A rekonstrukciók (h)arcai – A Károlyi-Csekonics palota felújítása

Egy épület két arca, és a felújtások két szélsőséges módja...A Károlyi-Csekonics palota átalakítási és felújítási munkálatai idén nyáron fejeződhetnek be, hogy az új komplexumot a Károli Gáspár Református Egyetem vehesse birtokba. Addig is, többek között lapunk is beleshetett az építkezés kulisszái mögé, ahol csakhamar kiderült, hogy a projekt sokat elárul a műemléki rehabilitációk eltérő megközelítéseiről és arról, hogy hogyan lehet visszaforgatni egy arisztokrata magánpalotát a nagyvárosok 21. századi vérkeringésébe.

Pest egyik legelképesztőbb épületéről van szó. E vélemény persze szubjektív, hiszen jelen sorok írója nem a szóban forgó stílus hozzáértője, a rajongásig historizmussal átszőtt egyetemi évek után mégis leírhatja, hogy Károlyi István és felesége, Csekonics Margit 1881 és 1883 között épült magánpalotája a maga nemében tényleg egy lehengerlő architektúra. Miért is? A palota két utcát köt össze: a Múzeum, valamint a Reviczky utcát. Utóbbi irányából viszonylag visszafogott homlokzat fogad minket, de át kell csak lépnünk a kapualjon és rögtön egy ízig-vérig arisztokrata „belső-főhomlokzat" tárul elénk egy íves kocsfelhajtóval ellátott udvar főtengelyében. A Reviczky utcai épülettömb a kiszolgáló funkcióknak adott valaha helyett, és e mögé építették valójában a reprezentatív palotát. Tulajdonképpen egy barokk kastély zártsorba épített, nagyvárosi verziójáról van szó.

De nem csak emiatt különleges ez az épület. Tervezői az Osztrák–Magyar Monarchia jól ismert színház-, és "kulisszaépítészet" mesterei, Ferdinand Fellner és Hermann Helmer voltak, akik egyúttal az épület stilisztikai részleteivel is újat tudtak itthon mutatni: az egyik első fővárosi, igazán minőségi neobarokk épületről beszélünk ugyanis. Az építési munkálatokat az utolsó időszakban már Meinig Arthur vezette, aki később nagy karriert futott be hazánkban és többek között a szomszédos Wenkheim-palotát is neki köszönhetjük. (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épülete). Ebben az épületben egy-egy részletet tekintve könnyen ráismerhetünk a Károlyi-Csekonics palota hatására is.

A háború természetesen ezt az emléket sem kímélte. Számos részletet, köztük a belső homlokzatok kupoláit, valamint a báltermet is eltüntette a történelem. Az 1950-es és 1960-as évek munkálatai során pedig jelentős átalakításokat kellett eszközölni a funkicóváltás okán. (Itt rendezkedett be például az Országos Műszaki Könyvtár.) A Reviczky utcai szárnyban történt a legtöbb átalakítás, köztük két emeltnyi ráépítés. A kormány 2015-ben aztán a Magyarországi Református Egyház tulajdonába adta a palotát, az átalakítási terveket pedig a BME-MG Konzoricumra bízták. 2017 végén kezdődött meg a kivitelezés, amely a  bejáráson elhangzottak alapján elhúzódik előreláthatólag nyár közepéig, főként a munkálatok során talált rengeteg töredék és értékes lelet miatt, melyek a kutatási munkák folytatására és hitelesebb helyiség-rekonstrukciók kidolgozására ösztönözték a tervezőket és kivitelezőket.

Nem mondok újat azzal a ténnyel, hogy a világ sokat változott az 1960-as évek óta, és ez jól látszik a projekt gyakorlati megközelítésein is. Habár vannak itt hasonlóságok, hiszen a Reviczky utcai szárny legalább olyan drasztikus átalakításon esik át, mint a 20. század második felében. A Múzeum utcai palotarész ezzel szemben egy sokkal  szigorúbb és konzervatívabb műemléki helyreállítást fog ezúttal felmutatni. Igaz, ez a szárny is egy funkcióváltásra reflektál majd: méghozzá a tulajdonos reprezentációs szerepeire.

Reviczky utcai palotaszárny – A drasztikusabb beavatkozással járó rehabilitáció példája
A pinceszint kiépítése miatt ezt az épületrészt statikai okokra hivatkozva a faszádizmus mértékéig lebontották. A visszaépített strukúrában tantermek,  minőségi kőmunkák és kortárs belsőépítészeti részletek kivitelezésére került sor.  Ha ezt az épületszárnyat függetlenül vizsgálhatnánk a Múzeum utcai  palotarésztől, akkor egy egészen progresszív egyetemi beruházás képe tárulhatna elénk még a monumentális, stilisztikailag nem túl nagy babérokra törő ráépítéssel is.  Ám a helyzet az, hogy a két épületszárny műemlékként egy szerves egészet alkot,  és az sem biztos, hogy a történelmi mágnásnegyed az a városrész, ahol a hasonló kaliberű emeletbővítéseknek szabadabb utat kellene engedni. Azt viszont ki kell emelni, hogy a munka ezen fázisában a kortárs kivitelezői munka attraktívnak tűnik és tény, hogy ahol statikai szempontból volt mód megőrizni az eredeti struktúrákat (pl.: az egyik lépcsőház  eredeti részlete esetében) ott a tervezői csapat is tisztelettel viszonyult mindezek megőrzéséhez.

A Múzeum utcai palotaszárny – A szigorú rekonstrukciók példája
Az egyetem reprezentatív funkcióit és a dékáni hivatali irodákat foglalja magában a Múzeum utcai palotarész.  A másik szárnnyal ellentétben itt számtalan részlet, helyiség, burkolat és a jól ismert díszlépcsőház is megőrződött a háború után, de még így is nagy szerep juthatott a 19. századi "régészetnek" a tisztítási munkálatok alatt. Stukkótöredékek, burkolatrészletek, és a falkutatás során felfedezett információk segítik a restaurátorokat, kutatókat és szakági kivitelezőket a további helyreállítási munkákban - emelte ki az ÉMI által szervezett körbevezetésen Szegő Tamás műszaki ellenőr, műemléki referens. A legérdekesebb talán a bálterem esete, amelyet lényegében a semmiből fognak majd újjáépíteni. Egy évekkel ezelőtti, sajtóban elhíresült fotó juthat az ember eszébe az augsburgi Goldener Saal  félig-meddig rekonstruált, éppen készülő mennyezetéről, melyre akkoriban sokunk rácsodálkozva tekintett. Most mégis itt, Budapesten pontosan egy ilyen, éppen újjáéülő, félig elkészült historikus mennyezet és a mellette készülő Lotz-freskó tanulmányok alatt állhattunk többen.

Rengeteg új apró részlet került napvilágra, több ilyen elem be is épült a tervváltoztatásokba: ilyen a szivarszoba kandallójának felfedezett kerámiadíszítése. Akadnak azonban olyan költséges részletek, melyen egyszerűsíteni kellett: ilyen az íves kocsifelhajtó üvegkorlátja a kovácsoltvas korlátok helyén. A munka legjelesebb és vitathatatlan érdeme azonban visszaadta a reprezentatív palotarész oly hiányolt valódi karakterét is. Ez a belsőudvar kupolájának és bádogos munkáinak újjáépítése, mely kivételesen igényes és örvendetes eredménynek mondható a legtöbb részletét tekintve. Így hát lám, a 20. század második felét uraló kortárs továbbépítések, és az új 1:1-es rekonstrukciós szellem egyszerre érhetőek tetten a belváros egyik legizgalmasabb kétarcú épületén. Kíváncsian várhatjuk az átadás utáni állapotot.

Generáltervező: 
BME-MG Konzorcium, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem képviseletében:
Dr. Józsa János Balázs rektor
Barta-Eke Gyula kancellár

MG Építész Tervező és szolgáltató Kft. képviseletében:
Dr. Márkus Gábor ügyvezető

Felelős tervezők:
Molnár Csaba DLA okl. építészmérnök, vezető tervező,
Bach Péter DLA okl. építészmérnök, vezető tervező

Építészeti és belsőépítészeti tervezés,
építés közbeni generáltervezői koordináció:
FormiConcept Kft.

Építész tervezők:
Molnár Csaba DLA okl. építészmérnök, vezető tervező,
Bach Péter DLA okl. építészmérnök, vezető tervező
Halmai Dénes okl. építészmérnök
Terbe Rita DLA okl. építészmérnök, vezető tervező
Bánhegyi Zsolt okl. építészmérnök

Építész munkatársak:
Bagi Borbála, Czuck Ágnes, Horváth Marica, Iván Kata, Kovács Lelle, Leitold Debóra Ráhel, Poller Móni,
Ramiro Giselle, Szodorai Tímea, Tengölics Anna, Vass Endre

Belsőépítészet:
Terbe Rita okl. építészmérnök, vezető tervező
Tolnai Zsolt építész, vezető tervező
B.Tóth Zsuzsanna, Simon Orsolya, Szeles Gábor
            
Építéstörténet és restaurátori koordináció:
Gömöry Judit művészettörténész

Projekt manager:
Pápay Balázs okl. építészmérnök

Műemlékvédelem:
Dr. Zsembery Ákos okl. építészmérnök, műemlékvédelemi szakmérnök

Látványtervek:
Czeglédi Péter, Benkő Roland

Tartószerkezet:
Dr. Armuth Miklós okl. építőmérnök, vezető tervező
Dr. Hegyi Dezső okl. építészmérnök
Dr. Visnovitz György okl. építészmérnök
Debkowski Dóra, K. Theisler Katalin

Épületgépészet:
Dr. Magyar Zoltán okl. gépészmérnök, vezető tervező
Temesvári László okl. gépészmérnök, vezető tervező
Nagy József okl. gépészmérnök, vezető tervező
Tóth Ákos okl. gépészmérnök

Épületvillamosság:
Csányi István okl. villamosmérnök, vezető tervező

Tűzvédelem:
Székács András tűzvédelmi szakértő
Molnár Bálint tűzvédelmi szakértő

Akadálymentesítés:
Bisothka Noémi okl. környezettervező rehabilitációs szakértő

Akusztika:
Csott Róbert zaj- és rezgésvédelmi szakértő

Táj- és kertépítészet:
Nádai Brigitta okl. táj- és kertépítész mérnök