Épületek

Baalbek díszvilágítása

1/12

1. kép

?>
1. kép
?>
2. kép
?>
3. kép
?>
4. kép
?>
5. kép
?>
6. kép
?>
7. kép
?>
8. kép
?>
9. kép
?>
10. kép
?>
11. kép
?>
1/12

1. kép

Baalbek díszvilágítása
Épületek

Baalbek díszvilágítása

2009.02.09. 10:45

Cikkinfó

Szerzők:
Deme László

Földrajzi hely:
Baalbek, Libanon

Dosszié:

Magyarok készítették híres baalbeki ókori templom-együttes díszkivilágítását. A polgárháború után lassan újjáéledő Libanon legfontosabb látnivalóját 540 darab lámpatest világítja meg. A díszvilágítás 7 labdarúgópálya méretű területet érintett. Deme László írása

A libanoni helyzet a napi politikában időről-időre szerepel, így most is. Mikor feszült az ottani viszony, sorban jelennek meg a napilapokban a visszaemlékező, a békeidőkön nosztalgiázó cikkek, hiszen ez a közel-keleti ország sok szállal kötődik hazánkhoz, sok magyar szívesen élt ott, és még manapság is lakik ott néhány honfitársunk.

A leghíresebb odalátogató magyar természetesen Csontváry Kosztka Tivadar, aki több festményével tette emlékezetessé ott-tartózkodását. Megfestette Libanon nemzeti jelképét, a cédrust és a híres baalbeki templomegyüttest is.

1. kép
1/12
1. kép

Ez utóbbi közismerten 1906-ban készült, a képről (1. kép) szinte mindenki tud, de arról kevesen értesülhettek, hogy a baalbeki templomok díszvilágítása is magyarok keze munkája. Olyan szerencsében volt részünk, hogy ennek a négy római kori templomot magában foglaló műemlék-együttesnek a díszvilágítási terveit mi készíthettük, és a díszvilágításban szereplő 540 db lámpatest jó részét a Tungsram-Schréder vállalat szállíthatta.

Erre a munkára az 1975-ös polgárháború végleges lezárást követő békeidőben, a 90-es évek közepén kerülhetett sor. A többszakaszos tervezés 1995-ben, a kivitelezés 1996-ban bonyolódott le.

A háborút megelőzően a közel-kelet Svájcaként elkönyvelt Libanon nemcsak gazdasági jólétével, természeti szépségeivel és az európai életformához igen hasonló felfogásával vonzotta a turistákat, hanem kulturális rendezvényeivel is.

Az egyik leghíresebb rendezvényt Baalbekben tartották húsz éven keresztül (1955 és 1974 között), ahol a hajdani Bacchus templomot szabadtéri színházzá alakították át, és ebben a természetes környezetben adták elő az ókori drámákat és a történelmi időkben játszódó operákat.

2. kép
2/12
2. kép

Az egész világból érkező neves művészek között – természetesen – magyarokat is találunk. 1969-ben a Magyar Állami Operaház szerepelt e történelmi szentélyben (2. kép).

Ezt az egész nyarat átívelő rendezvény-sorozatot kívánta feléleszteni az ország kulturális vezetése, és ennek kapcsán a környezet teljes rendbetételével szerette volna még inkább vonzóvá tenni a turisták számára a helyszínt.

Miután az előadásokat este, sötétben rendezték, szükségessé vált az odavezető utak esti diszkrét megvilágítása. Az idegenforgalmat irányító illetékesek azonban úgy gondolták, hogy amíg az ókori romok között sétáló vendégek a rendezvény helyszínére eljutnak, az antik romok esti megjelenítésével színesebbé tehetik ezt a sétautat. Végül is e műemlékek teátrális láttatása mindenféle színpadi díszletnél élethűbb, hatásosabb környezetet jeleníthet meg .

3. kép
3/12
3. kép

A díszvilágítás 7 labdarúgópálya méretű területet érintett. A világításnak többféle elvárásnak is meg kellett felelnie. A mellékelt helyszínrajzon színesen jelöltük azokat a falakat, templomrészeket, amelyeket a távolról érkező turista lát. Ezekhez kapcsolódik még a hajdani fellegvárban épült Jupiter templom megmaradt hat oszlopa (3. kép). Tulajdonképpen ez a vonulat a Csontváry-kép ihletője is.

 

A kívülről szemlélhető épülettraktusokat egyenletesen és erőteljesen kellett megvilágítani, hiszen messziről, a környező hegyekről is jól láthatóak, a környék kiemelkedő látványelemei.

A műemléki környezeten belül mozgó látogatók számára viszont a visszafogottabb, a közeli érdekességeket helyi fényekkel jobban kiemelő világítás megvalósítása  volt a kívánatos.

A külső világítás kialakítása viszonylag egyszerű volt, a falak mentén földre, kis tartóra, vagy oszlopokra szereltünk, a fal magassága függvényében szélesen, vagy közepesen szélesen világító - többnyire 150 W teljesítményű - nátriumlámpás lámpatesteket.

Meg kell jegyeznem, hogy az ókori állapothoz képest épp a külső falak térnek el legjobban.

Az asszír időkből származó Baalbek (neve a Baal napistenre utal) még csak néhány szentélyből állt. A görögök átörökítették a nevet (Heliopolis - Napváros) és templomokat emeltek. Később, a meghódított többi görög provinciához hasonlóan, a rómaiak itt is saját templomaikká alakították át e szent helyeket, természetesen a görög építészeti motívumok megtartásával. Aztán az arab és török érában – természetszerűen - elveszítette kultikus jellegét az épületegyüttes, de elhelyezkedésénél fogva kiváló harcászati helyszínt jelentett, várrá alakították át.

Vagyis jelenleg kívülről főleg e várfalakat lehet megvilágítani.

A sárgás kőből épült falak a melegsárga nátriumlámpás világítást igényelték, így a műemlék-együttest döntően nátriumlámpás fényvetők láttatják. Azért nem egységesen, mert az ottani építészekkel, műemlékesekkel való konzultáció eredményeként a hajdan csarnokokat tartó gránitoszlopok egyediségét és jelentőségét fehér fényű fémhalogénlámpás kiemeléssel kívánták hangsúlyozni.

Ezt a világítási játékot már a bejárati csarnok fehér oszlopsora, illetve a hátul látható szentélyek sárgás megjelenítése is illusztrálja (4. kép).

Ha jobban megnézzük a helyszínrajzot, látható a műemlék együttes tagoltsága. Az említett bejárati csarnok (Les Propylées) alul helyezkedik el. Innen lehet bejutni az imafülkéket tartalmazó hatoldalú udvarba (Cour Hexagonale). Ez a két szekció azonban még csak előtere  a számtalan szentéllyel, főoltárral rendelkező nagy udvarnak (Grande Cour), melyet valamikor fedett oszlopcsarnok szegélyezett.

4. kép
4/12
4. kép

5. kép
5/12
5. kép



Az 5. kép e tér negyedéről ad áttekintést. A világítási szituáció nyomon követhető. Az udvart határoló falakat a szentélymaradványokkal együtt földre, kis tartóra telepített nátriumlámpás lámpatestek súrló fénnyel világítják meg, jellemzően 70 W egységgel. A kép felső részén látható az említett oszlopcsarnok sarokrésze, melyet 150 W fémhalogénlámpás fényvetők fehér színnel emelnek ki. A kép közepén magányos gránitoszlop emlékeztet a hajdani főoltárt körülvevő oszlopcsarnokra, míg a kép jobb oldalán a főoltár maradványának egy eleme látszik.

A nagyobb területen álló, és így a turisták számára is jobban körüljárható építészeti emlékeket földbe süllyesztett lámpatestek láttatják. Így a már említett magányos gránitoszlopot éppúgy, mint a földből alig kiemelkedő főszentély falainak maradványát, vagy éppen az oltárt ilyen diszkrét világítási mód láttatja. E földbe süllyesztett lámpatestek egyben a látogatók optikai vezetésére is szolgáltak, így csak néhány esetben kellett a díszvilágítási feladattól független, biztonsági célú lámpatestek telepítésére gondolni.

A Grande Cour négy szentélyét külön megvilágítottuk. 6. képünkön a legépebben megmaradt szentély díszvilágítása látható. Bár az ottani műemlékesek – számunkra talán túl megértően is – szinte minden lámpatest elhelyezési ötletet támogattak, itt azonban a két fali fülkébe nem engedtek lámpatestet elhelyezni. Talán arra számítanak, hogy egyszer visszakerülnek a hajdan ott álló szobrok. Mindenesetre  némileg nagy árnyék vetül a fülke alsó traktusára.

6. kép
6/12
6. kép

7. kép
7/12
7. kép



A Grande Courtról nyílik, közelíthető meg a két főtemplom, az arabok által fellegvárnak használt Jupiter templom (Temple de Jupiter), illetve a színházi rendezvények fő helyszíne a Bacchus templom (Temple de Bacchus).

Ha a Jupiter templom felé nézünk (7. kép), az előtér további érdekességeit fedezhetjük fel. Mindenekelőtt feltűnik az a rengeteg kődísz, mely valamikor az oszlopcsarnokok oromzatát díszítette. A kép elején látunk egy olyan elemet, melyet süllyesztett lámpatestes világítással is kiemeltünk. Ez akár a Jupiter templomról is származhatna, hiszen a kép hátulján látható  megmaradt hat oszlopnál megtalálható e motívum.

A kép jobb oldalán az egyik fali fülkesor szélső eleme fedezhető fel. Azt is konstatálhatjuk, hogy itt már a fülkében is engedélyezték a kis méretű, 35 W lámpatest elhelyezését. A kép baloldalán a főoltár másik oldala látható, és az is, hogy a lámpatestek telepítésére szabad kezet kaptunk.

A kép közepén húzódik az az 50 m hosszú, 15 m széles, 9 m szintkülönbséget átívelő lépcsősor, mely teljes szélességében biztosított feljárást a Jupiter templomba.

8. kép
8/12
8. kép

A templomot hajdanán 54 db, 2 m átmérőjű, önmagában 22 m, a talapzattal a korintoszi oszlopfővel, valamint a hatalmas oszlopdíszekkel együtt összesen 36 m magas, oszlop vette körül. Mint köztudott a megmaradt 6 oszlop (8. kép) Libanon egyik jelképe.

A nagy épületek megalkotásához egyébként ideális helyszín volt Baalbek, hiszen híres kőbánya működött itt. A római birodalom számtalan nagy épületéhez innen szállították az alapanyagot, de még a híres ókori jeruzsálemi nagytemplom is baalbeki kövekből épült.

Az oszlopok világításánál a henger formátum árnyékmentességére és a felső díszek kiemelt szintű láttatására törekedtünk. A képen is látható külső felületeket az oszlopoktól 10 m távolságban és ugyanilyen mélyen telepített keskenyen sugárzó 400 W fényvetők, míg a templom belseje felől ugyanilyen teljesítményű, de szélesen sugárzó lámpatestek világítják meg az oszlopok túloldalait. A fényvetők gondosan megválasztott pozíciójával sikerült a kívánt eredményt elérni.

Különben ez az egységteljesítmény itt Baalbekben a legnagyobb, a legkisebb pedig 35 W, ami az ablakfülkékben, a díszes kövek és a kis magasságú épületmaradványok világításánál szerepel.

A kettő között 70 W, 100 W, 150 W és 250 W teljesítményű fémhalogén és nátriumlámpás lámpatestekkel is dolgoztunk.

9. kép
9/12
9. kép

A Jupiter templomból a 9. képen látható a legépebben megmaradt építmény, a Bacchus templom. Külső világítása is többlépcsős. Az 5 m magas talapzatot földbe süllyesztett 35 W lámpatestek derítik. Az oszlopcsarnok hátsó falát 150W aszimmetrikus fényvetőkkel világítottuk meg, így az oszlopok sziluett képe jelenik meg. A timpanont távolabbról, földre telepített 250 W fényvetők emelik ki.

10. kép
10/12
10. kép

A templom belseje, ahol a rendezvények zöme zajlik, kész színházi díszlet. Kétoldalt oszlopokkal elválasztott kettős fülkesor szegélyezi (10. kép), és a képen jobboldalt előrelépő oszlop mögötti – a képen nem látható - szentély rész természetes színpadként áll rendelkezésre.

A világítás az építészeti jellemzőkhöz alkalmazkodik. Minden fülkében kis teljesítményű, 35 W nátriumlámpás szélesen sugárzó lámpatest van, míg a szentély 150 W szélesen sugárzó lámpatestekkel egyenletes erőteljesebb világítást kapott.

A Vénus templom a 2. rajzon nem szerepel, e területtől néhány száz méterrel távolabb van. Mivel az a terület romos és csak néhány feltárt rész látható, nem is igen látogatható, csak a kerítésen kívülről szemlélhető. Ettől függetlenül ott is épült díszvilágítás, éppen a kívülről szemlélők számára. A mutatnivalók színvonala, és így a díszvilágítás mértéke is, messze van a Jupiter templom együttesétől, ezért azzal külön nem foglalkoznék, csupán a statisztikai adatokban szerepeltetem a Vénus templomot.

11. kép
11/12
11. kép

Ezek szerint a templomegyüttes díszvilágítását 410 lámpatesttel oldottuk meg. A beépített teljesítmény 41 kW. A terület díszvilágításon kívüli, külön áramforrásról kiépült biztonsági világítását 130 lámpatest szolgáltatja. Ennek teljesítménye 20 kW.

És, hogy jól sikerült a díszvilágítás, azt a Bacchus templomba benéző félhold elégedett ábrázata sejteti (11. kép). Ez pedig számunkra nagyon fontos, hiszen mégiscsak az ő territóriumán voltunk.

A cikk megjelent a Mérnök Újság 2008. októberi számában.

Deme László
Lisys Fényrendszer Zrt.

(x)

 

 


Megoldandó világítástechnikai feladata van? Válaszolunk.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk