Beregszász úti társasházak

Részletes bírálat

16. sz. pályamű:
Beregszász úti társasházak
XI. ker. Osztapenko köz 1999/6

Telepítés: A Beregszász úti lakópark II. ütemének C-D-E épülete a több telek összevonásával létrejött ingatlanon sakktáblaszerű. A három utca illetve közterület által közrefogott telken a D és az E épület egymás mögött, 5,00 - 5,00 méteres előkertekkel, míg a C épület az előbbiektől kissé elkülönülten, 10,00 - 10,00 méteres előkerttel került elhelyezésre. Az ilyeténképpen történt telepítés tette lehetővé, hogy az épületek között kellő méretű belső lakókert alakulhasson ki illetve a vendégparkolók a felszínen elhelyezhetők legyenek.

Az ötvenlakásos együtteshez tartozó parkolók az épületek alatti teremgarázsokban kaptak helyet. A D és E épület alatt összefüggően, a C épület alatt pedig az előbbiektől függetlenül kialakított garázs szint van.

Az üzemeltetett lakóparkként működő együttes építészeti és használati értékét az ápolt, finom érzékkel tervezett, vízfelülettel is gazdagított belső lakókert teszi teljessé.

Tömegformálás és homlokzatalakítás : Az épületek visszahúzott földszintje felett az erős plasztikájú erkélylemezek vízszintes karakterét az erkélykorlátokat megszakító magasabb mellvédfalak ellensúlyozzák. A vakítóan fehérre vakolt homlokzatokat differenciált üvegfelületek tagolják az elmaradhatatlan kör alakú nyílásforma alkalmazása mellett. Az épületek megjelenésükben nem titkoltan a BAUHAUS hangulati világát idézik.

Alaprajzi megoldások: A három épület lényegében azonos alaprajzi rendszerének legsikerültebb részletei a földszinti fogadórész és a közösségi terek, valamint a tetőtéri lakás és közösségi terek.

Az épületek változatos lakás kínálata (6 +1 féle alaprajzi elrendezés és lakásméret) egyrészt előny, másrészt azonban hátrány. Nyilvánvaló, hogy az előny a lakásértékesítési folyamatban jelentkezik, a hátrány pedig az alaprajzi tervezés során.

Elkerülve a lakások alaprajzának egyenkénti elemzését, meg kell azért említeni a több lakás típusnál is visszatérő alaprajzi problémákat. A lakások egy részében megtalálható a minimális méretnél jóval kisebb félszoba (2,0 méteres szélesség mellett 8,14 négyzetméteres alapterület, a fsz.-i 1. számú lakásnál ez csak 7,42 négyzetméter). Az étkező konyhák alapterülete is több lakásnál szűkös, sőt van, az előszobával azonos légtérben kialakított, sötét étkező is (4. sz. lakás). Kicsik a fürdőszobák is, és nem minden lakáshoz tartozik kamra. A garzonlakásoknál a nappalival egy légterű "hálószoba" térrész méretei az optimális bútorozás szempontjából nem túl kedvezőek.

Ugyanakkor az I.-II.-III. emeleten is ismétlődő 5. sz. és 6. sz. lakás alaprajza funkcionálisan jól használható tereket biztosít. A tetőtéri szinten levő lakást alaprajzi kialakítása, térkapcsolatai a legjobbak és legsikerültebbek az épületben.

Összességében: Az épületek jó telepítése, a színvonalas környezetalakítás, az épületek egységes és "stílusban tartott" tömegformálása és homlokzatalakítása a fővárosban napjainkban épült és épülő lakóparkok sorában rangos helyet biztosít az együttes számára.