Nézőpontok/Kritika

Batár Attila A történelem mint tervező - Egy bécsi utca - a Mölkersteig

1/1

?>
1/1

Batár Attila A történelem mint tervező - Egy bécsi utca - a Mölkersteig
Nézőpontok/Kritika

Batár Attila A történelem mint tervező - Egy bécsi utca - a Mölkersteig

2001.12.13. 13:36

Miért a Mölker Steig? Miért Bécs belvárosának ez a kevéssé ismert, rendkívül szerény, eldugott utcája bizonyul alkalmasnak a történelem és az építészet szövevényes kapcsolatának vizsgálatára?

Bevezetés
Miért a Mölker Steig? Miért Bécs belvárosának ez a kevéssé ismert, rendkívül szerény, eldugott utcája bizonyul alkalmasnak a történelem és az építészet szövevényes kapcsolatának vizsgálatára? Miért erre az utcára esett a választás, más, az építészeti múltat képviselő remekmű helyett, amikor ehhez az utcához nem tartozik sem rendkívüli építészeti alkotás, sem nagyvonalú térkompozíció?
A választást két tényező indokolja: az első paradox módon éppen az utca keresetlen, szerény jellegéből adódik, míg a második a háztömb nyolcszáz évre visszatekintő történelmi múltjából következik. A két tényező együttesen fordítja figyelmünket a történelem városképet formáló szerepére, miközben elősegíti, hogy az építészet más, egyéb szempontjaitól eltekinthessünk. Ha Bramante Belvederéjére esett volna a választás, az átfogó, nagyvonalú térkoncepció megvalósulása kerülne a figyelmünk központjába, a római Campidoglio esetében pedig az egyszeri, eredeti megoldás mögött az alkotó elképzeléseinek kozmikus vonatkozásait vagy képzelőerejének a titkát keresnénk. Más esetekben viszont, például Amszterdam házsoraiban a bájt, Bath Royal Crescentjében a monumentalitást, a Place-des-Vosges épület-és árkádsor-együttesében a harmónia rendjét szeretnénk megérteni. Mindegyik építészeti jelenség különleges a maga nemében, de e különlegesség okát vagy a kivételes nagy egyéniségekben vagy a sajátos koráramlatokban keresnénk. Még az olyan történelmi példák is eltérítenének, mint a prágai várnegyed, mely egy kiragadott történeti korszak képviselője, vagy mint Urbino központja, mely egy meghatározott építészeti irányzatot testesít meg. A történelem mindkét esetben pontos időszakhoz kötött, s ezért - behatárolt jellege révén - csak akadályozná a gondolat átfogóbb megközelítését.

A Mölker Steig, ezekkel ellentétben, nem egyszerre épült, nem egy ember kezének a munkája, nem egy koncepció megvalósulása, nem is egy építészeti irányzat megtestesítője, s nem egyetlen korszak emlékének felidézője. Az út mentén ez az együttes hosszú időn át formálódott, s ezért az építészet általános történelmi vonatkozásai sokkal inkább szembetűnővé válnak, mint az időben kötött, kizárólag egy történeti miliőt felidéző környezetben. A Mölker Steig tehát időtlen. Kiváltságos helyzete abból is adódik, hogy együttese korszakok egymásra rakódásából származik. A történelem évszázados alakulását követő térsorozatával az egyes alkotások helyett a történelem egymást követő jelenségeire fordítja a figyelmet, s így magára a történelemre összpontosíthatunk.

A Mölker Steig természetesen nem az egyetlen "mű", mely épület-és téralkotásával hosszú történelmi folyamatot mutat be. Mégis ritka értékű, mert a fennmaradt elemekből nemcsak a háztömb, de a maga főbb vonalaiban Bécs városának története is visszakövetkeztethető. E mikrovilágban is érvényesül a Bécset meghatározó külső és belső erők játéka attól kezdve, hogy a tömb az ókorban kiépült kereskedelmi és hadiút mentén létrejött (az egykori limesút ma Schottengasse). Csak futtában érintve a periódusokat: a középkor idején, a XII. század végén kialakult háztömb része lett a város védelmi rendszerének, az úgynevezett babenbergi városfalnak. A törökök 1529. évi ostroma alkalmával az elavultnak bizonyult várfal megerősítésére a tömb mentén épült fel a reneszánsz korabeli bástya, a Mölkerbastei, melyet rövidesen egy újabb, még magasabb követett. A város császárvárossá válása a Freyung és a Mölker Steig környékére csalogatta a nemességet és a császári hivatalnokokat. A napóleoni háborúk után a védelmi rendszer végleges elavulásának köszönhetően a várfalak Mölkerbastei körüli szakasza is sétánnyá alakult, s a várőrség szállásai helyére késő barokk és copf stílusú polgárházak kerültek. Ezekhez csatlakoztak a múlt század közepétől, majd a várfalak elbontása és a Ring kiépítése után azok az eklektikus bérházak, melyekbe a XX. század folyamán a polgárság mellé a hivatalok is beköltöztek. A hely építészeti együttese a történelem minden változásához alkalmazkodva - akár a külső támadásból, akár a bécsi társadalom belső fejlődéséből adódóan - folytonosan alakult.

A változó történelmi környezet, bár hiányosan, ma is felfedezhető a Mölker Steig útvonalán. (�)
(�) A végigjárt terek és a megszemlélt épületek nem feltétlenül minősülnek "szép"-nek, nem mindegyike esik a "harmonikus" terek, épületek kategóriájába. Valószínűleg éppen ez adja értéküket: egy kis helyre sűrítve, egyetlen folyamatban a legkülönbözőbb karakterű terek hangulatának átélésére adnak lehetőséget. A terek mindegyike a maga módján hat, provokál és késztet többféle válaszra, tanulság levonására. Ezek a térkompozíciók, ezek az alapformákra szorítkozó megoldások inkább az utat körülvevő tömegek kontrasztjaival, mint homlokzati mintájukkal, inkább arányaikkal, mint részleteik gazdagságával hatnak a nézőre. Tiszta egyszerűségük elvontan sugallja jelentésüket. Ezért a Mölker Steig mentén - a dinamikus egyensúlytól kezdve az ellenperspektíváig, a kinetikai élménytől a helyzeti energiából adódó előnyökig vagy hátrányokig, az azonos terek sorozatától a kontrasztos megoldásokig, az emlékképek módosító erejétől kezdve a nem vizuális élmények fokozó vagy romboló szerepéig - tanulmányozni lehet a térhatás és a téralkotás néhány jelentős példáját.

A Mölker Steig sajátossága a sokoldalúság. Vonzóereje, hogy nem merevedett múzeummá, de nem is törölt el radikálisan minden megelőző történelmi emléket. A jelentős események maradandóan érintették meg az utat, de e maradványokból, nyomokból, utalásokból következtetni vegy gondolni lehet a teljesre, a szüntelenül változó folyamatra. Soha egy ember, egy korszak egyszerre nem tudott volna ilyen gazdag és jelentést hordozó formavilágot létrehozni, ehhez a történelem fordulatai kellettek. A történelem menete, a múltban kialakult igények és feltételek egy utánozhatatlan, egyszer megvalósult, semmihez sem hasonlítható egyedi emberi környezetet hoztak létre. A Mölker Stgeiget a történelmi körülmények "tervezték".

Részlet a szerző előszavából

Budapest, 2001, 236 oldal 3200 Ft.
Fotó: Lucien Hervé

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk