Magyarországon van egy közel 5 százalékos gazdasági növekedés, miközben az eurózónában ez a növekedés lassult. A kettő közötti különbség is szinte historikus csúcs közelében van. Ennek a fő oka, hogy a magyar gazdaságot a belső motorok hajtják. Egyrészt az európai uniós támogatások nagyot dobtak a magyar beruházásokon, másrészt megnövekedett a bérkiáramlás, a nagy bérnövekedés költségoldalon nyomja ugyan a cégeket, másrészt a fizetőképességet javítja. De ennek a növekedésnek ára van. Az infláció például a három százalékos cél fölé csúszott itthon, ami komoly kockázatot jelent.
2/2
Még nagyobb lesz a munkaerőhiány a közeljövőben, hiszen sokan már idősek, ők néhány év múlva a nyugdíjasok táborát növelik.
Még nagyobb lesz a munkaerőhiány a közeljövőben, hiszen sokan már idősek, ők néhány év múlva a nyugdíjasok táborát növelik.
A gazdasági elemzések és statisztikai mutatók szerint Észak-Kelet-Magyarországon 15-20 százalékos a munkanélküliségi ráta (közmunkásokkal együtt) miközben az ország közepén, vagy Győr térségében csupán pár százalék. A belső motorok ilyen erősen hosszabb távon nem hajthatják fenntartható módon a gazdaságot, ám még kitartanak, ezért a lassulás még az idei év elején sem kezdődött el. Most vannak csúcson az EU-s támogatások, az export potenciál továbbra is jó, és még az idén is bőven 4 százalékos növekedésünk lehet, ami a tavalyi 5 százalékhoz képest ugyan szerényebb, de még mindig jónak számít. Sőt, még 2020-ra is 3 százalékot prognosztizálnak.
Az építőiparban az első negyedévben mást vártunk, mégis tovább tudott gyorsulni, ami azt jelenti, hogy átlag feletti erővel húzzák a beruházások az építőipart.
Még nagyobb munkaerőhiány várható
Nincs megfelelő mennyiségű munkaerő, a hiányzó emberek meghatározó része már külföldön dolgozik. De ha minden építőipari munkás hazajönne Ausztriából és Németországból, akkor se lenne elég. És ez csak rosszabbodni fog, a nyugdíjkorhatár kitolásával még egy darabig stagnál a munkavállalási korban lévő aránya, majd a 2020-as évtől kezdve rohamosan csökkenni fog. Éppen emiatt az egyetlen járható út a termelékenység növelése innovációval, technológiai fejlesztéssel és az átlag költségszint lenyomásával. 2018 és 2023 között 25 ezer milliárdnyi beruházási igény van itthon, ehhez viszont 53 százalékos teljesítménynövekedésre lenne szükség.
A kkv-kat idén és jövőre is 6 milliárddal támogatják, a mostani kiírásra már dupla annyian jelentkeztek, mint amennyi a kapacitás.
ÉF