Az elmúlás romantikája
Hamarosan megkezdik az Olimpia Hotel bontását, ezért gyorsan elmentünk lefotózni a kor lenyomatát máig őrző szállót. Valamiért mind szeretjük az elhagyatott épületeket, az elmúlás romantikáját, azt, hogy a poros, régóta érintetlen bútordarabok között megállt az idő, s azt, ahogyan a képzeletünk ilyenkor szárnyal.
Mint ahogyan már korábban megírtuk, a Farkasdy Zoltán tervezte, régóta üresen álló Olimpia Szállót elbontják. A tervek szerint parkot létesítenek a helyén, és az infrastuktúrát is részben megreformálják.
Az építész 1973-ban a szálló tervezéséért Ybl-díjat kapott. A 360 ágyas hotelben étterem, mulató, hatalmas terek, széles közlekedők voltak és kültéri medence is helyett kapott a csupa zölddel körülvett környezetben. A mai viszonylatban kisméretűnek számító medence akkoriban az elhelyezkedésén kívül a szálló másik legnagyobb vonzereje volt.
A Fortepan oldalán fellelhető '70-es évekbeli képeket összehasonlítva a mai állapottal visszaidézhetjük a szálloda egykori hangulatát, a valódi budapesti hetvenes éveket. Azt, hogy a most készült képeken is fellelhetőek bútorok, annak köszönhető, hogy az előzőleg magántulajdonban lévő épület őrizve volt, így nem nagyon tudtak onnan illetéktelenek, "kincsvadászok" elhozni magukkal ezt-azt-amazt.
Farkasdy Ybl-díjas és Kossuth-díjas építész, egyike volt azoknak a "Dániás" építészeknek, akiket a II. világháború után Németországba menekítettek, ahonnan később Dániába vagy Svédországba kerültek. Legtöbbjük később visszatért Magyarországra. Farkasdy Zoltán Dániában Jørn Utzon, a később a sydney-i operaházzal világhírt szerző építész asszisztense volt, majd' '47-ben hazatért, és a történelem körülményei ellenére sora kedvezően alakult. A BME tanársegédje lett, majd irodában dolgozott, munkatársa volt többek között id. Janáky István a KÖZTI-ben, akivel együtt tervezték a BME mai St épületét. A MÉSZ alapító tagja (1951-ben). Fontosabb épületei közé tartozik még a Zugligeti úti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) főépülete (1954).
Az Olimpia Szálló újrahasznosítására 2014-ben egy hallgatói diplomaterv is készült, Csóka Attila Róbert kollektív háza ezen a linken olvasható el.
09:11
Eljönnek majd a jövőben buszokkal megnézni a turisták ezeket a jellegtelen tucatházakat?
Vajon nem lett volna olyan lakó, akinek nem okozott volna gondot a 4 m magas tér kifűtése?
Megállíthatatlan a profitvezérelt épületcsere a belvárosokban?
Bűn az egyediség?
Nem lehetne a szegedi palotás várost meghagyni a mai, a régi formájában és ezekenek az újmódi házaknak egy új negyedet nyitni? Nem járna mindenki jobban, ha nem hagynánk a régit eltüntetni?
http://szeged.hu/hirek/22510/meg-egy-utolso-kor-a-liliom-utca-sarkan