Az ICOMOS állásfoglalása a Szépművészeti Múzeum bővítésével kapcsolatban

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága jelen állásfoglalásával ismerve az 1972-es UNESCO Világörökség Egyezmény alkalmazásának szempontjait, eljárásrendjét – arra kívánja felhívni a döntéshozók figyelmét, hogy a Szépművészeti Múzeum megújulását, fejlesztését célzó program csak akkor lesz elfogadható, ha az nem veszélyezteti a világörökségi (kiemelkedő, egyetemes) érték fennmaradását. Olyan programra és olyan, azt megvalósító építészeti megoldásra van tehát szükség, amelyben korunk építészeti beavatkozásai nem jelentik a meglévő történeti, építészeti, városépítészeti – értékek át- vagy felülírását, hanem megfelelő visszafogottsággal illeszkedve, az eredeti koncepció hatékonyabb érvényesülését szolgálják.

 

Az Andrássy út a budapesti Hősök terével és így a Szépművészeti Múzeummal együtt 2002 óta világörökségi terület, amellyel kapcsolatban az Egyezményhez történt csatlakozáskor a Magyar Állam kötelezettséget vállalt arra, hogy biztosítja a helyszín kiemelkedő egyetemes értékének a megőrzését, fenntartását. A XIX. századi Hősök tere része egy nagyszabású városépítészeti koncepció szerint megvalósított együttesnek, amely ráadásul különleges szimbolikus tartalmakat is hordoz. Olyan hely, amely eredeti formájában ma is kiválóan szolgálja Budapestet. Ennek az együttesnek az egyik meghatározó eleme a Szépművészeti Múzeum. Ezért fejlesztése esetén csak olyan program fogadható el, amelynek nincs a Hősök tere egyensúlyának, harmonikus rendjének, történeti struktúrájának a megbontását eredményező építészeti következménye.

 

Összhangban számos szakmai és civilszervezet által a közelmúltban megfogalmazottakkal, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság is növekvő aggodalommal követte a Szépművészeti Múzeum tervezett átalakításának, bővítésének alakulását; ugyanakkor elismeréssel nyugtázza Baán László úrnak, az intézmény főigazgatójának döntését, amellyel új irányt szabott a projekt megformálásának. Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság a jelen szakmai állásfoglalásával azt kívánja elősegíteni, hogy valóban elfogadható, sőt jó megoldás

szülessen.

 

Tudjuk, hogy a Szépművészeti Múzeum intézményének fejlesztési szándéka megfelel a műemléki-, történeti épületben illetve környezetben működő hasonló intézmények világszerte általánosan jelentkező problémáival. Örvendetesnek tartjuk, hogy az európai uniós pályázati rendszerben megjelennek olyan lehetőségek, amelyek, tiszteletben tartva a fenntartható fejlesztés elveit, lehetővé teszik értékeink megújulását is. Ha azonban a fejlesztési program túlfeszíti az adott építészeti kereteket, az veszélyt jelent a (világörökségi) érték megmaradására.

 

Lehet sorolni különféle példákat Európa és a világ bármely pontjáról, elemzésük nyomán az a legfontosabb tanulság szűrhető le, hogy sehol sincs olyan jelentős múzeum, amely úgy gondolja átalakulását, hogy a beavatkozással eredeti értékeit nem kiegészíti, hanem kisebb-nagyobb mértékben mintegy felszámolja azokat. Ennek megfelelően a Szépművészeti Múzeum esetében is minden beavatkozás különösen nagy felelősséggel jár, elsősorban a szóban forgó világörökségi helyszín és a különleges épület egyedi adottságai miatt.

 

A Szépművészeti Múzeum esetében különösen fontos szempont, hogy az nem csak egy fejlesztendő intézmény, hanem olyan ÉPÜLET, amely eredeti megjelenésében része a páratlan értéket képviselő környezetének, azaz a múzeum fejlesztése során minden javasolt kiegészítésnek, bővítésnek a meglévő értékek megőrzését is figyelembe kell vennie.

 

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságnak nem feladata, nem célja és nem is szándéka a Szépművészeti Múzeum XXI. századi megújulásának ellehetetlenítése. Azt viszont szakmai és – ettől elválaszthatatlan – morális kötelezettségünknek tartjuk, hogy véleményünkkel kizárólag olyan megoldás elfogadását mozdítsuk elő, amely valóban összeegyezteti, pontosabban egyszerre valósítja meg az értékőrzés és a fejlesztés igényeit.

 

Meggyőződésünk, hogy a Szépművészeti Múzeum fejlesztésével kapcsolatos elvárásokat már a tervezési program meghatározásakor a világörökségi együttes adottságaihoz kell igazítani! Véleményünk szerint ez azt is jelenti, hogy a világörökségi érték komoly veszélyeztetése nélkül nem építhető a térre olyan építmény, amely kitakarná a tér látványából az eredeti koncepció szerinti

térfalak bármilyen részét! Hasonló elvi-szakmai megfontolásból nem tartjuk elfogadható megoldásnak a múzeumépület homlokzatát karakteresen meghatározó történeti lépcsősor bárminemű megbontását, megváltoztatását.

 

2010-03-26