Befogadó tér mindenki számára - hogyan tervezzük meg?

A Föld lakosságának 15-20%-a nem neurotipikus. Az ő igényeik, beleértve azt a teret is, amelyben nap mint nap tartózkodnak, eltérnek a neurotipikusokétól. Hogyan lehet gondoskodni a neurodivergens emberek igényeiről? Hogyan támogathatják őket az építészek és belsőépítészek? Milyen kihívásokkal jár az inkluzív terek létrehozása?

A neurotipikusságtól való eltérések formái

Többségünk neurotipikus: hasonlóan dolgozzuk fel azokat az ingereket, amelyek hasonlóan hatnak ránk. A zajküszöb, amely kellemetlen érzést kelt, csupán kb. 55 dB (azaz egy hajszárító zaja), és nagyobb gond nélkül tudunk egyszerre több információt feldolgozni, hogy a repülőtér zsúfolt indulási csarnokában megtaláljuk a kívánt kaput és kiszolgáljuk a csomagfeladó automatát.

A nem neurotipikus személyek az autizmus spektrumával, ADHD-vel, disztrakcióval vagy túlérzékenységgel rendelkeznek. Számukra a világ kissé másként néz ki. A tér, amelyben tartózkodniuk kell, gyakran nem elégíti ki specifikus igényeiket. Túl nagy zaj, zsúfoltság, túl sok figyelemelterelő elem, egyoldalú stimuláció ismétlődő ingerekkel - mindez oda vezet, hogy a nem neurotipikus személyek számára az iskola, az iroda, a kereskedelmi központ, az edzőterem vagy az étterem diszkomfortos hellyé válik.

Magyarország az első ország Európában, amely 2012-ben bevezette az autizmus-pedagógiai szakirányt a diákok számára gimnáziumi szinten. A pedagógia szakon végzettek már korábban, 2009-ben részt vehettek posztgraduális szakképzésen az autizmus-pedagógia területén. Megjegyzendő, hogy a speciális oktatási igényű gyermekek rendes iskolákba járhatnak, az ország pedig részt vesz a MIPIE (befogadó nevelés) programban, amelyet a Különleges Nevelési Igényűek Oktatásának Fejlesztését Támogató Európai Ügynökség vezet.

A nem neurotipikus személyek igényeiről történő hasonló nevelési gondoskodás az építészetben is megjelenhet. Az inkluzív tervezés megköveteli az olyan elemkeről történő gondolkozást is, amelyek elősegítik a speciális igényűek teljesebb és hatékonyabb szakmai, társadalmi és személyes működését.

A helyiségek megfelelő akusztikája 
A nem neurotipikus személyek sokkal érzékenyebbek a hangingerekre. Náluk jóval kisebb hangerősség is kényelmetlen érzést válthat ki, mint a nem neurotipikus személyeknél.

Az inkluzív építészetnél prioritás a helyiségek lecsendesítése – a tervezőknek elsősorban erre kell ügyelniük. Ez mind a homlokzatokra, ablakokra, mind pedig a belső válaszfalakra vonatkozik, amelyek lehetővé tehetik az akusztikus komfort növelését. Amint Béres Balázs, az Aluprof műszaki konzultánsa kifejti, a MB-Harmony Office az a rendszer, amely magas akusztikai hatékonyság elérését biztosítja (Rw max 39dB / Ra1 max 38dB, MB-Harmony DUO-nál pedig: Rw max 48dB / Ra1 max 46dB).

A jobb akusztikai komfortot biztosító megoldásokat a lakásépítésben is hasznosítják, megkönnyítve a nem neurotipikus személyek integrációját. Kiváló hangszigetelési paraméterekkel rendelkeznek pl. a MB-104 passzív ablakok, amelyek ráadásul hőszigetelésüknek köszönhetően teljesítik a modern fenntartható építészet követelményeit is.  Az Aluprof a referenciái között több projekt esetében is egyedileg tervezett, fokozott hangszigetelésű strukturális homlokzatot tudott biztosítani már. Példaként a Sky View Parc három apartmanházát említhetjük New Yorkban, ahol OTIC 35 követelményeket teljesítő homlokzatokat terveztek - teszi hozzá az Aluprof-márka szakértője.

A hangszigetelésről történő gondoskodás nem csak az inkluzív építészet problémakörével foglalkozó építészeket és konstruktőröket kell, hogy érdekelje. Valójában ez a probléma minden nagyobb városban élőt érint. A WHO jelentéséből kiderül, hogy a légszennyezés után a zaj a második legjelentősebb oka a rossz egészségi állapotnak. A The Noise Observation&Information Service for Europe adataiból az is látható, hogy rengeteg Magyarországon élő ember van kitéve 75dB-nél erősebb zajnak.  A legzajosabb városoknak Budapest, Székesfehérvár, Kecskemét, Pécs, Miskolc, Nyíregyháza és Debrecen tekinthető.

Építészet, amely megkönnyíti a koncentrációt

A problémát nem csak az egyes ingerek erőssége, hanem azok mennyisége és minősége is jellemzi. A nagy nyitott terek, dekorációs részletek, a tér funkcionális tagozásának a hiánya és az ezzel kapcsolatos káosz problematikus az autizmussal élők számára. Ugyanakkor a figyelemhiányos személyeknél a túl unalmas, sematikus és harmonikus tér is dekoncentrál. De figyelem! A megoldás nem a részletek elaprozódásában rejlik, a felesleges attraktorok ugyanis szintén elterelik a figyelmet. A megoldás az, ha a nem neurotipikus személyek szabadon és rugalmasan alakíthatják a teret. Elszeparálhatnak például – a közös munkatereken kívül – a jobb koncentrációra alkalmas új tereket is.  Az egyes zónák színekkel történő jelölése és a felesleges részletek leredukálása szintén segít.

"Ennek eléréséért az irodát mobil válaszfalakkal kell ellátni, ezek megkönnyítik ugyanis a tér alakítását. Kínálatunkból itt az MB-EXPO rendszert tudnám ajánlani, amelyből belső elválasztások is készíthetők. A rendszer elemeiből fix falak, teljesen üvegezett felnyíló és tolóajtók, továbbá harmonika- és összehajtható ajtó-szegmensek alakíthatók" - magyarázza Béres Balázs. "Érdekes megoldás az említett MB-Harmony Office rendszer, amelynél a minimumra csökkentettük a kötőelemek és tartozékok számát, így vizuálisan jobban rendezett teret láttat." 

Ingerek kiegyenlítése
A szükségtelen disztraktorok csökkentése nemcsak az inkluzív építészet, hanem de facto a kereskedelmi építészet igénye is. A pandémia utáni években rendkívül fontos – különösen az olyan cégek számára, akik szeretnék, hogy munkatársaik visszatérjenek az irodákba – olyan terek kialakítása, ahol hatékonyan lehet dolgozni.  Ilyen produktív és könnyen alkalmazható megoldások a redőnyök és a screenek, amelyekkel gondoskodni lehet a hő- és optikai komfortról. Ezek funkcionalitása azonban túllép mindezen, mert a nem neurotipikus személyek számára meglétük az ingerek csökkentését, a magasabb komfortot és biztonságot jelenti.

Az ingereket az átmeneti zónákban is csökkentik. Ez a világítás erősségének csökkentésével, és oldalsó, nem pedig felső elhelyezésével érhető el. Ha a felhasználók lehetőséget kapnak a fényerősség szabályozására, akkor az az általuk igényelt kontroll érzetét is nyomatékosítja.

Let’s Build a Better Future
Bár új megoldások születnek, hiányoznak azok a vizsgálatok, amelyek segítenék az ideális terek megtervezését a diszpraxiás, diszlexiás és hangulat-ingadozásos személyek számára. Az út elején járunk, de már tudatában kell lenni annak, hogy nem csupán a normatív típusú elvárások kielégítésére tervezünk. Igazából ez a konstrukció – amint ezt fellépésében a TEDex-en Magda Mostafa is hangsúlyozta – nem is igazán létezik. Prezentációjából kiderült, hogy a Le Courbusier-féle Modulor, azaz körülbelül 183 cm magas, kisportolt ideális felépítés statisztikailag nem létezik. Ezer hallgatója között alig néhány ilyen személy fordult elő. Ez a tapasztalat világosan mutatja, hogy ideje az építészetben is nyitni a sokféleség irányába.

A cikk az Aluprof támogatásával készült.

ALUPROF HUNGARY KFT.
2120 Dunakeszi, Bagoly u. 11.
+36 27 542 600
aluprof.com/hu