Közélet, hírek

Az építészet helyzete az északi fény megvilágításában

1/6

?>
?>
A helsinki Musiikkitalo nagyterme
?>
 Csőfektető hajó (Castoro Sei) az Északi Áramlat építésénél
?>
 Espoo, az új nyugati metróvonal (Länsimetro)
?>
 Espoo, az új nyugati metróvonal (Länsimetro)
?>
A Helsinki Zenepalota
1/6

Az építészet helyzete az északi fény megvilágításában
Közélet, hírek

Az építészet helyzete az északi fény megvilágításában

2011.08.16. 10:27

Cikkinfó

Szerzők:
Gáspár Anna

Földrajzi hely:
Helsinki, Finnország

 A tizenkilenc tagországban a résztvevők félévente, felváltva rendeznek konferenciát, ahol az EUROCONSTRUCT közzéteszi rövidtávú prognózisait az európai építési piac alakulásáról. A 2011. június 16-17-én Helsinkiben megtartott eseményről, de ezen túlmenően a Finnországban nyert tapasztalatairól, a változó finn építészetről Gáspár Anna, a Buildecon képviselője számol be részletesen.

Helsinki, 2011. június 16-17.                                                  
Bevezetés
A tizenkilenc EUROCONSTRUCT országban a tagok félévente és felváltva rendeznek konferenciát. Az EUROCONSTRUCT ezeken az eseményeken teszi közzé rövidtávú prognózisait az európai építési piac alakulásáról. A 71. EUROCONSTRUCT konferencia zárójelentését – a 2013-ig kitekintő európai építési piaci prognózist - a Buildecon a rendezvényt követően közreadta, az a honlapunkról letölthető. Jelen írásom az említett sajtótájékoztatón túl kíván lépni. Egyfelől elemezném az EUROCONSTRUCT prognózisok gyakorlatát, másfelől megosztanám a konferencia helyszínén, Finnországban nyert tapasztalataimat néhány nagy építési projekt bemutatása kapcsán. Írásommal néhány elgondolkoztató tényre és a változó finn építészetre szeretném a figyelmet ráirányítani.

Az EUROCONSTRUCT prognózisok megbízhatóságáról
Az EUROCONSTRUCT országok 2010. évi építési összteljesítményét, a Helsinki konferencián közreadott tényszámokat 2010 decemberében, Budapesten a tagországok még kicsit szebbnek prognosztizálták, (0,4%-kal), a teljesítmény 2010-ben tényszerűen 3,7%-kal csökkent az előző évhez képest. Tulajdonképpen érdemes megfigyelni, hogyan változott a 2010-re vonatkozó előrejelzés 2008-tól. Brüsszelben 2008. decemberében a prognózis 2010-re a teljesítmény 0,4%-os növekedését, egy évvel később, 2009-ben Zürichben már -2,2%-os fordulatot, 2010 decemberében Budapesten -3,3%-ot jelzett az a 19 országnak a 2010-es évre. A tényszám – az összeurópai csökkenés – még ennél is nagyobb érték lett, -3,7%.

Helsinki lerontotta a 2011. évi várakozást is, ami így 0,4%-os további romlás az előző évhez képest. A helsinki konferencia a 2012-13-as évek tekintetében is borúlátóbbnak bizonyult. Az éves növekedést 1,3-ra illetve 2,3%-ra becsüli, míg korábban Budapesten 2012-re 2,0%, 2013-ra 2,5%-os növekedést jeleztek. A lényeget tekintve ugyanakkor trendfordulót várunk 2012-re, vagyis az EUROCONSTRUCT országokban négy éve tartó csökkenést növekedés váltja fel 2012-től.

Természetesen az átlag mögött vannak a növekedésben nagyon kiemelkedő országok (Lengyelország, a skandináv országok) és lejtőn „ragadt" országok (Írország, Spanyolország és Portugália). Közismert, hogy nemcsak a százalékos növekedés számít, hanem az abszolút értékben mért teljesítmény változása is. A hatodik éve zuhanó magyar építési piac pl. egy 6-7%-os éves növekedési rátával (talán 2012-13-ban) is jó, ha a 2004-2005-ös évi teljesítményéhez közelít majd.

Ide kívánkozik azonban egy szubjektív megjegyzés. A legtapasztaltabb és legöregebb EUROCONSTRUCT-osok szerint a 3% alatti növekedésbe-romlásba nagyon sok bizonytalanság belefér. És, sajnos, semmilyen kiugró teljesítményre nem utal. Ilyen ma az európai összkép. Meglátjuk, milyen lesz Párizsban, november elején, amikor a következő prognózist a világ egyik legnagyobb építőanyagipari kiállításának helyszínén, a Párizsi BATIMAT-on ismerteti az EUROCONSTRUCT soros francia elnöke.

Építési teljesítmény alszektoronként, milliárd euró             

 

1/6


(%-os változás változatlan áron)

 

A konferenciát rendező EUROCONSTRUCT partner, Finnország Műszaki Tudományos Központja (VTT) felvázolta a 2020-ra kitekintő középtávú prognózisát. Eszerint 2020-ig Nyugat-Európában az építési piac várhatóan évente átlagban mintegy 2%-kal fog nőni, a GDP növekedési üteménél valamivel lassabban. A legmagasabb növekedés az új EU tagországokban és a közép-kelet európai országokban várható, ahol az átlagos éves növekedést 4,5-5%-ra prognosztizálják. Ezekben az országokban óriási az építési szükséglet, mivel – ahogyan a finnek értékelik - igyekeznek ugyanazt a jóléti szintet elérni, mint ami Európa többi részén van. A skandináv országok is magasabb növekedésre számítanak, mint az európai átlag, a dél-európai országok viszont 2020-ban alig valamivel a 2010-es szint felett fognak teljesíteni. Ezekben az országokban a gazdasági gondok és a növekvő adósság még hosszú ideig rányomja majd a bélyegét az építési piacra, emellett az ingatlanfejlesztésekben mutatkozó óriási túlkínálat is lassítja az új építések indítását.

Az építési keresletet jelentősen befolyásoló tényezők Európában a következők lesznek: csökkenő és elöregedő népesség, korszerűtlen épületállomány, folytatódó urbanizáció, a kis háztartások növekvő száma. A városokba áramlás és az energiahatékonyság növelésére irányuló, szigorodó követelmények egyre speciálisabb építési szükségletet generálnak. Európa-szerte az energiatudatos felújítás és az új lakásépítés növekedése lesz hangsúlyos.

Már a konferencián elhangzottak olyan előadások, amelyek – pl. a CRAMO csoport elnöke részéről – építenek ezekre az előrejelzésekre, és alaposan átalakítják a termék- illetve szolgáltatás-struktúrájukat. A piaci igények változására rendkívül érzékeny finn építőipari cégek meglepően új szolgáltatásokkal állnak elő.

A finn hozzáadott érték
Elöljáróban néhány szó a finn építési piacról. Az 5,4 milliós lakosságú Finnország – Helsinkiben és Espooban él a lakosság közel 30%-a – a GDP és az építési teljesítmény tekintetében is csupán 2009-ben szenvedett jelentős csökkenést, 8 illetve 12%-ot, majd ezt követően visszatért a kiegyensúlyozott fejlődési üteméhez. A GDP értéke 2010-ben 180 milliárd Euró (a magyar GDP 98,5 milliárd Euró), az építési teljesítmény pedig 27,1 milliárd Euró (a magyar mindössze 9,1 milliárd Euró).  A három építési alszektor teljesítménye a következőképpen alakult: A lakásépítés igényét – ez az összteljesítmény 40%-a - az északról délre igyekvő lakosság, az alacsony kamatok és a gazdaságba vetett erős bizalom tartja fenn, olyannyira, hogy az eddig jól működő támogatásokat (új építési és felújítási) a kormány fokozatosan megszünteti. A válság előtti években kimagaslóan növekvő, nem-lakás célú ingatlanfejlesztések a 2008-as krízis nélkül is lelassultak volna. Természetesen e szektorban nem szűnt meg teljesen a növekedés, amely most elsősorban az oktatási és a kulturális létesítmények területén tapasztalható. Végül, az összteljesítmény „csupán" 20%-át kitevő mélyépítési fejlesztések mintegy fele a közlekedési infrastruktúra fejlesztését szolgálja. A VTT 2011-re még egy év jelentős ugrást prognosztizál  a lakásépítésben, majd 2012-13-ban a hangsúly a mélyépítésre tevődik át.

A friss prognózisok és hatalmas adat-anyag mellett minden rendező ország vizuálisan is hozzáad a saját „legjavából" valamit a hallgatóságnak. Például Budapesten 1995-ben, amikor először rendeztünk konferenciát, a dél-budai és pesti ingatlanfejlesztéseket, a város fő fejlődési irányát mutattuk meg a nemzetközi szakértőknek, 2003-ban a „kavicsot" – a Budapesti Sportarénát. 2010 decemberében a Duna Stratégiát nyújtottuk át a Dunán, hajón, a kormánybiztos prezentációjával. Szép és hasznos szokásunkat a többi ország átvette. Ezen a nyáron Finnországban néhány nagyszerű új létesítmény élményével gazdagodhattunk.

A konferencia hallgatóságának bemutatott projektek – a továbbiakban ismertetett magán-, közösségi és nemzetközi beruházások – felvillantották a finnek erősségeit: a megfontoltságot, az összefogás képességét, a szívós, kitartó odafigyelést, a nemzetközi jelenlétet (hogy pl. ne maradjanak ki a nagy nemzetközi projektekből). Csupán egyetlen példa az összefogásra: a Finn Építőipari Szövetség (CFCI) tömöríti a finnországi generálkivitelezőket, a termékgyártókat, a mélyépítő ipari cégeket, a felületképzőket (festő, dekor, tető, fal- és padlóburkoló és téglaszövetségek) és az épületgépészeket. Ez 2700 céget, 55 ezer alkalmazottat, az éves építési teljesítmény 40%-át jelenti. Ez a sokágú, összefogott képviselet és felhatalmazás, szövetségben a kutatással, segíti a finn kormányzati döntéshozókat.

És most rátérnék a Helsinkiben és Espooban látottakra. Írásomban három nagy beruházásra koncentrálnék – ezekről sikerült bővebb információt szerezni. Mai hazai körülményeinket tekintve mind a három elgondolkodtató és hasznos információkkal szolgálhat.

 

 

A Helsinki Zenepalota
6/6
A Helsinki Zenepalota

 

A Helsinki Zenepalota (MUSIIKKITALO)
2011. augusztus 31-én nyitja meg a kapuját. Az üvegpalota a Parlamenttel szemben, Alvar Aalto Finlandia palotája mellett, a Töölö tó partján, egy szanált, lepusztult vásárvárosi területen épült meg. A megvalósulás húsz évi munka gyümölcse. A projekt első 15 éve az elgondolástól a tervezésig tartott. A pályázatnyertes építész tervező a finn (turkui) LPR tervezőiroda, az akusztikai tervezést a világelső japán cég, a Nagata Acoustics látta el. A létesítmény építése a Sibelius Zeneakadémia, a Helsinki Filharmónikus Zenekar és a Finn Rádió Szimfonikus Zenekara közös beruházásában, 2006-ban kezdődött. Sem az 1700 fős (nagy, de minden monumentalitást nélkülöző) koncertterem, és a további öt (más-más zenei célt szolgáló) kisebb hangversenyterem, sem az egész épületbelső nem a megszokott finn, világos színvilág. A fiatal építészgeneráció a sötét, de hazai fa, üveg és fém kombinációt részesítette előnyben. A nagyterem amfiteátrumszerű kialakítása és az ülések fölötti körbejárható, a foyer felől megjelenő, akusztikus üveg a „mindenki, mindenfelől jöjjön és hallgasson zenét" érzületet adja. Egy nagyon jelentéktelennek tűnő észrevétel: a nézőtéri székek hang nélkül csukódnak fel.

A helsinki Musiikkitalo nagyterme
2/6
A helsinki Musiikkitalo nagyterme

 

 

A helsinki Zenepalota teljes építési költsége 160 millió Euró, további 20 millió Euróba került a berendezés. Ez négyzetméterenként mintegy 4000 Euró költség (a finnek szerint egy fővárosi új építésű, berendezett lakás építési költsége ezt magasan felülmúlja)

Az Északi Áramlat (Nord Stream) gázvezeték építése 2010-ben kezdődött. Két, egymással majdnem párhuzamos, 1220 km hosszú vezeték épül, az egyik 2011-től, a másik 2012-től áll üzembe, hogy az orosz földgázt Viborgból a balti tengerfenéken a németországi, Griefswald menti Lubminba juttassa el. A tervezésre, kivitelezésre és működtetésre létrejött nemzetközi konzorcium – a Nord Stream AG – 51%-ban a Gaspromé, további 15,5-15,5%-ban a német Wintershall Holding és az E.ON Ruhrgas AG tulajdona, végül 9-9%-ban a holland N.V.Nederland Gasunie és a francia Gdf Suezé. Az ikervezetékek elkészültekor évente összesen mintegy 55 milliárd köbméter földgázt tudnak eljuttatni mintegy 26 millió európai háztartásba. (A 19 EUROCONSTRUCT országban összesen 200 millió háztartást tartunk nyilván, egyedül Németországban 40 milliót).

 

 Csőfektető hajó (Castoro Sei) az Északi Áramlat építésénél
3/6
Csőfektető hajó (Castoro Sei) az Északi Áramlat építésénél

 

 

Tapasztalataim szerint a nagy mérnöki létesítmények megvalósítása – a kivitelezés - a legizgalmasabb része a projektnek. Az orosz, finn, svéd és német területekhez tartozó vizeken az építést a finn, a svéd és a német építők végzik. A 200 000 db környezetbarát, korrózióálló, betonnal bevont acélcsövet, melyek gyártása 2008-ban kezdődött meg német, orosz és japán kivitelezésben, a gázvezeték két végpontján tárolják, majd onnan szállítják hajóval a három csőfektető hajóhoz. Ezek a monstrumok 24 órás műszakban dolgoznak, naponta mintegy 2,5 km hosszú csövet tudnak lefektetni. A kialakított technológia a legnagyobb mértékben szem előtt tartja a tenger élővilágának megóvását, mind az alkalmazott anyagok, azok tengerfenékhez rögzítése tekintetében, mind pedig az élővilág biológiai szükségleteinek figyelembevételével (pl. időszakos leállásokkal).

A gázvezeték teljes építési költsége (anyagköltség és munkadíj) 2,5 milliárd Euró. A hatalmas csőmennyiség szállítása környezetbarát módon, vasúton és mindenekelőtt vízi úton történik. A Nord Stream projekt megvalósítása során 600 új munkahely jött létre.

A Nyugati metró - „Länsimetro" – ugyancsak régi projekt, a gondolat az ötvenes években ébredt, hogy Helsinkit, a fővárost metró segítségével össze kellene kötni Finnország második legnagyobb és legnépesebb városával, a szomszédos Espooval. Jelenleg a két város közötti közlekedés a vízparton haladó vasúti pályán, valamint két autópályán történik, ez utóbbin autóbuszos tömegközlekedés is biztosított. A metró megépítéséhez mindkét városnak engedélyeznie kellett és anyagilag hozzá kellett járulnia.

Az új metróvonal megnyitását 2015-re tervezik, az előmunkálatok 2009 novemberében megkezdődtek. Helsinki egyetlen metróvonala 7+1 tartalék állomással bővül 13,9 km hosszban, két párhuzamos alagúttal. A kivitelezést és az üzemeltetést 9 új alagút szolgálja. Az építés során 3 millió köbméter sziklát kell robbantani. Az ingázók számára 1500 autós és 1600 kerékpáros parkolóhely épül. A metrószerelvények 2-2,5 perc gyakorisággal követik egymást. A 2008. évi költségvetés szerint a megvalósítás költsége eléri a 800 millió Eurót. A költségek 30%-át a költségvetés, a fennmaradó részt 72%-28% arányban Espoo és Helsinki közösen fedezi.

 

 Espoo, az új nyugati metróvonal (Länsimetro)
4/6
Espoo, az új nyugati metróvonal (Länsimetro)

 Espoo, az új nyugati metróvonal (Länsimetro)
5/6
Espoo, az új nyugati metróvonal (Länsimetro)

 

 

A metróprojekt jelenleg Finnország legnagyobb infrastrukturális projektje, sok ezer munkahely megteremtésével, ahol igen magasan képzett szakembereket is foglalkoztatnak nagy számban. A napi 100 000 fő szállításával környezetbarát és a gépkocsi közlekedésnél jóval energiatakarékosabb közlekedést építenek ki. Espoo igen széttagolt, hatalmas zöldterületekkel rendelkező kisebb települések összeszerveződéséből álló város, kb. 500 000 főnyi lakossággal. A 7+1 metróállomás kialakítása során a metróállomások egyben helyi alközpontokként funkcionálnak. Ezért az állomások környezetében bevásárló-, szabadidő- és kulturális alközpontokat alakítanak ki.

Változások, csalódások, új finn (?) építészet
Befejezésül néhány észrevétel az új lakóparkokról, a tengerparti életterekről, a finn színvilág változásáról, Alvar Aaltó örökségéről. Helsinki és Espoo – sok kisebb város mellett – egy nagyon hosszú és felszabdalt tengerpart mentén helyezkedik el. A Finnország déli települései felé áramló lakosság életterét – a folyamat a háború után kezdődött - meg kellett teremteni. Ide tartozónak érzem, hogy Espoo tulajdonképpen ennek a „leáramlásnak" következtében nő össze a fővárossal.

A megépült lakónegyedek építészettörténetileg is tükrözik a változó, „szárazabb" építészeti világot és a szemléletében szintén alakuló, nagyon erős szabályokon nyugvó várostervezést.  Az ipari és a hajózáshoz kapcsolódó, elavult tengerparti objektumok felszámolásával a városrendezők folyamatosan teremtenek újabb területeket otthonteremtés céljára. Elegáns lakások színvonalas környezettel, szociális intézményekkel vonzzák a tehetősebbeket, nagy lakásméretekkel, autó- és hajó „parkoló" megoldásokkal, kikötőkkel és strandokkal. Az építészet itt igen erős színekkel, de formailag messze nem a korábban jellemző, tájba illeszkedő finomságokkal jelenik meg. A „szárazföldi" lakótelepeken is hasonló változásokat tapasztaltam a tenger, a víz nélkülözésével, amit kisebb mesterséges vagy természetes tavakkal igyekeznek kompenzálni.

Végül egy-két mondat a Zenepalota mellett álló Finlandia palotáról, Alvar Aalto 1962-1971 között épült egyik fő alkotásáról. Az épület pikkelyes márványburkolatát – amely nem bírt ki negyven évet – sima carrarai márványra cserélték. Ez már nem az Aalto épület. Egyébként is – ahogy a Musiikkitalo szakemberei mondták -  „rossz az akusztikája". Annyi évtized áhitata, kultusza, szeretete és elismerése után új korszak köszöntött a finn építészetre, a „nemzetközi".

Gáspár Anna
Buildecon

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Lakóépület

MÉD 2020 finalista épületek – Családi ház Üllőn

2020.11.16. 16:24
00:01:41

Elérkeztünk a Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk utolsó részéhez. Az Üllőn található családi ház fekete hullámpala borításával hívja fel magára a figyelmet, de más érdekességeket is rejt a Konkrét Stúdió által tervezett épület.

Elérkeztünk a Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk utolsó részéhez. Az Üllőn található családi ház fekete hullámpala borításával hívja fel magára a figyelmet, de más érdekességeket is rejt a Konkrét Stúdió által tervezett épület.

Épületek/Lakóépület

MÉD 2020 finalista épületek – SA43 társasház

2020.11.16. 16:21
00:01:40

A Varga Noémi és Szelecsényi Balázs által tervezett SA43 társasház a hegyvidéki telek különleges adottságaihoz igazodik. A Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk legújabb részében ezt a karakteres megjelenésű épületet járjuk körül.

A Varga Noémi és Szelecsényi Balázs által tervezett SA43 társasház a hegyvidéki telek különleges adottságaihoz igazodik. A Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk legújabb részében ezt a karakteres megjelenésű épületet járjuk körül.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk