - forrás: Lechner Tudásközpont


Utoljára a tizenhárom emeletes Európa Szálló készült el, 1966-ban. A szállodák, elsősorban az Európa (ahol a sajtóban megjelent hírek szerint Richard Burton és Elizabeth Taylor, valamint Reza Pahlavi iráni sah is megfordult) a hatvanas évek Magyarországán elérhető csúcstechnikát képviselték mind építészeti, belsőépítészeti, mind építéstechnológiai szempontból. A homlokzatoknak jellegzetes ritmust ad a loggiák falaiból kialakuló nagyjából négyzetes rácsozat.
Az Európa Szálló 300 férőhelyes befogadóképességével együtt a négy hotelben több mint 1100 főt tudtak elszállásolni. A szállodák és a hozzájuk kapcsolódó Siófok étterem, Éden bár és Európa-terasz mind a berendezésük, mind a kiszolgálás szempontjából igen magas színvonalúak voltak.


a Hotel Lidó - forrás: Lechner Tudásközpont
12/13
a Hotel Lidó - forrás: Lechner Tudásközpont


A szállodákban és a kiegészítő létesítményekben képzőművészeti alkotások is helyet kaptak, ennek kapcsán jelent meg a már idézett cikk a Művészet című folyóiratban. A Lidó és a Hungária Szállókban a lépcsőházból emeletenként kiszélesedő társalgókba Szabó István, Miskei László, Baska József, Pap János és Gádor István vízparti ihletésű kompozíciói kerültek. A Siófok étterembe Simó József készített egy térelválasztó kerámiarácsot, a hosszanti falra pedig Simó Ágoston kerámia-képeit helyezték. Az Európa Szálló földszinti vasbeton pilléreire Garányi József kerámiakompozíciói kerültek. A szállodában négy Bán István-gobelin is helyet kapott, ezek közül három az étteremben.

Pesti Monika - Lechner Tudásközpont


Forrás:


Képek forrása:

  • Lechner Tudásközpont archív fotótára

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk