Az építőipari növekedés ellenére sem kihívásmentes ez az év

Az energiahatékonysági szektor vállalkozásai az eluralkodott kapacitáshiány ellenére is bizakodóan ítélik meg helyzetüket - derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet friss felméréséből. Az energiahatékonysági célok elérését a szektor vállalkozásai szerint leginkább egy kiszámítható szabályozási környezet, és egy olyan magatartás kialakítása segítené, amely hosszú távú, ösztönző támogatást és tudatos fogyasztást eredményez. 

Az energiahatékonysági piac vállalkozásai számára kiemelkedően fontos lenne az is, hogy általánossá váljon az energetikai szabályok és előírások betartatása és ellenőrzése, amelyhez a műszaki ellenőrzés súlyát és szerepét szükséges megerősíteni. 

A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) az energiahatékonysági ágazattal kiépített kiterjedt kapcsolataira alapozva 2017 ősz elején megkérdezte a szektorban működő vállalkozásokat, hogy piaci várakozásaikat feltérképezze.

Egyértelmű növekedés a piacon

A válaszadók kétharmada értékelte mind a saját, mind az energiahatékonysági piac helyzetét pozitívan az előző évihez képest. Míg tavaly a cégek 40 százaléka számolt be növekedésről a megrendeléseiket tekintve, addig idén ez az arány 68 százalékra nőtt. A cégek teljesítményének alakulása is hasonló arányokat mutat: már 2016-ban 70 százalékuk ért el jobb teljesítményt, és ez a növekedés nagy részüknél (65%) idén is folytatódott.

Ami a bevételeik alakulását illeti, 2016-ot a cégek 90 százaléka nyereséggel zárta, és mintegy kétharmaduk (65%) növelni is tudta a nyereségét az előző évihez képest. Ezek a számok a tavalyihoz képest enyhe növekedést mutatnak.

Korlátozó tényezők

A jó teljesítmény ellenére több tényező is nehezíti a vállalatok piaci működését. A legfőbb akadályt idén a munkaerőhiány jelenti: a cégek 61 százaléka küszködik azzal, hogy a megnövekedett igényekkel lépést tudjon tartani, és ennek fő oka a szakemberhiány. Ehhez kapcsolódik egy kapacitáshiány is, amelyet a maga 35%-ával a második legjelentősebb tényezőként soroltak fel a cégek. Tavaly ezek a mutatók még jóval hátrébb végeztek, így egyértelműen az elmúlt másfél év látványos változásáról beszélhetünk. A további két korlátozó tényező a változékony jogszabályi (35%) és a bizonytalan gazdasági (32%) környezet maradt; tavaly ezek végeztek az első két helyen.

Az energiahatékonysági ágazat hangulata bizakodó

Az idei vizsgálat egyik legfeltűnőbb eredménye az, hogy a piac – és ezzel együtt a cégek jövedelmezőségének – alakulása mennyire felülmúlta a korábbi várakozásokat. Ugyanis a vállalatok kevesebb, mint a fele (42%) várt tavaly javulást. Ezzel szemben nem csak az idei eredmények mutatnak ennél jóval magasabb számot, de a cégek többsége további felfutást remél a következő időszakban. Közel kétharmaduk mind a saját jövedelmezőségét, mind az energiahatékonysági piac alakulását illetően további javulásra számít az év második felében. A vállalatok több, mint egyharmada tervezi a növelni a foglalkoztatottak létszámát, és senki nem számolt be arról, hogy csökkenteni kellene munkaerő-állományát.

Az idei év sem kihívásmentes!

Több kihívással kell idén is szembesülnie a szektor vállalkozásainak, az utóbbi időszakban azonban egyértelműen a munkaerőhiánnyal való megküzdés jelentette a legnagyobbat. Mindez, illetve az igények teljes körű kiszolgálását akadályozó kapacitáskorlát dráguláshoz vezet.

A cégek hiányolják az energiahatékonyság ösztönzésére irányuló kormányzati elhivatottságot. Az építőipar felől érkező élénkítő lépések túlnyomóan az újépítésű ingatlanokat érintik, míg az energetikai felújítások továbbra is mostoha helyzetben vannak. A pályázati kiírások késlekedése, majd felfüggesztése, az uniós források átirányítása, és az ebből fakadó kiszámíthatatlanság és tervezhetetlenség, illetve a kiírt pályázatok túlbonyolítása és túlbürokratizálása visszavetik a beruházási kedvet.

Az új jogszabályi kötelezettségek – mint a szigorodó energiahatékonysági előírások, a nagyvállalati energiaaudit kötelezővé tétele, energetikai szakreferensek alkalmazása – ugyan az energiahatékonyság javát szolgálják, de a túlzott bürokrácia miatt a cél ellenében hathatnak.

MEHI álláspont

Az épületenergetikai beruházások – az újépítések mellett a felújítások – erőteljesebb kormányzati ösztönzése lenne kívánatos, különösen a háztartások körében. Az energiahatékonysági célok elérését leginkább egy kiszámítható szabályozási környezet és hosszú távú, hatékony ösztönző, támogatási és szemléletformálási programok, a tudatos fogyasztói magatartásra nevelés segítenék.

Az elmúlt egy-másfél évben láthatóak olyan központi törekvések, új intézkedések, jogszabályi előírások – pl. szigorodó energiahatékonysági követelmények, vállalati energiaaudit kötelezővé tétele, energetikai szakreferensek alkalmazása, társasági adókedvezmény bevezetése –, amelyek az energiahatékonysági beruházások helyzetének javulását szolgálják. Ezek eredményessége érdekében azonban kiemelkedően fontos lenne, hogy általánossá váljon az energetikai szabályok és előírások betartatása, felügyelete, amelyhez a műszaki ellenőrzés súlyát és jelentőségét szükséges tovább erősíteni.

A MEHI 2016. évi piackutatása mutatja, hogy a magyar háztartások 24 százaléka, 920 ezer háztartás készül energetikai felújítást elvégezni a következő öt évben azon a lakóházon, amelyikben él. A vidéken – különösen két alföldi régióban – élő családi házak tulajdonosai az átlagosnál nagyobb mértékben terveznek valamilyen korszerűsítést.

Az energiahatékonysági beruházások az építőiparra stabilizáló, terület-kiegyenlítő hatást gyakorolnak, amely két fő okra vezethető vissza. Korábbi szakmai becslések szerint egy új építésre legalább 10 felújítás jut, és bár a felújítások volumene kisebb, építőipari hatásuk mennyiségük miatt jelentős – különösen a kisebb építőipari KKV-k piaci helyzetének stabilizálásában.

A lakossági energiahatékonysági piac a következő öt évben 1200 milliárdos méretűre tehető – ha ezt kiaknázzuk.

Amíg az új építések főként a budapesti, pest megyei és egyes dunántúli megyéket, illetve megyeszékhelyeket mozgatják meg, az energetikai felújítások várható eloszlása a fenti egyenlőtlenséget területileg kompenzálhatja az építőipari beruházások terén.

forrás: sajtóközlemény